A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 38. szám - Törvényjavavaslat a biztosítási magánvállalatokról. [1. r.]

152 A JOG Kereskedelmi csőd esetén, a csődtörvény 2§-ának ellenére, panaszlottnak a csődöt kérő hitelező követelesének biz-esitása kötelességévé nem tehető és ez a rendelkezés még akkor is törvénybe ütközik, ha azt a hitelező kéri. — Pusztán az óvással a csődnyitásnak ama lényeges előfeltétele, hogy panaszlott fizetéseit megszüntette, nem bizonyítható. (A m. kir. Curia 1900. aug. 6. 965. sz. a.) Bűnügyekben. Vádlott mint a kir. járásbíróságnál alkalmazott, de pénz átvételére fel nem hatalmazott írnok a peres felektől pénzt vett át azon rendeltetéssel, hogy azt a járásbirónak átadja. Vádlott a pénzt csak huzamosabb idő múlva, feljelentés után és egy összegben adta at. A törvényszék és tábla csalás, a Curia sikkasztás miatt ítélte el. Az aradi kir. törvényszék (1900. márc. 19. 2,102. sz. a.) D. Jakab vádlottat a m. kir. kincstár kárára elkövetett, a btk. 379t §-ába ütköző és a 381. §. 2. pontja szerint minősülő csalás bűntettében bűnösnek mondja ki és ezért 6 havi börtönre, egy száz forint pénzbüntetésre és 3 évi hivatalvesztésre Ítélte stb. A nagyváradi kir. ítélőtábla (1900. június 5. 1,572. sz. a.) a kir. törvényszék ítéletét részben megváltoztatta, vádlottat a btk 37!). §-ába ütköző és a 381. §. 1. pontja szerint büntettet képező, de a btk. 92. §-ának alkalmazása és a 20. §. felhívása mellett vétséggé minősített 26 rendbeli csalás vétségének anyagi halmazatában monda ki bűnösnek és ezért a btk. 96. és 97. §§. felhívásával a btk. 383. §. alapján összesbüntetésül 3 havi fogházra minden cselekmény után 5 koronában kiszabott összesen tehát 130 korona pénzbüntetésre és egy évi hivatalvesztésre ítélte stb. A m. kir. Curia (1900. aug. 16. 7,525. sz. a.) Mind a két alsóbiróság ítéletének a cselekmény minősítése, ugy a büntetésre vonatkozó rendelkezése megváltoztatik és D. Jakab vádlott a btk 355. §-ába ütköző és 356. §. szerint minősülő 26 rendű sikkasztás vétségben mondatik ki bűnösnek s ezért a btk. 358. §. ugy a btk. 96. és 97. §§-ai alapján az ítélet foganatosításától egy évi fogházra, mint összbüntetésre és 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetik stb. Indokok : Vádlott, mint az aradi kir. járásbíróságnál alkalmazott írnok, az elsőbirósági Ítéletben megjelölt és saját céljaira felhasznált összegeket a felektől minden előleges reábeszélés nélkül vette át. Ebben a cselekményben a ravasz fondorlat ismérvei teljesen hiányozván, vádlott nem mondható a btk. 379. §. alapján bűnösnek, annál kevésbé minősülhet cselekménye a btk. 381. §. I. vagy 2. pontja alapján, mert e szakasz 1. pontja, a hivatalos jelleg színlelésével, 2. pontja pedig hivatala köréhez tartozólag elkövetett cselekményekre vonatkozik, vádlottal szemben pedig, ezen esetek egyike sem állapitható meg. De minthogy vádlott az értékeket a végből vette át, hogy azok a fizetésre kötelezett felektől kijelölt helyre szolgáltassanak; minthogy vádlott az értékeket nem az átvétel után azonnal, hanem csak huzamosabb idő múlva és pedig egy összegben s akkor mutatta be a hivatal főnökének, a mikor előzően dr. Sz. a jogosulatlan pénzfelvételért őt megróvta és az esetet a járásbirónak bejelentette. Minthogy ezekben a tömegesitési tételekben oly összegnek befizetése is előfordul, a melyet a tényleg marasztalt egyén be nem fizetett, vagy pedig csekélyebb