A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 3. szám - A tiszti ügyész gyámhatósági teendői. [2. r.]

18 A JOG eshetőség, hogy ha nem sikerül jövőre ezen hatáskört kibővíteni, akkor kiváló férfiú bajosan lesz kapható ezen állásra. A személyi járandóságok részletezése: 1) fizetések és lakpénzek 51,110 kor. 2) dijnokok díjazása 2,000 « 3) ruhailletmények 400 « 4) jutalmak és segélyek 200 « tehát összesen 53,710 kot. A dologi kiadások összege 5,000 kor. ; ebből esik a könyvtár gyarapítására 1,000 kor. és bűnügyi köitségekre 1,000 kor. A tendes bevételek összege 40 kor. Az 1900. év első felében elintézendő ügyekre nézve a min ister elegendőnek találja egy koronaügyészi helyettes kinevezését, mert ezen idő alatt a Curia büntető tanácsai túlnyomó részben oly ügyek felülbírálásával lesznek elfoglalva, amelyekben az eljárás az eddigi szabályok szerint folytatandó ; az év második felén azonban, már a Curia 5 büntető tanácsára való tekintettel még 3 helyettes kinevezése válik szükségessé, annál is inkább, mert a btpts 426. §-a értelmében a semmiségi panasz nemcsak az esküdtbiróságok és tszékek, hanem a jbiróságok hatáskörébe utalt bűnügyekben is a Curia által lesz elintézve és igy nagyon kevés kilátás van arra, hogy az öt curiaí tanács kevesebbre leszállítható legyen. Már pedig minden tanácsban a koronaügyész vagy egyik helyettesének jelenléte okvetlenül szükséges. A létszám áll: 1 koronaügyész 12,000 kor. fiz. 2,000 kor. lp.; 4 helyettes (2 : 10,000, 2 : 8,000 kor. fiz. és 2,000 kor. lp.; ezek közül azonban, mint fentebb említtetett, 3 csak az év második felében lesz kinevezve); 1 segédhiv. igazgató 2,200 kor. fiz. 800 kor. lp. ; 1 irodatiszt : 1,600 kor. fiz. 700 kor. lp. ; 3 szolga (2 : 800, 2 : 700, 2: 600 kor. fiz,, 240 kor. lp. és 100 kor. ruházatra). Dijnokok díjazása 2,000 kor., jutal mak és segélyek 200 kor. * * * A kir. Táblák judicaturája annyira szétágazó, hogy maholnap felperesre vagy alperesre nézve tiszta lutridolog lesz. vájjon kedvezően vagy kedvezőtlenül dől-e el a pere, — a szerint, a mint ügye az egyik vagy a másik tábla területén kerül I elbírálás alá. Ezen veszélyre már akkor figyelmeztettünk, mikor a decentralisatio még csak tervbe volt véve és ugy a parlament mint a sajtó hozsannát zengtek. És e részbeni aggodalmaink fájdalom mind beteljesedtek. Növeli a bajt még azon sajnos körülmény is, hogy a Curia csak ott, a hol az már elkerülhetetlen és a törvény ezt egyenesen előírja, — dönt az egymással homlokegyenest ellenkező táblai teljes ülési határozatok dolgában. Nem is csodálkozunk ezen, mert a Curia elnöke, a ki a jogegységnek hivatalos őre, nem rendelkezik a kellő idővel, hogy minden ilynemű határozatot figyelemmel kisérjen. Ehhez egy külön e célra kirendelt közegre volna szükség, a kinek az ellenőrzés főfeladatát képezné. Ettől eltekintve a táblák működése nem ád okot különös panaszra. A lapunkban is közzétett teljes ülési határozatok komoly és ambitiosus munkára vallanak, sérelmek pedig nem igen hangzanak fel. A felülvizsgálati tanácsok itt is ugy mint a Curián •— ugyanazon szervi hiba folytán — nem képesek oly mérvű működést kifejteni, mint az a