A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 41. szám - Törvényjavaslat a biztosítási magánvállalatokról. [3. r.]

Ilii tott és a zinóber füstölésnek tényleg beállott súlyos következményeit előre nem láthatta : mindezeknél fogva nem volt megállapítható, hogy a vádlott a közönséges gondosságot vétkesen megszegte volna, az pedig, hogy meggondolatlanul cselekedett és ez által G. Mária halála okoztatott, a büntetendő gondatlanság feltételeit még ki nem merítvén, a vádlott az elsőfokú bíróság által helyesen mentetett fel az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól. A főtárgyalási elnöknek joga van a vádlottat és a tanukat az előkészítő eljárásban tett eltérő nyilatkozataikra figyelmeztetni. — A vádló nem akadályozható abban, hogy perbeszédében a BP. 313. §-ának korlátai között a vizsgálat anyagára hivatkozhassék. — A BP. 313. §-a első bekezdésének megfelelő helyhatósági bizonyítvány a főtárgyaláson felolvasható. — A Btk. 338 §-ának tényálladékáról nem lehet az esküdtekhez kérdést intézni. (A m. kir. Curia 1900. június 12. 6,065. sz. a.) A Btk. 76. §-a alapján felmentetett a hatóság elleni erőszak vádja alól az ittas vádlott, aki előbb kedvesét szúrta meg, miután pedig a rendőrök letartóztatták, ismételten öngyilkossági kísérletet követett el és a rendöröknek, kik őt a rendőrségre bevitték és öngyilkossági kísérlete végrehajtásában megkadályozták, tettleg ellenszegült. (A m. kir. Curia 1900. szeptember 19. 7,892/99. sz. a.) A járásbíróság ítéletének a bűnösséget megállapító része elleni felebbezés a felebbviteli bíróság előtt tárgyaláson intézendő el; ennek elmulasztása és az ügynek tanácsülésben való felülvizsgálata azonban nem képez hivatalból észlelendő semmiségi okot. (A m. kir. Cuiia 1900. május 31. 5,745. sz. a.) Vádlottra, aki mint lelkész a Btk. 397. §-ában meghatározott cselekményekre nézve közhivatalnoknak tekintendő, a Btk. 3gg. §-a első bekezdésében foglalt hivatalvesztés e §. 2. bekezdésének rendelkezésénél fogva nem alkalmazható, hanem e helyett az e §. 2. bekezdésében megjelölt jogkövetkezmények mondandók ki. (A m. kir. Curia 1900. május 31. 4,995/900. sz. a.) Annak vizsgálatát, hogy fenforgó bizonyítékok elégségesek-e a felebbviteli bíróság által valóknak elfogadott tények megállapítására, a BP. 437. §. kizárja. (A m. kir. Curia 1900. május 17. 5,166. sz. a ) Ha a bírósági szakértők vádlott elmeállapotát egyértelmüleg épnek és egészségesnek találták és az itélő-biróság is indokolt végzésben kifejezést adott annak, hogy ez iránt aggályai nincsenek : a kir. törvényszék a törvénynek u. m. a BP. 238. és 216. §-ainak az eljárás alakiságára vonatkozó lényeges rendelkezését meg nem sértette és tévesen sem alkalmazta, ha az igazságügyi orvosi tanács véleményét nem kérte ki. — Vájjon a Btk. 76. §-ának esete fenn forog-e vagy sem, nem képez alaki jogkérdést, hanem az érdemre tartozik. (A m. kir. Curia 1900. szeptember 13. 8,940. sz. a.) A kir. ítélő tábla által a vádlott ellen megállapított tényállás a kir. Curia által valónak fogadandó el. (A m. kir. Curia 1900. szeptember 18. 9,006. sz. a.) A kir. törvényszék ítéletének vádlott összbüntetésének kiszabására vonatkozó része megsemmisíttetett, mert a kiszabott összbüntetés tulenyhének találtatott. B. P. R. 5i8. §-ának hetedik bekezdése. (A m. kir. Curia 1900. szept. 