összeg helyett nagyobb összeget fizetett be és könyvelt el vádlott, mint a mennyi neki átadatott; minthogy a pénzbüntetések beszedésére megbízva nem volt és azt nemcsak egyes esetben teljesítette, hanem folytonosan gyakorolta, a nélkül, hogy a bevett összeget a kir. járásbirónak azonnal átadta volna ; s minthogy a beszedett összegeknek mily okból történt visszatartását igazolni nem tudja, ezekkel a most felsorolt terhelő körülményekkel szemben pedig amaz indokolatlan védekezés, hogy vádlott a beszedett értékeket saját céljaira fel nem használta, mentségül el nem fogadható: ennélfogva vádlottnak cselekménye a btk. 355. §-ba ütköző sikkasztás alkatelemét teljesen kimeríti; miért is őt a sikkasztásban, még pedig arra való tekintettel, hogy 26 külön esetben követte el az elidegenítést és a károsítás egyik esetben sem emelkedett 100 forintig, annak 26 vétségében kellett bűnösnek nyilvánítani. A büntetés mértéke, a btk. a halmazatra vonatkozó rendelkezésének figyelembe vételével és a halmazat nagy mértékére való tekintettel állapitatott meg stb. Az elkövetett mezőrendöri lopások alkalmával ellopott dolgok értéke a büntetendő cselekmény meghatározása végett nem foglalandó egybe még ha az az összérték 6o kononát meg is haladna, hanem vádlott a megfelelő számú mezőrendöri kihágásban mondandó ki bűnösnek. — A kbtkv. 31. §-a. mely szerint a büntető eljárás megindithatása hat hó alatt évül el, kiterjed a mezőrendöri kihágásokra is. (A m. kir. Curia 1900. június 19. II, 739. sz. a.) A hordó dugójának beverése a megőrzésre szolgáló készület feltörését képezi. I A m. kir. Curia 1900. jun. 21. 10,957. sz. a.) Vádlott, aki a munkásokat arra bírta, hogy 80 kron alul ne dolgozzanak a btk 177. §. 2. bekezdésében meghatározott magánosok elleni erőszak vétségének vádja és következményei alul felmentetett, mert a btk. 177. §. 2-ik bekezdésében meghatározott magánosok elleni erőszak vétségét annak világos rendelkezése szerint csak csoport, nem pedig egyes ember követheti el é* a törvény a munkaadó jogtalan kényszerítésére irányzott csoportosulást tette büntetendővé, nem pedig a munka abbanhagyására iránvzott rábeszélést. Felmentés a becsületsértés vádja alul a btk 79 S-a alapján. (A m. kir. Cuna L900. máj. 23. 11,121/99. sz. a.) Zsarolás miatt elitéltetett az, a ki követelésének biztosítása végett adósának kalapját elvette. (A m. kir. Curia 1899. febr. 7. 7,110/98. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben Már képesített ügyvéd nem vehető fel az ügyvédjelöltek lajstromába. A pécsi ügyvédi kamara választmánya (1900. ápril. 27. 215. sz. a.) Minthogy az ügyvédi kamara csak azokat veheti fel az ügyvédjelöltek lajstromába, a kik az ügyvédi képesítés előfeltételét képező joggyakorlatot folytatnak, már képesített ügyvéd azonban ily gyakorlatot nem folytathat : a kamara választmánya a folyamodót, ki már ügyvédi oklevéllel bir, a jelölti gyakorlatra való bocsátás iránti előterjesztett kérelmével elutasítja stb. A magy kir. Curia (1900. jul. 30. 4,027. sz. a.) az ügyvédi kamara választmányának határozata indokából helybenhagyatik. Kivonat a „Budapesti Közlönyí4-böl. Csődök: Stern M. Jenő, e. Budapest, u. o. trvszék, bejnov. 