törvény alkotásakor contemplálva volt. A legtöbb felülvizsgálati kérvény azért lesz elutasítva, mert «a felebbviteli bíróság anyagi jogszabályt nem sértett meg». Ha volna polgári törvénykönyvünk, akkor ezen stereotyp érvelés még érthető lenne, — honnét merítse azonban a felülvizsgálattal élő azon cáfolhatatlan tudomást, hogy ezen, valódi vagy vélt sérelem, anyagi jogszabályt sértett-e vagy sem f Mi az: anyagi jogszabály ? Es mért legyen a felülvizsgálati biró keze oly esetben is megkötve, midőn világosan látja, hogy az alsóbiró helytelenül ítélkezett és a felülvizsgálatot kérőn valódi sérelem ejtetett, — megkötve csak azért, mert valamely anyagi jogszabály meg nem sértetett. Ily és hason esetek szükségkép megingatják a nagy közönségnél a felsőbíróságok pártatlan ítélkezésébe vetett hitet és a formát a lényeg, az igazság fölé helyezik. A táblák élén ugy ügyforgalmánál, mint bírái számánál, de judicaturájának kiválóságánál fogva is a b u d a p e s t i kir. ítélőtábla áll. Köszönhető ez első sorban kitűnő vezetésének. Vér t e s s y Sándorban a tábla oly kiváló elnököt bir. a ki ennek ugy polgári mint büntetőtanácsait a legmagasabb színvonalra emelte és azon fenntartani is tudja. Őszintén örvendünk, hogy súlyos bajából már annyira kigyógyult, hogy az ügyek vezetését most már állandóan hivatalos helyiségében eszközölheti és bíráival a személyes érintkezést fenntarthatja. (Folytatása következik.) Dr. Révai Lajos. A tiszti ügyész gyámhatósági teendői* Irta: Dr. HATTYUFFY DEZSŐ árvaszéki elnök Székesfehérvárott. A hatósági szabályrendeletek egyrésze fontos teendőkkel ruházza fel a tiszti ügyészt, midőn megbízza, hogy az árvap nztár adósainak ingatlanaira vezetett birói árveréseken, valamint oly birói árveréseken, melyből kifolyólag gyámoltak vagy gondnokoltak vannak érdekelve, hivatalból vagy árvaszéki utasításra részt vegyen s a mennyiben a gyámpénztár vagy gyámolt vagy gondnokolt érdeke veszélyeztetve van, utóajánlatot tehessen. Az ügyész ezen teendői a gyámpénztár kezelésével szorosabban összefüggvén, itt részletesebben erről nem szólunk.1 A tiszti ügyész munkakörét ismertetve megemlítjük, hogy teendői végzésére rendszeres hivatalt tartozik berendezni s épen azért az ügyész, az elnök vagy az árvas"ék által neki kiadott vagy egyébként hozzájutott gyámi és gondnoksági ügyekről s mindazon perekről, melyeket valamely gyámolt, gondnokolt vagy az árvapénztár érdekében folytat és azok állásáról jegyzéket vezet, és azt táblás kimutatás alakjában az árvaszékhez évnegyedenkint beterjeszti. Az ügyész mindazon perekben, végrehajtási és zárlati ügyekben, melyeket valamely gyámolt. gondnokolt vagy az árvapénztár érdekében folytat, mihelyt azokban az első törvényes lépést megtette, köteles arról az árvaszéknek tüstént jelentést tenni, a végeredményről pedig hivatalos jelentéssel beszámolni2. Rendes igtató-, mutató-, kiadó- és postakönyvet, nemkülönben pénzbevételi, és kiadási, továbbá perkönyvet vezet s a betekintést könyveibe az árvaszéki elnök vagy helyettesének bármikor megengedni tartozik. Az árvapénztár időszakonkinti megvizsgálásánál jelen van.3 A pénztárvizsgálatnál való közreműködése