A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 36. szám - Orvosi titoktartás és életbiztosítás. [Hozzászólás Stiller Mór: Orvosi titoktartás és életbiztosítás című cikkéhez. A Jog, 1900. 34. sz. 237-238. p.]

144 A JOG hiánya miatt megóvatolt váltót az egyik követőjének megkeresése folytán felvett óvás következtében fizette ki, a váltó ki nem fizetéséről és az óvás felvételéről, nem a váltótörvény 45. §-ában meghatározott módon Írásban, hanem csak szóval értesíttetett, az idézett §. szerint tehát ő mint szabályszerűen nem tudósított előző, saját közvetlen előzőjét, az alperest, a váltó ki nem fizetéséről értesíteni nen volt köteles, s ugyanazért az értesítés elmulasztása rá nézve joghátrányt maga után nem vonhatván, felperes az alperestől a váltó lejáratától a váltóösszeg letétbe helyezéséig járó kamatot stb. a váltótörvény 51. §-a értelmében joggal követelheti, miért is alperest ez összegeknek fizetésére kötelezni kellett. A vasútnak átalány-összeg ellenében elvállalt kiépítése nem építési anyagnak mint ingó dolognak szállítására, hanem a vasút teljes építményének, mint ingatlannak kiépítésére irányulván, az ily szerződés a kereskedelmi törvény 262. §-ához képest kereskedelmi ügyletet nem képez. (A m. kir. Curia 1900. máj. 18. 448. sz. a.) Bűnügyekben. Felmentés magánokirathamisitás alól jóhiszem alapján. A budapesti kir. törvényszék: Vádlottak bűnösök mindketten a B. T. K. 401. §-ában meghatározott és a 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitás bűntettében a B. T. K. 70. §. értelmében, mint tettestársak; és ezért a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásával személyenkint hat hónapi börtönbüntetésre Ítéltetnek. Indokok: Vádlottaknak a panaszos előadásával megegyező beismerése és a bűnjelt képező megrendelési jegy s váltó megtekintése folytán megállapított tényállás szerint A. A. a M. M. sértett fél mostoha fia, F. V.-sal előzetesen összebeszélve, egy kerékpárt vett a «Hygieia» gyárból, s pedig akként, hogy a megrendelési jegyre F. V. elsőrendű vádlott ráirta a M. M. nevét s ezzel A. A. a Hygieia gyárnál a kerékpárt mostoha atyja M. M. nevében megrendelte, a vételár első részletét, 20 frtot, F. V. előlegezte, a részletekben fizetendő 170 frt hátralékos vételárról pedig vádlottak egy váltót készítettek, a melyre a másodrendű vádlott A. A. mostoha atyjának M. M. nevét ismét F. V. irta reá s ezen váltót átadták fizetésül az eladó Hygieia gyárnak, a kerékpárt pedig A. A. azonnal eladta, s a kapott vételárból F. V.-nak A. vallomása szerint 60 frtot adott. Ezen beismerése alapján mindakét vádlottat mint tettestársakat a fenti értelemben bűnösnek kimondani kellett. Kiemeltetik, hogy F. V. közreműködésére azért volt szükség, mert másodrendű vádlott A. A. neve a váltón szintén rajta van, a M. M. nevét tehát azért kellett másnak, F. V.-nak irni, mert ha A. irta volna, a két kézírás azonosságát azonnal felismerik; mivel azonban megrendelési lap is kívántatott s a M. M. névírásának a megrendelési lapon és a váltón egyeznie kellett, már a megrendelési lapra is F. V. irta a M. M. nevét. Ebből azonban kitűnik, hogy a bünterv vádlottak között már előre megállapítva volt. A büntetés kiszabásánál figyelembe jött enyhítő körülményként büntetlen előéletük, fiatal koruk, de különösen figyelembe jött M. M.-nak vallomása, hogy mostohafiával nem csak jó viszonyban van, de közös «kasszát» tart, s ha őt A. A. megkéri, hajlandó lett volna neki a váltót girálni, végül enyhit az, hogy az okozott kár megtéríttetett. (1898. évi november 5-én, 81,369. sz.) A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. itélő tábla az elsőfokú bíróság ítéletét indokainál fogva és azért hagyja helyben, mert vádlottak beismerésük szerint a M. M. névaláírásával ellátott váltót a «Hygieia» cégnek a M. M. fizetési kötelezettségének bizonyítása végett adták át, tehát a B. T. K. 401. §-ába ütköző módon kötelezettség bizonyítására használták azt fel. (1899. április 13-án, 3,765.. sz.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítélete, a F. V. és A. A. vádlottakat a B. T. K. 401. §-ában meghatározott és a B. T. K. 403. §. I. pontja szerint minősülő s büntetendő magánokirathamisitás büntette miatt elitélő felebbezett részében megváltoztattatik és vádlottak az ellenök a fennebb körülirt bűntett miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetnek. Indokok: Tekintve, hogy M. M. meg nem cáfolt vallomása szerint mostoha fia A. A. vádlottnak a vádbeli cselekményt megelőzőleg megígérte volt, hogy neki egy kerékpárt fog venni, a mikor pedig a «Hygieia* cég részéről értesíttetett, hogy az ő rendelésére szállította a nevezett vádlottnak kiszolgáltatott kerékpárt, elmenvén a jelzett céghez és ott felmutattatván neki a megrendelő jegy, kijelentette, hogy a névaláírása ugyan nem tőle származik, de azért mégis magára vállalja az okiratból folyó öszszes kötelezettségeket; tekintve, hogy M. M. ama kijelentését még azelőtt tette, mielőtt a kötelezett részletfizetéseknek valamelyike esedékessé vált volna, annak utánna pedig az esedékessé vált részleteket A. A.