7, félsz. dec. 7, csb. bogáti Hajdú Imre, tmgg. dr. Tóth László. — Reif Károly és fia e Pécs, u. o. trvszék, bej nov. 10., félsz. dec. 3., csb. Gőbel Gyula, tmgg. dr. Gellér Samu. — Keksz J. e. Nagy-Becskerek, u. o. trvszék, bej. nov. 10., félsz. nov. 22., csb. dr. Selymessy Sándor, tmgg. dr. Mangold Samu — Reif Lajos e. Pécs, u. o. trvszék, bej. nov. 10., félsz. dec. 3., csb. Gőbel Gyula, tmgg. dr. Gellér Samu. — Jakobek Lajos e. Szász-Régen, marosvásárhelyi trvszék, bej. nov- 17., félsz. dec. 18., csb. Kováts Béla, tmgg. dr. Keppich József. — Pichler és Brezina e. Bpest, u o. trvszék, bej. nov. 13., félsz. dec. 10., csb. dr. Gaár Vilmos, tmgg. dr. Okolisányi Géza. — Grósz Ignác e. Nyitra, u. o. trvszék, bej. okt 14., félsz. nov. 12. csb. dr. Kovách Ödön, tmgg. Sándor Pál. — Belanovits István e. S.-A.-Ujhely, u. o. trvszék, bej. nov. 10., félsz, nov. 20., csb. Kun Józsel, tmgg. Juhász Jenő. — Spitzer Zsigmond e. Kalocsa, u. o. trvszék, bej, okt. 15 , félsz. nov. 12., csb. dr. Papp Gyula, tmgg. dr. Horváth Ferenc. — Varga Ferenc e. Pécs, u. o. trvszék, bej. okt. 13., félsz. okt. 18.. csb. Makara Iván. tmgg. dr. Kelemen Mózes. — Reif Róza e. Pécs, u. o. trvszék, bej. nov. 10.. félsz. dec. 3., csb. Gőbel Gyula, tmgg. dr. Müller János. — Dobay Zoltán e. Szatmár. u. o. trvszék, bej. ok. 20., félsz. nov. 17., csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. Csomay Imre. — Reif Károly e. Pécs, u. o. trvszék, bej. nov. 10.. félsz, dec. 3., csb. Gőbel Gyula, tmgg. dr. Gellér Samu. — Salgó Miksa hagyatéka e. Bpest, keresk. és váltó trvszék. bej. okt. 16.. félsz. nov. 15. csb. dr. Gallia Béla, tmgg. dr. Adamis Lajos. — Benedek Dezső e. Bpest, ker. és váltó trvszék, bej. okt. 18., félsz. nov. 15., csb. dr. Szabó Árpád, tmgg. dr. Kis Károly. Pályázatok: A pancsovai trvszéknél két aljegyzői áll, szept. 29. — A temesvári trvszéknél aljegyzői áll. szept. 29. — A bajai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. szept. 30. — Az orsovai jbiróságnál birói áll. szept. 30. — A hajdu-böszörményi jbiróságnál aljegyző i áll. okt. 2. — A jászberényi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 5. — Az egri trvszéknél aljegyző i áll. okt. 5. — A kaposvári trvszéknél jegyzői áll. okt. 5. — A mármarosszigeti trvszéknél birói áll. okt. 5. — A gödöllői jbiróságnál albirói áll. okt. 5. — A szatmári trvszéknél aljegyzői áll. okt. 5. — A temeskubini jbiróságnál albirói áll. okt. 5. — A szinyér-váraljai jbiróságnál albirói áll. okt. 5. — A rózsahegyi trvszéknél aljegyzői áll. okt. 5. — Az egri kir. ügyészségnél a 1 ü g y és z i áll. okt. 5 Királyi közjegyzőjelölt teljes joggyakorlattal elsőrendű bizonyítványuyal helybeli közjegyzői, vagy ügyvédi irodába f. évi október i-ére alkalmazást keres. Cim a kiadóhivatalban megtudható. 3—2 Irodámba egy helyettes, vagy gyakorlott jelölt minden pillanatban beléphet. Dr. Fay Andor, kir. közjegyző, Szász-Régen. 3—3 Felsőmagyarországi törvényszéki székhelyen levő nagyobb ügyvédi irodában állást keres a vidéki praxis minden ágában s a német és tót nyelvben teljesen jártas ügyvédjelölt. Ajánlatok a következő cimre küldendők: dr. Vajda József, Sárvár, Schnabel Adolf ügyvédnél. 1—1 A közjegyzői irodában hosszabb idő óta segédi minőségben működő közjegyzői segéd, jelenlegi helyét önként változtatni kívánja, a közjegyzői összes teendők, de különösen a tkvi ügyek intézése s hagyatékok önálló tárgyalásában nagy gyakorlattal bir, közjegyzői iroda-vezetői állást keres. Bizonyítványai kitűnők; nyelvismerete: magyar és tót. Cim: Zubriczky Pál, BerettyóÚjfalu. !_! Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3. LL-&.S RÍSZVÍMTTÁ*SAUtO HTOM DÍJ*