A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 32. szám - Perújítás a községi bíróság hatáskörét meg nem haladó polgári peres ügyekben. [Hozzászólás Bartók József: Perujítás a községi bíróság hatéskörét meg nem haladó polgári peres ügyekben. A Jog, 1900. 29. sz. 218-219. p.]

128 A JOG Láttuk, hogy S. Béni sértett vádlott ellen egy teljesen alaptalan követeléssel lépett tel, hogy vádlott nem tett eleget S. Béni követelésének, miért is ez vádlottat szóbelileg és tettleg bántalmazta, veszélyesen fenyegette és dacára annak, hogy vádlott azon sértéseket nyomban nem torolta meg, só't a békejobbot nyújtotta feléje és a törvény rendes utján keresett elégtételt, S. Béni ezt visszautasítva, ujabb fenyegetések után vádlottat saját lakásán ismételten insultálta. Ezeket szem elölt tartva, a kir. törvényszék vádlottnak cselekményét, mint az eró's felindulásban véghez vitt cselekményt minősítette; minthogy pedig vádlottnak erős felindulását az okozta, hogy sértett S. Béni vádlottat súlyosan bántalmazta, a kir. törvényszék vádlottat a btk. 301., 306. §-aiba ütköző és a 307. §. 2. pontja szerint büntetendő erős felindulásban elkövetelt s halált okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek. A büntetés kiszabásánál súlyosítónak vette a kir. törvényszék a sértésre használt eszköznek a halál előidézésére alkalmas voltát és a szúrások ismétlését, enyhitőkül ellenben vádlottnak töredelmes beismerését, büntetlen előéletét és a sértett részéről szenvedett sértéseket stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1899 május 9. 2,867. sz. a.) az elsőbiróság Ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy vádlottat a btk. 279. §-ába ütköző és a 281. §. 2. bekezdése szerint minősülő erős felinduiásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondja ki bűnösnek s ugyanőt 2 évi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre ítéli stb. Indokok: Hogy a vádlott által használt kés az ölésre alkalmas, ezt a jelen esetben bekövetkezett halálos eredmény is kétségtelenül bizonyítja. Vádlott ezzel a késsel az orvosi boncolási jegyzőkönyv adatai szerint tiz szúrást intézett S. Bénire és pedig a test felső részére; tehát oly helyeken, a hol éppen a késsel ejtett sebzések életveszélylyel járnjk s ezt vádlottnak saját tárgyismereténél fogva is tudnia kellett. Ilyen eszköznek ilyképeni használatában az ölési szándék rej'ik. Ez okból kellett vádlottat szándékos emberölés bűntettében bűnösnek kimondani és pedig a btk, 281. §. 2. bekezdése alapján azért, mert elhalt S. Béni volt az, a ki vádlottat jogtalanul súlyosan bántalmazta s vádlott az ölést eme bántalmazás folytán keletkezett felindulásban rögtön végrehajtotta. A jogos védelmet a kir. ítélőtábla sem találta megállapíthatónak, nem csak azért, mert S. Béni támadása, puszta kézzel ütvén meg vádlottat, nem volt oly mérvű, hogy annak elhárítására kénytelen volt volna kést használni, hanem még azért sem, mert vádlott maga beismeri, hogy az első szúrás után őt S. Béni eleresztette és ezután is csak kézzel csapkodott feléje és ő mégis kilenc szúrást tett. Ily körülmények közt jogos védelemmel vádlott nem védekezhetik. A büntetés kimérésénél a kir. Ítélőtábla enyhítő körülményül vette vádlott büntetlen előéletét, egyéb enyhítő körülményt nem talált, de viszont súlyosítót sem, mert az elsőbiróság által ilyenül felhozatták nem képeznek súlyosító körülményt, a mennyiben azok a bűntett tényálladékához tartoznak stb. A m. kir. Curia (1900 ápril. 4. 