-val együttesen fizették egész 5—6 frtig, emez összeget illetőleg pedig azért szüntették be a részletfizetést, mert nevezett mostoha fiának állítása szerint a kerékpár hiányosan szállíttatott; tekintve, hogy A. A. vádlott által a bűnjelt képező váltó a kerékpár vételárára fedezeti váltóként adatott át a • Hygieia* cégnek, M. M. pedig a vizsgáló biró előtt történt kihallgatása alkalmával, midőn neki ama váltó felmutattatván, annak létezéséről tudomást szerzett, azonnal kijelentette, hogy habár a váltót nem ő irta alá, az abból származó kötelmeket szintén magára vállalja, sőt azt a kijelentést is tette, hogy abban az esetben, ha mostoha fia megkérte volna, a váltót maga is hajlandó lett volna aláírni, mert mindig a legjobb egyetértésben éltek és közös kasszát tartottak; tekintve, hogy A. A. vádlottnak a >Hygieia» cég részéről a vételár-hátralékért könyvkivonat alapján köztörvényi uton beperesilése folytán történt marasztalása után M. M. nevezett céget követelésére nézve teljesen kielégítette; és végül tekintve, hogy az előadottak szerint a váltóhamisítás folytán a «Hygieia» cégre jogsérelem nem háramlott és hogy M. M.-nak, kinek hozzájárulásától tette volt függővé a cég az adásvételi ügylet megkötését, már ama ténye következtében, hogy még a megrendelő jegy felmutatásakor és még mielőtt valamely részlet esedékessé vált volna, a fizetési kötelezettséget magára vállalta, jogsérelem nem is háramolhatott, de a kötelezettségnek önkéntes elvállalása és teljesítése folytán jogsérelem M. M.-ra sem háramolhatik, eme lényeges ismérv hiányában pedig vádlottak terhére a B. T. K. 401. §-ában meghatározott és a B. T. K. 403. §. 1. pontja szerint minősülő és büntetendő magánokirathamisitás bűntettének tényálladéka meg nem állapitható: ugyanazért mind a két alsóbiróság ítéletének a jelzett részében megváltoztatásával, vádlottakat a vád és következményeinek terhe alól fel kellett menteni. (1900. évi február hó 28-án. 7,154. v. sz.j Kisebb értékű és terjedelmű faültetvény felgyújtása nem esik az «erdő» fogalma alá. (A m. kir. Curia: 1899. nov. 21. 3,166. sz. a.) Oly esetben, midőn vagyonbukott saját mérlegében tartozásait a bejelentett követelések összegénél magasabb összegben tünteti fel, a tartozásiállapot megállapításánál nem vehető alapul a csődeljárás folyamán tényleg bejelentett, hanem a vádlott saját beismerésén alapuló mérlegében feltüntetett összeg. (A m. kir. Curia 1900 jun. 25. 5,699. sz. a.) Az a körülmény, hogy a bántalmazás csak a bántalmazott beteges voltánál fogva volt halált okozó, az ölési szándék fenforgása ellen adatot nem képez. (A m. kir. Curia 1900 jul. 12. 6,615. sz. a.) Az elkövetett mezőrendőri lopások alkalmával ellopott dolgok értéke a büntetendő cselekmény meghatározása végett nem foglalandó egybe, még j ha az az összérték 60 koronát meg is haladna, hanem vádlott a megfelelő számú mezörendőri kihágásban mondandó ki bűnösnek. — A Kbtk. 31. §-a, mely szerint a büntető eljárás megindithatása hat hó alatt évül el, kiterjed a mezőrendőri kihágásokra is. (A m. kir. Curia 1900 jun. 19. 11,739. sz. a.) Magánokirathamisitásnál a cselekmény a használattal lévén bevégezve, elkövetési helynek az tekintendő, ahol az okirat használtatott. (A m. kir. Curia 1900. febr. 7, 980. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Erdélyi Ernő és társa e. gyulafehérvári trvszék, bej. okt. 13., félsz. okt. 31., csb. dr. Újvárosi Miklós, tmgg. dr. Jeney Elek. — Varajthy István e. Miskolc, u. o. trvszék, bej. nov. 6., félsz, dec. 6., csb. dr. Végh Imre, tmgg. dr. Sugár Jakab. — Steuer József e. Devecser, veszprémi trvszék, bej. okt. 11., félsz. nov. 6., csb. dr. Misley Sándor, tmgg. dr. Rosenberg Lajos. — Acht J. e. ' Temesvár, u. o. trvszék, bej. szept. 16., félsz, szept. 29., csb. dr. Haller Gábor., tmgg. dr. Lustein Samu. — Klein József e. Eperjes, u, o. trvszék hej. nov. 28., félsz. dec. 18., csb. Demién Zoltán, tmgg. Pollák Jakab. — Schwartz Salamonná e. Sz.-Udvarhely, u. o. trvszék, bej. okt. 20., félsz, okt. 27., csb. Mihály János, tmgg. Győrfy Titusz. Pályázatok : A szent-ágothai jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 14. — A vaáli jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. szept. 15. — A vaskohi jbiróságnál járásbirói áll. szept. 16. Schnabel Adolf sárvári ügyvédnél egy már némi gyakorlattal biró ügyvédjelölt azonnal alkalmazást talál. Ajánlkozók közvetlenül a nevezetthez forduljanak. x 1 Irodámba egy helyettes, vagy gyakorlott jelölt minden pillanatban beléphet, dr. Fay Andor, kir. közjegyző, Szász-Régen. 3—1 PALLAS RÉSZVÍ* Dr. RÉVAI LAJOS lakik V, Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3. tílé M TO KSÁJi SUDtPlITBH