6. 8,261. sz. a.) zés esetében az illető ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától a kamara fegyelmi bírósága függesztheti fel; a budapesti ügyvédi kamara választmánya szabálytalanul és illetéktelenül járt el, midőn az elmebetegség miatt gondnokság alá helyezett dr. S. Gyula ügyvédet a kamara lajstromából törölte, a helyett, hogy az ügyet az illetékes fegyelmi bírósághoz áttette volna, minél fogva neheztelt intézkedésének megsemmisítése mellett az iratoknak az illetékes fegyelmi bírósághoz leendő áttételére utasítandó volt. A káptalannál viselt karnagyi állás nem összeférhetetlen az ügyvédi hivatással és állással. A székesfehérvári ügyvédi kamara (1900. jul. 26-án 357. sz. a.) dr. K. Ferenc ügyvéd székesfehérvári lakos ügyvédkedési jogosultságát a budapesti ügyvéd-vizsgáló bizottság f. évi június 26-án 124. sz. a. kiadott oklevelével ; a kamara kerületében lakását a székesfehérvári rendőrkapitányi hivatal f. évi június 29-én 83. sz. a. kiadott bizonyítványával igazolván s igy az 1874: XXXIV. t.-c. 2. §-ában kívánt kellékeknek eleget tevén, tekintettel arra, hogy a Székesfehérvári káptalanná! viselt karnagyi állása a becsatolt bizonyítvány szerint semmiféle állandó kötelezettséggel nem jár, alárendeltségi viszonyt, fegyelmi fenhatóságot maga után nem von s mint ilyen, az ügyvédi hivatással és az állás tekintélyével összeférhetetlennek és igy a hivatkozott 1 örvény 10. §-ába ütközőnek nem tekinthető, a székesfehérvári ügyvédi kamara dr. K. Ferenc ügyvédet Székesfehérvár székhelylyel az ügyvédek lajstromába felveszi, annak Il-ik kötete 38 lapján beigtatja s a felvételt ezen végzés jogerőre emelkedése után törvényszabta módon közzé teszi. A m. kir. Curia (1900. srept. 13-án 5,383. sz. a.) az ügyvédi kamara végzését indokainál fogva helybenhagyja. Vádlott, mint községi kézbesítő a hivatali hatásköréhez I tartozó kézbesítések alkalmával a kézbesítési vevényeken valót- j lanul bizonyította azt, hogy ő a végzéseket panaszosnak kezei- i hez kézbesítette, a vád alól felmentetett, mert nem volt megál- 1 lapítható vádlott ellenében az, hogy ő a cselekményt azzal a j tudattal követte el, hogy abból valakire jogsérelem háramlik vagy háramolhatik. (A m. kir. Curia 1900. szept. 18. 1,074. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben Az elmebetegség miatt gondnokság alá helyezett ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától nem a kamara választmánya, hanem csak annak fegyelmi bírósága függesztheti fel. A budapesti ügyvédi kamara (1900. ápril. 19-én 1,226. sz. a.) dr. S. Gyula bpesti ügyvédet — ez a bpesti kir. törvény- > széknek 38,159/99. sz. Ítéletével elmebetegség miatt gondnokság alá helyeztetvén — az 1874: XXXIV. t.-c. 34. és 35. §-ai értelmében ezen kamara lajstromából kitörli stbi. A m. kir. Curia (1900. szept. 13-án 4,153. sz. a.j a bpesti ügyvédi kamara 1,226. sz. a végzését megsemmisíti és az ügyvédi kamarát utasítja, hogy szabályszerű eljárás végett az összes iratokat a bpesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához haladéktalanul tegye át. Indokok: Tekintve, hogy az ügyvédi kamara választmánya az üg yvédet az 1874: XXXIV. t.