8,367. sz. a ) a minősítésre és büntetésre nézve a kir. törvényszék ítélete s ezzel a változtatással egyebekben a kir. ítélőtábla ítélete hagyatik helyben. Indokok: A vádlott vallomása szerint a közte és a sértett fél között keletkezett utolsó összeütközés lefolyása az volt, hogy a midőn a sértett fél őt megütötte, ő kezébe vette zsebkését és felállva e szavakat intézte a sértett (élhez: «üss meg !» Erre őt az megütvén, ő a sértett felet újra felhívta, hogy hát üsse, ha agyon akarja ütni s midőn a sértett fél a vádlottat erre újból megütötte és egymást egyúttal elkapták, a vádlott szúrt; s midőn erre egymást eleresztették, a sértett fél öklével csapdosott a vádlottra, a vádlott meg zsebkésével a sértettre. A vádlottnak a jelzett felhívást tartalmazó szavai azt bizonyítják, hogy türelmét vesztvén, a bántalmazási szándék benne feléledt s az összetűzés lefolyása is arra mutat, hogy nem jogos védelemből, de bántalmazás céljából sérelmezte meg néhai S Bénit. Az ölési szándék azonban, tekintettel a vádlott tagadására is, nem állapitható meg, mert az a körülmény, hogy a midőn a kölcsönös bántalmazással felhagyva, a sértett fél a vádlottól veszélyes fenyegetést képező szavakkal távozott, a vádlott őt nem követte, tovább nem bántalmazta, holott ez módjában állott volna s azt, hogy a sértett fél mily súlyosan van már megsértve, ahelyzetnél fogva nem tudhatta, valamint az a körülmény, hogy a vádlott ejtette szúrások a sértett felet ide s tova érték s különböző minőségűek voltak, arra mutat, hogy vádlott a szúrásokat nem ölésre irányuló célzatossággal ejtette a sértetten. Ezért és vonatkozó indokainál fogva a minősítésre és büntetésre nézve, a kir. törvényszék ítélete s ezzel a változtatással egyebekben szintén vonatkozó indokainál fogva a kir. ítélőtábla ítélete hagyatott helyben. Vádlott tudva valótlan bejegyzést tett kereskedelmi könyvébe azzal a célzattal, hogy felhasználva a telekkönyvi rendtartásnak intézkedéseit, olyan követelésre nyerhessen telekkönyvi előjegyzést, melyre nézve azt másképen meg nem nyerhette volna : a btkv 401. és 403. §. 2 ik pontja alapján Ítéltetett el. (A m. kir. Curia: 1900. jan. 30. 8,352. sz. a.) A ki valamely tárgyat, azonnali készpénzfizetés Ígérete mellett, meg- és átvesz és pénze nem lévén, az átvett tárgy megtartása céljából testi sértést okoz, a btkv 345- §-aba ütkozo, a 349. §. 2. pontja alapján büntetendő bűntettben bunos. ÍA mkir. Curia 1899. nov. 23-án 11,352.) Valódi követelés kifizetése is, a fizetésképtelenség tudatában, a btkv 414. §• 3. Pontja alá esik. A hitelező azonban nem büntethető. (A m. kir. Curia: 1898: nov. 3. 4,694. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Serbán Sándor e. Krasfova, fehéiterrplomi trvszék, bej. szept. félsz. okt. 20. csb. Kinaszevich Béla, tmgg. dr. Manginci Elek. — Möller Zsigmond e. Brood. u. o. jbiróság, bej. aug. 1. félsz. aug. 29. csb Bézsics Ladiszláv, tmgg. dr. Gyurgyevics N. — Chickis A. V. e. Zágráb, u. o. trvszék, bej. jul. 16. félsz. aug. 1. csb. dr. Veluskovics János, tmgg. Kopoicsics M. — Tyirity R. Tamás e Ruma, mitrovicai trvszék, bej. jul. 28. félsz. aug. 6. csb. Milics András, tmgg. dr. Jokovics György. — Reichenberg Simon e. Nyírbátor, nyiregyházai trvszék, csb. Szabó László, tmgg. dr. Szász Antal. — Alföldi Sándor e. Eger. u.o. trvszék, bej. szept. 13. félsz. okt. 3. csb. Kolozsváry József, tmgg. dr. Barchetli Károly. - Őrlik Márk e. Pozsony, u. o. trvszék, bej. szept. 20. (ehz. okt. 10. csb. Wúrtzler Ödön, tmgg. dr. Leitersdorfer Mói. — Zsigtovics Imre e. Zágráb, u. o. trvszék, bej. aug. 4. félsz. aug. 25. csb. dr. Licskovics János, tmgg. dr. Operman Károly. — Pollák Károly. Miksa és fia e. Daruvár, pozsegai trvszék, bej. szept. 