A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 38. szám - Törvényjavavaslat a biztosítási magánvállalatokról. [1. r.]

A JOG 269 Az eddigiekben azt mutattuk ki, hogy mi nem állapítja meg a politikai jelleget, szükségszerűen ötlik fel tehát az a kérdés, hogy mi állapítja meg azt ? E célból a politikai tartalmú közlemények oly kategóriáit kell felállítanunk, amikbe bele illenek azok is, melyekről az imént kimutattuk, hogy valamely lap politikai jellegének megállapítására nem alkalmasak. Ily csoportot csak kettőt állithatunk fel. Ugyanis a politikai közlemények vagy olyanok, melyek valamely politikai események leirását tartalmazzák, vagy pedig olyanok, melyek valamely politikai eseménynyel avagy kérdéssel kapcsolatban kifejtett egyéni véleményt, nézeteket tartalmaznak. Az előbbi csoportba tartoznak azok, melyek a politikai jelleget meg nem állapítják, következésképen a második csoportba tartozó közlemények azok, melyek sajtójogi értelemben vett politikai színezetet kölcsönöznek a hírlapnak. Az első csoport ugyan sokkal általánosabb mint az; a mit a sajtótörvény 14. §-a alapján megállapítottunk, de minthogy ezzel a politikai tudósítások legfontosabbjai vannak olyanokul feltüntetve, mint a melyek a politikai jelleget meg nem állapítják, mi ok sem forog fenn arra nézve, hogy egyéb oly politikai események tárgyilagos és hü leirását, melyek amazokkal vonatkozásban vannak, a politikai jelleg megállapítására alkalmasnak tartsunk! Ennélfogva általában véve konstatálhatjuk, hogy hazai jogunk szempontjából azok a hírlapok tekintendők politikai jellegüeknek, melyek politikai események és kérdések megvitatásával, magyarázatával s bírálatával foglalkoznak, vagy azokról egyéni véleményt nyilvánítanak, illetve közölnek. Nem tekintendők ellenben p o 1 i t i k a i 1 a p o knak azok, melyek anélkül, hogy véleményt nyilvánítanának, vagy közölnének: a politikai eseményeknek csupán tárgyilagos és hü leirását adják. Belföld. ^/ Törvényjavavaslat a biztosítási magánvállalatokról.*) I FEJEZET. Altalános rendelkezés. 1- §• A biztosítási magánvállalatok a jelen törvény értelmében állami felügyelet alatt állanak és a kereskedelmi törvényben megyszabott feltételeken felül, ezen törvény rendelkezéseinek kötelesek megfelelni. Az állami felügyelet gyakorlására Budapesten m. kir. állami biztosítási hivatal állíttatik fel (47. §.) 2- §• A külföldi biztosítási vállalatok; a mennyiben működésüket fióktelep, képviselet vagy ügynökség felállítása által a magyar korona országainak területére kiterjesztik, szintén ezen törvény rendelkezéseinek vannak alávetve, hacsak külön törvény vagy törvénybe iktatott államszerződés másképen nem intézkedik. 3. §. Betegsegélyzö', temetkezési, kiházasitási és ellátási, rokkantakat, özvegyeket és árvákat segélyző, továbbá állatkár esetében segélyt nyújtó és ezekhez hasonló jellegű belföldi jótékony egyesületekre, a mennyiben biztosítási ügyletekkel foglalkoznak, terület vagy személyek tekintetében korlátolt működési körrel birnak és külön törvénynyel szabályozva nincsenek, e törvény rendelkezései a III. fejezetben foglalt eltérésekkel nyernek megfelelő alkalmazást. II. FEJEZET. Aj A biztosítási vállalat üzletének megkezdése és berendezése s a vállalat működése. 4. §. A biztosítási magánvállalat köteles az állami biztosítási hivatalnál kimutatni, hogy az általa folytatni kivánt biztosítási üzlet mindenik főágra nézve (élet-, kár-, viszontbiztosítás) legalább 600,000 koronára rugó tényleg befizetett és belföldön elhelyezett biztosítási tőkéje (alaptőkéje, biztosítási alapja van. (23. §.) Csekélyebb kockázattal járó kárbiztositási ágakra nézve (állatbiztosítás, üveg, vízvezeték, betörés elleni biztosítás) az állami biztosítási hivatal megengedheti, hogy a tőke kisebb, de ezen biztosítási ágak mindegyikére nézve külön-külön 40,000 koronánál nem csekélyebb összegre rúgjon. (32. §.) Biztosítási szövetkezetnek, a mennyiben a biztosítási alapot kölcsön utján szerezte meg, kimutatnia kell az is, hogy a biztosítási alap törlesztésének a jelen törvényben megszabott módozataihoz (6. §. a), b), c) és d) pontok) a kölcsönadó hozzájárult. ') Az uj törvényjavaslatot, mely az igazságügyminiszterium által az egybehívott szaktanácskozmány alapján lett kidolgozva, olvasóink ezennel veszik. A szerkesztőség. 