felelősséggel jár s az ügyésznek, mint a törvények és szabályrendeletek őrének ezen minőségből folyólag a pénztárvizsgálatoknál kötelessége felügyelni arra, hogy a pénzkezelési szabályrendelet rendelkezései pontosan betartassanak.4 A tiszti ügyész a közigazgatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttségének tagja, de döntő szavazattal nem bir (216, 217. §§.), ha a tiszti főügyész akadályozva van a felebbviteli küldöttség ülésébe az alügyész hívandó meg.6 Ott hol alügyész nincs, ott az évenként a közgyűlés által választatni szokott ügyészi helyettes jelenik meg, ha a rendes ügyész akadályozva van a felebbviteli küldöttség ülésén.6 A tiszti ügyész minősítését az 1883. évi I. t.-cikk állapítja meg, mely szerint ügyész csak az lehet, ki ügyvédi oklevéllel bir. Az ügyész inagánügyködést folytathat, ha azt hivatalos kötelességeinek hátránya nélkül teheti, de ettől a hatóság el is tilthatja, ugy attól is eltiltható, hogy az árvaszék előtt magánfeleket képviselhessen.7) Nemcsak a magánügyködés lehet összeférhetetlen az ügyész állásával, de felsőbb hatósági intézkedés végképpen megtiltja, hogy az ügyész oly takarékpénztárnak legyen igazgatója, illetve jogtanácsosa, mely a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek elhelyezésére kiielöltetett.8) Az ügyész készkiadásai ugy munkadijaira nézve a törvény nem intézkedik, sem a kormányhatóságok általános természetű, minden esetre kiterjedő rendelkezéseket ki nem adtak, véleményünk s általános gyakorlat szerint az ügyész a reá bizott teendők körül felmerült készkiadások megtérítését követelheti s azok akár a gyámpénztárból, akár a gyámoltak s gondnokoltak vagyonából megtérítendők. A * Előző cikk az 1. számban. 1 Az ügyésznek árverésen való ezen részvétele több szabályrendeletben foglaltatik. Ezen igen helyes eljárást Somogy megye árvaszéke létesítette előszói s annak szabályzata alapján a belügyminister ajánlván, több hatóság elfogadta. Fejérvármegye gyámpénztári szabályrendeletében 66-72. §-ok alatt. Somogy vármegye gyámpénztári szabályrendeletében 113 — 121. §-ok alatt van közölve. 2 A fejérmegyei árvaszéki szabályrendelet szerint a kezeihez jutott pénzt 48 óra alatt tartozik illető helyére juttatni. Ugyanigy szól Somogy vármegye árvaszéki szabályrendelete "is, valamint Pest-Piiis-Solt "és Kiskun vármegyéé is. stb 3 Ügyrend 25—28. §-ai. 4 Egy felmerült eset alkalmából az ügyész ellen a fegyelmi eljárás a belügyminister által elrendeltetett, mert a pénztár vizsgálatnál soha sem győződött meg arról, hogy a pénztárkezelők tettek-e le tiszti óvadékot, hogy a pénztári szekrény másodkulcsai el vannak-e biztos helyen helyezve ; hogy továbbá a pénztári ellenőr el van-e látva az ellenőrzési kulcscsal s azt tényleg ha^ználja-e ? valamint nem fordított a t. ügyész a vizsgálatoknál figyelmet arra sem, hogy egyes kezelési ágakat illető takarékbetétek miként állanak? s 5 Közigazgatási elv. hat. gyűjt. II. k 50 1 6 1876. évi VI. t.-c. 55. §. ' Belügyminister 1898. évi 86,727. számú rend elete. Belügyi Közlöny 1899. IV. évf. 130. lap. • B lügyminister 1888. évi 61,449. sz. határozata. (Közigazgatási elvi hat. gyűjt. I. k. 276. lap) v s 6