A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 34. szám - A sommás perekben felvett halasztási jegyzökönyvek bélyegkötelezettségéröl

136 A JOG Habár az által, hogy egy harmadik rendelése folytán az eladó által címzett részére feladott árut az utóbbi átveszi, címzett és eladó között jogviszony rendszerint még nem keletkezik és magában véve az áru átvételének ténye az átvevő fizetési kötelezettségét a feladó irányában meg nem állapítja: mindamellett oly esetben, a hol a harmadik a megrendelést nem saját nevében, hanem a címzett nevére és számlájára eszközli és a címzettnek arról, hogy a megrendelés ily értelemben tétetett, tudomása van, még ha a megrendelő és címzett között e részben a megbízási viszony fenn sem forog, — utóbb nevezett az áru átvételének tényéből folyólag a feladó irányában kezesként felel. Nem változtat ezen az sem, hogy az áru megrendelője és a címzett között akár a megrendelést előzőleg, akár azt követően ugyanezen áru iránt vételi ügylet köttetett; az ilyen megállapodás a jóhiszemű feladó mint 3-ik személy jogát nem érintheti. (A m. kir. Curia 1899. okt. 6. 420. fv. sz. a.) Bűnügyekben. A ki a nőszemélyt lefogva tartja, mig más vele közösül, nem tettestárs, hanem segéd. A m. kir. Curia: Mindkét alsófoku bíróság ítéletének részben való megváltoztatásával, D. A. és F. J. vádlottak az eró'szakos nemi közösülés kísérletének büntette helyett a btkv 66. és 72. §. alkalmazásával és a 20. §. felhívásával annak vétségében mint a btkv. 69. §. 2. pontja szerinti bűnsegédek mondatnak ki bűnösöknek, a büntetés kiszabása tekintetében pedig a kir. itélö'tábla ítéletének megváltoztatásával, az elsőfokú bíróság ítélete, egyebekben azonban a kir. ítélőtábla ítélete hagyatik helyben. In doko k: Mivelhogy a vád tárgyává tett eset alkalmával D. A. és F. J. véghezviteli cselekményt el nem követtek, hanem csak a sértettet lefogva tartották és így ezzel a társaiknak a panaszolt cselekmény elkövetését megkönnyítették: ennélfogva ezek nem mint a btkv. 70. §. szerinti tettesek, hanem a 69. §. 2. pontja alapján mint bűnsegédek voltak a btkv 66. §. illetve 72. §. alkalmazásával, a 20. §-hoz képest az erőszakos nemi közösülés kísérletének vétségében bűnösöknek kimondandók. A büntetés kiszabása tekintetében pedig a kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával, az elsőfokú bíróság ítélete hagyatott helyben, U. T., G. Cz., D. A. és F. J. jóval később érvén a helyszínére, ezek közbejötte O. L. és Gy. J. terhére be nem számitható, mert továbbá a fiatal kor U. T. és D. A. javára is enyhítő körülményül szolgál; ezek és az elsőfokú bíróság ítéletében felhozott enyhítő körülmények tehát oly nyomatékosak^ hogy az elsőbiróság által kiszabott büntetés vádlottak bűnösségével arányban állónak találtatott. Egyebekben a kir. ítélőtábla Ítélete a fentiekkel nem ellenkező egyéb felhozott és felhívott indokainál fogva hagyatott helyben. (1900. jun. 13-án 9,198. sz.) A Btk. 400. §-a szerint nem a gondatlanságból elkövetett cselekmény büntettetik, hanem ama §. alapján azok büntetendők, akik szándékosan, tehát tudva rosszhiszeműen, bűnös szándékkal működnek közre, hogy valótlan tények vezettessenek be közokiratba vagy nyilvános könyvbe. — A közjegyzői okirat s az ennek alapján foganatosított bekebelezés csak a közokirathamisításnál, vádlottak bűnösségének megállapítása esetében nyilvánítható érvénytelennek, s sértett is csak ebben az esetben jogosítható fel a bekebelezés törlésének kérésére. (A m. kir. Curia 1900. április 25. 11,694/99. sz. a.) Ha a vádlott az őrizetlenül nyilt helyen — a tulajdonos asztalán — hagyott kulcsot vitte el, s használta fel a lopás végrehajtásánál: a Btk. 336. §. 4. pontja szerint minősülő lopás bűntettének ismérve vádlott cselekményében fel nem található. (A m. kir. Curia 1900. április 4. 10,212/99. sz. a.) Ha a vádlott egy büntető ügyben megtartott tárgyaláson nemcsak a tanuk ellen erőszakoskodott s a károst meggyalázó kifejezésekkel illette, de társait a bíróság ellen izgatta és fenyegető magatartást tanúsított, ugy, hogy az eljárt biró a vádlott fenyegető magatartása miatt a hivatalos eljárást abbanhagyni kényszerült; a vádlott ellen a hatóság elleni erőszak büntette megállapítandó. (A m. kir. Curia 1900. április 24. 9,881/99. sz. a.) A rágalmazás ismérvei közé tartozó nyilvánosság megállapítandó, mihelyt a tény állításánál három személy jelen van, tekintet nélkül arra, hogy ezek a nyilatkozatot hallották-e vagy nem. (A m. kir. Curia 1900. február 22. 282. sz. a) Vádlott gépet szállíttatott ökrökkel, mielőtt az abban levő forró vizet lehütette volna, s nem intézkedett a forró viz kiömlésének megakadályozása iránt. A forró viz kiömlése által megvadult állatok vezetőjüket földre teperték és ezen a gép kereke átment, ugv hogy meghalt. Kimondatott, hogy gondatlanságból okozott emberölés forog fenn. (A m. kir. Curia 1900. február 28. 