A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 34. szám - A sommás perekben felvett halasztási jegyzökönyvek bélyegkötelezettségéröl

134 A JOG az elölegadás elrendelése a végrehajtás foganatosító, mint e részben ügybiróság hatáskörébe tartozik, tehát az ügygondnok ez iránt a végrehajtást foganatosító bírósághoz fordulhat, ha ennek meghagyása ellenére a végrehajtató a szükséges előleget be nem szolgáltatja, a kinevezett ügygondnoknak módjában áll ügygondnoki megbízatását el nem fogadni, vagy abban hagyni. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1900. jun. 19. I. G. 223. sz. a ) A S. E. 16. §-a szerint valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének megállapítása iránt a kereset csak akkor nditható, ha e megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. Olyan esetben tehát, a mikor a felperesnek már lejárt igénye alapján az alperes irányában a teljesitéshez is van joga, a közöttük fennálló jogviszonynak külön keresettel való megállapításának szüksége fenn nem forog. (Hasonlóan határozott a kir. Curia 1896. évi G. 163. és 1899. évi G. 539/898. sz. a. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa IÍJOO. jun. 19. G. 232. sz. a.) A fővárosi lakbérleti szabályrendelet 20. §-a bérlőnek az esetben adja meg a iogot arra, hogy a bérleti szerződést egyoldalulag megszüntethesse, ha a bírói szemle oly lényeges javítások vagy átalakítások szükségét állapítja meg, melyek megtétele nélkül, vagy melyek megtételének ideje alatt a bérlemény vagy annak nélkülözhetetlenebb része használható nem volna. De eme jog keletkezését a szabályrendelet 20. § a további félté telekhez köti, hogy a bérbeadó a javításoknak megtételére a bérlő részéről felhivassék s a bérbeadó azok teljesítését a szük séges idő. de legföljebb 14 nap alatt elmulaszsza vagy megtagadja továbbá hogy a szükséges javítások vagy átalakítások a szemle napjától 14 nap alatt akképen be nem fejezhetők, hogy a bérlemény teljesen használható legyen. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1900. máj. 22.) Á kilométerpénz nem foglalható le. A házasságon kivül származott gyermek tartása miatt foganatosított végrehajtásoknál a 63. §. rendelkezése alkalmazást nem nyerhet. (A budapesti kir. ítélőtábla. 1900. jun. 5. 4,217. sz. a.) A felmondás érvényességének kimondása iránti perben az elsőbirósági ítélet ellen csakis 8 nap alatt beadandó felülvizsgálati kérelemnek van helye. Ezen nem változtat az, hogy felperes ezzel kapcsolatban alperest a bérelt helyiség elhagyására is kötelezni kérte. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1900. feb. 1. I. H. 5/1900. sz. a.) A vasút gőzmozdonyából kihullott szikrák által okozott tűzkárért a vasúttársaság alkalmazottjai mulasztásának vagy gondatlanságának bizonyítása nélkül is felelős. Ezen felelősség alól a vasúttársaságot az a körülmény sem menti fel teljesen, hogy a károsított az óvszalagok tűzmentes tisztántartását elhanyagolta, ha a vasúttársaság kikötött szolgalmi jogánál fogva a tulajdonost eme kötelességének teljesítésére sem rendőri, sem bírói uton nem kényszeritette. (A m. kir. Curia 1900. jun. f>. 1,737/1900. sz. a.) Ha a házassági szerződésben hozományt köteleznek a menyasszony szülői s ugyanakkor a vőlegény szülői a menyasszony részére is bizonyos kötelmeket vállalnak el, például valamely ingatlannak az uj házastársak nevére átírását, a férj a nő szülőitől nem követelheti a hozományt addig, míg az ő szülői is nem tettek eleget az általuk vállalt kötelezettségnek. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1900. I. G. 298. fv. sz. a.) Kereskedelmi csöd- és váltó-ügyekben, A megtámadási jog a hat havi elévülési idő eltelte után kifogás utján sem érvényesíthető. E határidő kezdete arra a napra esik, amelyen a csődtömeg a megtámadott jogügyletrö 1 tudomást szerzett, e nap pedig egyéb megállapítás hiányában mindenesetre a felszámolási határnappal összeesik. A telepes kezéből a lejárat után, de az óvás felvételére rendelt időtartamon belül birtokába jutott váltót az azt beváltó óvatolni tartozik. Az óvás elengedésére a váltóbirtokos a csődtömeggel szemben nem hivatkozhatik sikerrel, ha megtámadási per foly.. tan hatálytalaníttatott azon ügylet, amelylyel az elengedés történj A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete nem felebbezett arra a részére nézve, mely szerint a felperes a 80 és 350 frtos váltókra alapított 430 frt követelés és járulékai erejéig elutasittatntt érintetlenül maradván, többi felebbezett részére nézve ámennyiben a3oX, 1,300, 210,'180, 160 1,000 és 220 írtról k.