5. §. A biztosítási magánvállalat köteles alapszabályait az állami biztosítási hivatalnak bemutatni. Az alapszabályoknak a kereskedelmi törvényben megszabott tartalmon felül meg kell határozniok azokat a biztosítási ágakat, a melyeket a vállalat üzlete körébe von, továbbá a vagyon elhelyezésének alapelveit s a külön tartalékok alkotásának, valamint a fölöslegek vagy veszteségek kiszámításának, hovaforditásának illetőleg fedezésének módját. (33. §) Egyéni cégek, közkereseti és betéti társaságok az alapszabályokba tartozó adatokat más megfelelő módon jelentik be. 6. §. A biztosítási szövetkezet alapszabályainak intézkedniök kell a biztositásási alap alakításáról, törlesztéséről és arról is, hogy azoknak, a kik azt a szövetkezet rendelkezésére adták, az igazgatásban részük legyen-e és mily mértékben. Az alapszabályoknak továbbá megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniok az iránt : a) hogy a kölcsönvett biztosítási alap a hitelző részéről föl nem mondható és törlesztése a folyó kiadások levonása, a dij- és nyereségtartalék törvényszerinti javadalmazása, csak a vállalat megalapításával, berendezésével és első szervezésével járó költségek teljes, a szervezési költségeknek pedig törvényszerinti törlesztése után jelentkező, mérlegszerinti nyereségből teljesíthető ; b) hogy a biztosítási alap törtesztése céljából a tagokra pótfizetések ki nem vehetők ; c) hogy a szövetkezet felszámolása vagy csődje esetében a biztositasi alap csak akkor törleszthető, ha a biztosítási szerződésekből eredő őszes követelések kielégitvék vagy biztositvák ; d) hogy a biztosítási alap után az évi bevételekből négyszáztólinál nagyobb kamat ki nem köthető és hogy a kölcsönadó ezen kamaton felül az évi mérleg szerinti nyereségből csak oly összegben részesedhetik, mely az évi kamattal együtt a tényleg befizetett egész tőkének hatszáztóliját meg nem haladja ; e) hogy az, a ki csupán a biztosítási ügylet megkötése által lett a szövetkezet tagjává, a biztosítási szerződés megszűnésével a szövetkezetből kiválik, és hogy csupán a biztosítási szerződésből eredő szövetkezeti kötelezettségekért és ezekért is csak az őt terhelő biztosítási dij kétszerese erejéig felelős ; f) hogy lehet-e a szövetkezetnél megszabott (fix) díjfizetés mellett biztosítani és a mennyiben ily biztosítás köthető, az az intézkedés veendő fel az alapszabályokba, hogy az, a ki ily megmegszabott díjfizetés mellett biztosif, azáltal a szövetkezet tagjává nem lesz és hogy az ő jogait és kötelességeit a szövetkezettel szemben csupán a biztosítási szerződés szabályozza és végül g) hogy valamely biztosítási ággal való felhagyás vagy valamely uj biztosítási ágnak a szövetkezet körébe felvétele csakis a jelenlevő tagok háromnegyed-részének szavazatával meghozott közgyűlési határozat alapján történhetik meg. Az e) és f) pontokban foglalt rendelkezéseket az általános biztosítási feltételekbe is fel kell venni, és azokat minden biztosítási kötvényre le kell nyomtatni. (33. §.) 7- §• A biztosítási magánvállalat üzleti tervét is köteles az állami biztosítási hivatalnak bemutatni. Az üzleti tervnek tüzetesen fel kell tüntetni azokat az adatokat, a melyekből a vállalat jövendőbeli kötelezettségeinek állandó teljesithetése nyilvánvalóvá lesz. Nevezetesen fel kell tüntetni azokat az elveket, a melyek alapján a díjtartalékot kiszámítja, megalakítja és gyűjti. Életbiztosítási vállalatnak ezenfelül be kell jelentenie díjszabását, valamint a dijak számításának alapelveit, jelesül a tiszta dij és a pótlék nagyságát és az alapul vett kamatlábat ; be kell továbbá mutatnia a kiszámítás alapjául szolgáló valószínűségi, különösen a halandóságra vonatkozó táblázatokat és a kiszámításnál használt formulákat. 8. §• A vállalatnak az üzleti terv'kapcsán be kell jelenteni, vájjon a biztosítottakat a nyereségben részesíteni kivánja-e és ha igen, a nyereségben való részesítésére vonatkozóan világos, határozott és könnyen ellenőrizhető szabályokat kell megállapítania. Nevezetesen meg kell határoznia és példával föl kell világosítania a nyereség kiszámításának elveit. Hasonlóképen be kell jelentenie a biztosítás megszüntetésének és a kötvény visszavásárlásának módozatait, jelesül azt, hogy a mennyiben a díjfizetés elmulasztása esetében a biztosítás újból hatályba léptethető, ez a hatályba léptetés mily feltételekkel és mily határidő alatt történhetik meg. Az erre vonatkozó szabályokat az általános biztosítási feltételek közé is fel kell venni és azokat minden biztosítási kötvényen le kell nyomatni. 9. §. A 8. §-ban emiitett kérdéseket a következő elvek szerint kell szabályozni : A felosztás alá kerülő nyereséget évenként el kell számolni, külön alapként kezelni és legkésőbb öt év alatt a jogosultaknak kiszolgáltatni, illetőleg későbbi díjfizetésekbe beszámítani vagy a biztosítottak igényeinek felemelésére fordítani. Az életbiztosítás, mely legalább három évig érvényben van,