3 félsz. okt. r». csb. Hadzsija Krunoszláv, tmgg. dr. Kürschner Ede. — Helfer Adolf és testvére e. Budapest, u. o. ker. és váltó trvszék, bej. szept. 3- félsz. okt. 2. csb. dr. Szabó Árpád, tmgg. dr. Salgó József. — Kövér Béla e. H.-Böszörmény, debreceni trvszék, bej. szept. 18. félsz. okt. 14. csb. Hegedűs István, tmgg. Major Gyula. — Shleicher Zsigmond e. S.-Tarján, lvgyarmati trvszék, bej. aug. 26. félsz, szept. 3. csb. Köröm László, tmgg. Luby Mátyás. — Grünbaum R. e. Babócsa, kaposvári trvszék, bej. szept. 20. félsz, szept. 25. csb. dr. Babócsay Jenő, tmgg. dr. Stein Mór. — Benkeő Béla, e. Felsö-Vásárd. nyitrai trvs/ék, bej. szepf. 30., félsz. okt. 30.. csb. Névery Ignác, tmgg. dr. Tersztyánszky Géza. — Sulczbeck Gyula. e. Kapuvár, soproni trvszék, bej. okt. L. félsz. okt. 15., csb. Gulyás Dezső. tmgg. dr. Franki Illés. Pályázatok: Az egri trvszéknél aljegyzői áll., aug 18. — A debreceni trvszéknél albirói áll., aug. 19. — A rózsahegyi ügyészségnél ügyészi áll, aug. 1 9. — Halmiban kir. közjegyzői áll., aug. 24. — A kalocsai ügyészségnél a I ügyészi áll aug. 19 - A besztercebánya i i py c'fífép r él í gy é s zj áll., aug. 21. — Az ócsai jbiróságnál a 1 j e g y z ő i áll., aug. 21. — A letenyri jbiróságnál aljegyzői áll., aug. 22. — A szegedi ügyészségnél alügyészi ál., aug. 23. — A fehértemplomi ügyészségnél alügyészi áll., aug. 23. — KisCellen kir. közjegyzői áll., aug. 31. — Sárvárott kir. közjegyzői áll., aug. 31. — A nagybecskereki trvszéknél aljegyzői áll., aug. 23. Curiai és táblai értesítések Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjwk. Az ide vonatkozó levelessést tévedések kikerülése végett kérj tik mindig kiadóhivatalunkhoz. Pozsony, dr. H. Á. Csippék — Csippék érk. 2,916/900., P. sz. a., előa. Ádám, n. e. — Szatmár. dr. H. L. Papp b. ü. érk. 6,410/900 B. sz. a., előa. Székács, kitűzve szept. 13-ra. — Szatmár. dr. N. B. Spiegel — Gyene nem érk. — Szeged, dr. P. S. Lévai stb. b. ü. mikor jöhetett a CuriárQ ? Nem találják — T.-Sz.-Márton. L. A. Pollák — Révav (2,018. sz., előa. Kovács A.) n. c — Vág-Szered dr. H. J. Strauch b. ü. érk. 6,987/900. B. sz. a., előa. Berlogia, n e. A homonnai közjegyző egy tótul értő gyakorlott közjegyző jelöltet és egy jó irásu írnokot keres; ajánlatok egyenesen hozzá intézendők g g '»'"' »Í«ZVÍK1TÍ]»AS£U NYOMDÁJA Most jelent meg a birói árverésen eladott ingatlanok vételárának az eddig létezett teknikai nehézségek elenyésztetése által könnyű, gyors és helyes felosztására és illetőleg a sorrendi és a kiutaló végzések könnyedséggel való szerkesztésére irányuló .Teknikai módszereés eszközei a nagyobb sza básu telek könyvi sorrendi tárgya lásoknak. cimü szakmunkának 6 nyomtatott ívből és 5 vezértabellából álló s egymagára is önálló egészet képező első kötete. Irta: Kritsa Izidor, csíkszeredai kir. törvényszéki igazgató-telekkönyvvezető.a. Telekkönyvvezetők országos egyesületéinek 1896-ban megválasztott szakbizottsági tagja. Kir. bírák és közjegyzők, bírósági jegyzők és birói vizsgára készülő aljegyzők, ügyvédek, telekkönyvvezetők, pénzügyigazgatóságok és adóhivatalok, továbbá a városi, községi és körjegyzők - különösen a vezértabellákra való tekintettel pedia • a kir Ítélőtábláknál és a kir. kúriánál II, illetőleg III. fokon° telekkönyvi ügyek elintézésével is foglalkozó Ítélőtáblai és kúriai birák is egyaránt hasznát vehetik e könyvnek, melyet szerző dr Perjessy Mihály csíkszeredai kir. törvényszéki elnök urnák ajánlott: -Ara 2 korona Megrendelhető Szvobod a József könyvkereskedésében Csíkszeredán (C s i k m e g y e,j 3—3 BODAPKSTKN