álíitott váltók alapján 3,370 frt tőke s járuleka, a csődtömeggel szemben megítéltetett, helybenhagyatik; amennyiben azonban az 500 425 és 900 írtról kiállított váltók alapján további l,82o frt s járulékai is valódinak kimondatott, mindkét alsóbiróság ítelete megváltoztattatik s a felperes keresetével az ezeknek a váltóknak alapján követelt 1,825 forint s járulékai erejéig keresetevei elutasittatik. Indokok: A váltók kiállításának alapul szolgáló jogügyletnek hatálytalanítása iránt az alperes részéről elleniratában felhozott megtámadási kifogást a másodbiróság helyesen mondotta ki elévültnek azért, mert a közadós ellen a csődnek, a felek perbeli előadása szerint 1897 június elején történt elrendelése óta az ellenirat előterjesztéséig, amelyben az alperes megtámadási kifogását felhozta, a megtámadási jognak érvényesithetesere a csődtörvény 36. §-a szerint nyitva álló 6 havi időtartam már eltelt, azt pedig az alperes csődtömeggondnok a perben nem is állította, hogy a felperesnek elleniratában történt előterjesztését megelőző 6 hónapon belül értesülvén, a megtámadási jogot a törvényes határidőn belül nem érvényesíthette, sőt az ellenkezőt tanúsítja az, hogy a felperes váltóköveteléseit a csődbe bejelentvén, ezekről a tömeggondnok az 1897 augusztus 31-én tartott felszámolási tárgyaláson mindenesetre tudomást nyert, de ettől is már az ellenirat beiktatásáig 6 hónapi időtartam eltelt. Azt a perbeli állítását pedig, hogy a kereseti váltókat a közadós koholt követelés fejében színlegesen állítván ki, azok kiállításának ügylete már az anyagi jog szempontjából sem képezheti a csődtömeg ellen érvényesíthető kötelem alapját, alperes a perben mivel sem bizonyította. Mindezek dacára azonban felperest a kereseti váltók közül az 500, 425 és 900 frtról kiállított váltókra alapitott összesen 1,825 frt s járulékai erejéig érvényesített követelésével az alperesnek az óvás hiányára alapitott kifogása következtében el kellett utasítani azért, mert ezek a váltók telepítve és telepes személyével megjelölve vannak, s az azoknak hátlapjára vezetett feljegyzések szerint a felperes részéről teljesített fizetés időpontjánál fogva az óvás felvételére rendelt időtartamon belül már a felperes birtokába visszakerültek. E szerint, miután telepesül nem a felperes van kijelölve, a váltótörvény 43. és 44. §. rendelkezései szerint az óvás felvétele, az elfogadóként szereplő közadós ellen is a váltókereseti jog fentartása céljából szükséges volt, mert annak elengedésére nézve a csődtömeggel szemben az irányában a fent előadottak alapján hatálytalaníttatott B. a. ügylet alapul nem szolgálhat, s felperes azt, hogy óváfelvétetett volna, a perben nem igazolta. Ellenben a másodbiró. ság Ítélete szerint valódinak kimondott többi váltókra alapitott 3,370 frt s járulékai erejéig a másodbiróság ítélete helyben volt hagyandó, mert a váltókon a közadós elfogadóként szerepelvén, s azok telepítve nem lévén, a közadósnak a felperes mint beváltó előző irányában váltói kötelezettsége fennáll. (1900 április 9, 336/900. sz. a.) Külön kielégítésre jogosult hitelező keresete a csődtömeg ellen, midőn követelése a felszámolási tárgyaláson elismertetett. A kir. Curia felülvizsgálati tanácsa : Alperesnek panasza az, hogy a felebbezési bíróság megsértette a Csődtörvény 141. §. rendelkezését az által, hogy felperest keresetével el nem utasította holott felperes kereseti követelését a csődbe bejelentvén, az a követelés a felszámolási tárgyaláson valódinak fogadtatott el ; s így felperesnek a felszámolási tárgyalási jegyzőkönyvnek kivonata alapján végrehajtáshoz joga lévén, ama követelés kielégithetéséhez ujabb pernek helye és szüksége nincs. Ez a panasz nem bir megállható alappal. A felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint ugyanis felperes mint külön kielégítésre jogosított hitelező a jelen pert a követelése biztosításául szolgáló jelzálogból leendő kielégittetése iránt indította, s a felebbezési bíróságnak marasztaló ítélete csakis az ilyen kielégittetésre terjed ki, már pedig a Csődtörvény 152. §. 2-ik bekezdése szerint, ha a külön kielégítésre jogosított hitelezőnek a 129. §. értelmében bejelentett követelése a felszámolási tárgyalásnál valódinak ismertetett el, a 141. §. szerint kiállított jegyzőkönyvi kivonat reá nézve is végrehajtható egyezség erejével bír, következésképen a külön kielégítésre jogosított hitelezőnek ama kivonat alapján a külön kielégittetés iránti vágrehajtási jogára nem a 141., hanem 152. §. rendelkezése az irányadó, ámde e törvényhely mint kivételes s igy szorosan magyarázandó rendelkezés szerint arra nézve, hogy a külön kielégítésre jogosított hitelező javára a külön kielégittetés céljából az a jegyzőkönyvi kivonat végrehajtható egyezség erejével bírjon, szükséges az, hogy annak a hitelezőnek bejelentése a 129. §. követelményének megfeleljen, vagyis abban a bejelentésben a ikülön kielégítési jogosultság alapjául szolgáló ténykörülményeket s feltüntető tényálladék a külön kielégítés alapját tevő tárgyak pontos megjelölése mellett előadva legyen ; szükséges pedig ez a törvény kifejezett rendelkezésén felül azért is, mert a felszámolásnál keletkezett megállapodás, ha ahhoz a kozadós is hozzájárult, kétségtelenül csődön kivül is végrehajtható erővel és tulajdonképen jogérvényes biróság előtti egyezség erejevei bír, azonban a dolog természeténél fogva az a megállapodás a kulon kielégittetésre is kiterjesztettnek csak akkor vehető, ha