9,382. sz. a.) Csalás babonás hitegetés, varázsolás által elkövetve. Sértett felek csak nagyfokú tudatlanságuknál és a babonában való különös hiszékenységöknél fogva voltak megtéveszthetek és megkárosíthatok ; mégis, minthogy a csalás tényálladekának megállapításához nem kívántatik meg a ravasz fondorlatnak olyan foka, a mely a megtévesztésre bárkivel szemben alkalmas lehet • hanem elegendő, ha a tettes a tévedésbe ejtendő egyéneknél, különös hiszékenységöket felismerve, ravaszul ezt használja fel a megtévesztésre és kizsákmányolásra, a csalás megállapittatott. (A m. kir. Curia 1900. május 30. 3,311. sz. a.) Ha a vádlott azon véletlen közbenjöttére, mely fegyverének elsütésére s ezzel a káros eredményt okozta, előre nem számithatott, a vétkes gondatlanság ellenében meg nem állapitható meg. M. kir. Curia 1900. ápr 9. 6395/99. sz. a.) Az ügyvédi rendtartás 48. §-ába ütköző kötelességszegést követ el az ügyvéd, a ki a megbízójától ingatlan terheinek törlesztésére felvett összeget megbízója más adósságainak törlesztésére fordítja. (A m. kir. Curia 1900. május 15 1,183. sz. a.) Elmaradt haszon büntető perben kártéritéskép meg nem télhető. (A m. kir. Curia 1900. január 30. 4,568/99. sz. a.) Vádlott a betörés ellen biztosított értéktárgyait elrejtette, de sem meg nem rongálta, sem meg nem semmisítette, már pedig az elrejtés, mint a vádbeli cselekmény egyik mozzanata, a joghasonlatosság elvénél fogva sem vonható a Btk. 382. g-ban használt ('megsemmisítés, vagy megrongálás fogalma alá. (A m. kir Curia 1900. január 9. 1,195/99. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Weinberger Miksa e. Budapest, u. o. trvszék, bej. okt. 13. félsz. nov. 13. csb. dr. Gaár Vilmos, tmgg. dr. Mayer Ferenc. - Fuchs Feledi Karolina e. Budapest, bej. okt. 13. félsz. nov. 13. csb. bogáti Hajdú Imre, tmgg. dr. Barna Károly. — Ifj. Schwarcz Salamon e. Kassa, u. o. trvszék, bej. szept. 28. félsz. okt. 23. csb. Dubay József tmgg. dr. Lorber Péter. — Oláh János e. Eger, u. o. trvszék, bej. szept. 24. félsz. okt. 15. csb. Kolossváry József, tmgg. dr. Schvvarc Arthur. — Hirsch M József örökösei e. Nagy-Somkut, szatmárnémetii trvszék, bej, szept. 25. félsz. okt. 17. csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Olsavszky Gyula. — Guttmann Teréz e. Duna Szekcső, pécsi trvszék, bej. szept. 29. félsz. okt. 10. csb. Vodicska Ferenc, tmgg, dr. Andrics Tivadar. — Freund és Frank e. Vinkovcze, u. o. jbiróság, bej. jul. 28. félsz. aug. 17. csb. Simics Szilárd, tmgg. dr. Plemics Levin. Pályázatok : A fehértemplomi trvszéknél a 1 b i r ó i áll. aug. 31. — A hódsághi jbiróságnál albirói áll. aug. 31. — A homonai jbiróságnál albirói áll. szept. 1. — A zentai jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 3. — A kolozsvári törvszéknél albirói áll. szept. 3. — A sárkányi jbiróságnál a lb i r ó i áll. szept. 3. — A dunaszerdahelyi jbiróságnál albirói áll. szept. 3. — A verseczi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 9. — A sz.-somlyói jbiróságnál albirói áll. szept. 4. — Körös-Bányán kir. közjegyzői áll. szept. 11. A — sümegi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 4. — A szent-gotthárdi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 5. Curiai és táblai értesítések Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó leve/esést tévedések kUcp-rülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Brassó H. L. Brassói ált. tp. — Első Erd. Bank érk. 1,069/900. V. sz. a előa. Fabiny, n. e. — Brassó Dr. W. I. Tritschnek — Duna b. t. nem érk. — Eger Dr. U. J. dr. Jankó—Meszlény érk. 5,409/900. sz. a. előa. Németh, n. e. — Hajdu-Böszörmény M. Gy. Győrössy— Máté érk. 5,418/900. P. sz. a. előa. Fráter, n. e. — Komárom F. L. Farkas-Wargha még nem érk. — Pécs Dr. M. J. Kovács-Gajcsi érk. 5,268/99. P. sz. a. előa. Somogyi, n. e. — Hekker—Adler érk. 1,083/900. P. sz. a. előad. Oeffner, n. e. — Révész—Boda érk. 3,955/99. P. sz. előa. Somogyi, n. e. — Pozsony R. T. Hackenberger-Kánya érk. 7,668/900. B. sz. a. előa. Nagy Sándor, n. e. — Sz. Gottháid Dr L F. Könye-Könye érk. 7,621/900. B. sz. a. előa. Berlogia, n. e. A palánkai közjegyző keres egy közjegyző helyettest, esetleg egy a közjegyzői teendőkben teljesen jártas jelöltet. A magyar, német és szerb nyelvben való tökéletes jártasság feltétlenül megkívántatik. Az ajánlkozók igényeik megjelölése mellett forduljanak közvetlenül a közjegyzőhöz. 3_2 PALLOS RÍEZVÉHTTÍ*«*»ÁU KTOMDÍJA • Ügyvédjelölt, dr. juris, két és fél évi praxissal, jan. i-ére esetleg előbb, ügyvédi irodát keres. Cim akiadóhivatalban.. 1—1