-c. 35. §-a értelmében a kamara lajstromából csak az idézett törvény 34. §-ában felsorolt esetekben törölheti ki, ezek között pedig az elmebetegség miatt történt gondnokság alá helyezés elő nem fordul, sőt az 1887: XXVIII. t.-c. 4. §. f) pontjához képest a gondnokság alá helyeKivonat a „Budapesti Közlöny^-böl. Csődök : Donáth Cili e. Morva-Lieszkő, trencséni trvszék, bej. nov. 22. félsz. dec. 19. csb. dr. Laudon Gyula, tmgg. dr, Lichtenstein Adolf. — Fischer Sándor e. Kalocsa, u. o. trvszék, bej dec. 6r félsz, jan. 5. csb. dr. Papp Gyula, tmgg. dr. Vértes Izsó. — Polgár Samu és Grosz József, e. Miskolc, u. o. trvszék, bej. nov. 26. félsz. dec. 13. csb. Geőcze Bertalan, tmgg. Kozma Elek. — Groszberger Barna e. Salgó-Tarján, balassa-gyarmati trvszék, bej. okt. 31. félsz. nov. 13. csb. Köröm László, tmgg. Frank Dezső. — Lövy Ignác e. Bpest, ker. és váltótrvszék, bej. nov. 6. félsz. dec. 4. csb. Karacsay Gerő, tmgg. dr. Darvai Fülöp. — Kotzmann Gyula e. Pinka-Mindszent, szombathelyi trvszék, bej. nov. 10. félsz nov. 19. csb. dr. Prugberger Vince, tmgg. dr. Füredi Gusztáv. Pályázatok : A kulai járásbíróságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 21. — A veszprémi kir. ügyészségnél ügyészi áll. okt. 24. — A hódsághi jbiróságnál b i r ó i áll. okt. 24. — A pancsovai trvszéknél bírói áll. okt. 25. — A székhely-udvarhelyi trvszéknél b i r ó i áll. okt. 25. — A nyitrai ügyészségnél al ügyészi áll. okt. 25. — A mocsi jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 25. — A korponai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 25. — A dicsö-szent-mártoni jbii óságnál albirói áll. okt. 25. Kitüntetéssel szigorlatozott, elegendő gyakorlattal biró, németül is beszélő, törekvő ügyvédjelölt előkelőbb fővárosi irodába ajánlkozik. Címe e lap kiadóhivatalában. 5—2 Egy, közjegyzői irodai teendőkben jártas segéd, a ki tiz év óta egy helyen alkalmazva van, folyó évi november hó 15-ére állást keres. Cim a kiadóhivatalban. 3 2 Egy a közjegyzői teendők minden ágában tökéletesen jártas egyén f. é. október 15. esetleg 30-tól alkalmazást nyerhet irodámban. Polgár József hatvani kir. közjegyző. 2—2 Kir. közjegyzői irodában mint irnok 3V2 évig sikerrel működött egyén, jó bizonyitványnyal, kir. közjegyzői irodában hasonló állást keres. Cim: Kosnár Károly irnok, Királyfa, Pozsony megye. Egy vidéki közjegyzösegéd családi gyász miatt jelenlegi helyéről elköltözni óhajtván, Pest vagy Fehér megye, esetleg távolabbi megyékben székelő kir. közjegyzők mellé mint segéd vagy irnok ajánlkozik. 3 év óta praxissal és a legjobb bizonyitványnyal rendelkezik, a magyar, német, szerb nyelvet birja, ugyanezeken ir is. A közjegyzői teendőkben tökéletesen jártas. Kisebb közjegyzői irodák vezetésére is alkalmas, fogalmazási szakmában alkalmazva volt. Az ezen segédi, Írnoki állást már e hó 15-én elfoglalhatná. Szives tudakozványok e lap kiadóhivatalához intézendők. 2 j Egy ügyvéd, ki már évek óta nagyobb vidéki városban önállóan működik, családi körülményeknél fogva Budapestre k.vánja lakhelyét áttenni, s oda kir. közjegyző-helyettesnek ajánlkozik. Cim a kiadóhivatalban. ITlK.U', K-T Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16 _D£^LLERJlÓRJakjkJv^ 3