A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 32. szám - Perújítás a községi bíróság hatáskörét meg nem haladó polgári peres ügyekben. [Hozzászólás Bartók József: Perujítás a községi bíróság hatéskörét meg nem haladó polgári peres ügyekben. A Jog, 1900. 29. sz. 218-219. p.]

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 32. számához. Budapest, 1900. augusztus hó 12. Köztörvényi ügyekben. Felperes keresetét, keresetének a tárgyaláson való előadása alkalmával a perköltségre leszállítván, a per tárgya értékét csak a perköltség teszi. Miután pedig az a 200 frtot, illetve 5oo frtot meg nem haladja, abban a felebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak helye nincsen. A törvény által kizárt beadványért dij és kiadások ügyvéd részére saiat felével szemben sem állapitható meg. (A m. kir. Curia 1. G. 218/1900. f. v. sz. a.) A S. E. i56. §-a értelmében jogában áll ugyan a felebbezési bíróságnak az első bíróság által felvett bizonyítás kiegészítését vagy megismétlését elrendelni, de azt belátása szerint mellőzheti : azzal tehát, ho^y a felebbezési bíróság az első bíróság által kihallgatott szakértőkön kívül más szakértőket meghallgatandoknak nem talált, felperesek jogsérelmet sikerrel nem panaszolhatnak. (A m. kir. Curia I. G. 163'1900. sz. a.) A végrehajtás-korlátozási kereset indithatása a végrehajtásnak tényleges foganatosításától vagy folytatásától a törvény által függővé nem tétetvén, az a végrehajtás elrendelése után érvényesíthető bármikor, ha végrehajtató követelése részben elenyészett. (A m kir. Curia I. G. 165/1900. sz. a.) A zárgondnoki számadások felett benyújtott észrevételek sommás eljárás utján itéletileg döntendők el és a mennyiben a számadás ellen emelt kifogások alaptalanoknak találtatnak, az azokkal élö az észrevételek feletti eljárás költségeiben elmai asztalandó. (A m. kir. Curia G. 16Í/1900. sz. a.) Haszonbérleti viszonyból felmerült, nem pénzkövetelés iránt indított sommás perekben felülvizsgálatnak csak azokban az esetekben van helye, melyekben nemcsak az évi haszonbérösszeg, hanem a per tárgyának értéke is a 400, illetve 1000 koronát meghaladja. (A m. kir. Curia I. G. 177 1900 sz. a.) A végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránti keresetek — folytatólagos végrehajtás esetén is — az alapvégrehajtást elrendelő bíróság mint ügybiróság előtt inditandók meg. (A m. kir. Curia I. H. 14'1900. IV. sz. a.) A vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősséget szabályozó 1874 : XVIII. törvénycikk 2. §-a a vaspályatársulat kártérítési kötelezettségének terjedelmét akként állapítja meg, hogy az nemcsak mindazokat a vagyoni hátrányokat tartozik kárpótolni, a melyek a haláleset következtében az elhalt csa'ádjára hárulnak, hanem azonfelül az elhalt egyén hátrahagyott családjának tartási, illetve neveltetési költségeit is fizetni köteles, a mennyiben azok a halaleset következtében tőle elvonatnának. A törvény eme követelményéből folyik, hogy a hátrahagyott család anyagilag lehetőén abba a helyzetbe hozassék, a melyben volna, ha a baleset nem történik, a miből következik, hogy a kártérítés ez esetben az évi járadék meghatározásánál egyrészt az elhaltnak rendes szolgálati illetményén kivül álló többi megengedett mellékkeresményei is számba vétessenek, másrészt pedig a hátrahagyott család polgári állásához mért megélhetésének a biztosítása is szem előtt tartassék (A m. kir. Curia 1900. jun. 13. 682. sz.) Ideiglenes nőtartás iránti perben, ha a férjét elhagyó nő ahhoz vissza akar térni, de ezt a férj visszautasítja, a férjnek mint alperesnek bizonyítania kell, hogy jogosan tagadta meg a viszafogadást. (A m. kir. Curia I. G. 157/1900. sz. a.) A bíróság a szakértő véleményét szabadon mérlegelheti és belátása szerint elfogadhatja bizonyítékul, és mérlegelésének eredménye felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. (A m. kir. Curia 1900. máj. 9. 1900. I. G. 150 fv. sz. a.) Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a gondnok a gondnoki kezelése alatt alló ingatlannak külön gyámhatósági felhatalmazás nélkül csak azokat a jövedelmeit jogosult beszedni, a melyek a gondnoki megbízás tartama alatt folynak be s ezen jogilag mit sem változtat az, hogy a gondnok a beszedett jövedelmek feletti számadás kötelezettsége alól a gyámhatóság által felmentetett, nem pedig azért, mivel a felmentés egymagában a jövőben esedékes jövedelmek felvételére külön felhatalmazást nem foglal magában. A tartozás teljesítése csak akkor birhat a követelés elenyésztető hatályával, ha a fizetés jogosult kézhez történt, ilyen fizetésnek pedig lejárat előtt a gondnok kezeihez tör ént pénzleolvasás annál kevésbbé tekinthető, mivel nem bizonyittatott, hogy az előzetes fizetés a gondnokolt érdekében szükséges volt, vagy hogy az azáltal gazdagodott volna. (A m. kir. Curia I G. 149/1900. sz. a.) A bíróság azt, hogy mit tart vagy mit nem tart bizonyítottnak a tanuk vallomásaival, a S. E. 64. S-a alapján szabadon mérlegeli és mérlegelésének eredménye felülvizsgálattal meg nem támadható. A felülvizsgálati tárgyaláson felhozott uj panaszok a S, E. I90. S-a alapján nem vehetők figyelembe. (A m. kir. Curia I G. 123/1900. sz. a.) Téves a felebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, mintha az ingatlan birtokosa a beszedett gyümölcsök tulajdonjogát a földtol való elválasztás pillanatában megszerezvén, a tulajdonosnak, ki az ingatlant használni lett volna jogosítva, csak az a joga maradna fenn, hogy az esetleges rosszhiszemű birtokostól az elvont hasznokat követelhesse, mivel a jószág puszta kezelője a gyümölesöt nem a maga részére, hanem a tulajdonos javára állítja elő és a tulajdonos az ekkép előállított gyümölcsöt bárkitől, ki azt jogtalanul viszatartja, természetben visszakövetelni jogosult. IA m. kir. Curia I. G. 151/1900. sz. a.) A kereseti követelés fennállásának alperes részéről történt beismerése és az a körülmény, hogy felperesek a beszámítani kért és viszonkeresetbe vett ellenkövetelés fennállását el nem ismerték, s beszámításába bele nem egyeztek, egymagában jogilag nem szolgálhat akadályul abban, hogy alperes a felperes részéről fennállónak el nem ismert és beszámítani nem engedett ellenkövetelés beszámítását kérhesse és illetve részben viszonkeresetbe vehesse, ha egyébként e beszámításnak és viszont keresetnek jogszerű feltételei fenforognak, mert jogszabály az, hogy az ados ellenkövetelésének beszámítása nem függ a hitelező akaratától és beleegyezésétől. (A m. kir. Curia I. G. 162/1900. sz. a. A telekkönyv csakis a jóhiszeműen szerzett nyilvánkönyvi jogot védi. A bíróságnak a S. E. 64. S-a alapján joga van a peres fél által felhívott tanú kihallgatását mellőzni, azonban a mellőzést meg kell indokolnia. (A m kir. Curia 1900. április 27. 1. G, 110 f, 1900. sz. a.) A bíróság felperes kérelme nélkül is hozhat részitéletet akkor, ha a kereseti követelésnek csak egy része alkalmas a végeldöntésre. Szóbeli tárgyalás esetén a felebbezési bíróság előtt fel* hozottnak csak az tekinthető, a mit a peres fél a felebbezési tárgyaláson szóval előadott, e részben pedjg az ítéleten kivül csak a tárgyalási jegyzőkönyv vagy mellékletei használhatók fel. (A m. kir. Curia G. 152/1900. sz. a.) Az, hogy minő vagyoni viszonyoknak minő összegű tartásdíj felel meg, ténykérdést képez, melynek a felebbezési bíróság részéről való eldöntése felülvizsgalat tárgyát csak jogszabály megsértése esetén képezheti. A törvénytelen gyermek tartásdijának megállapításánál figyelemmel kell lenni az anya társadalmi állására, a természe* tes atya vagyoni viszonyaira és a gyermek szükségleteire. (A m. kir. Curia I. G. 159' 1900. sz. a.j Azt, hogy a perköltségért az ügygondnokként perelő ügyvéd nem saját személyében, hanem mint ügygondnok felelős és hogy ennélfogva az ő saját vagyonára végrehajtás nem vezethető, a felebbezési bíróság ítéletében kifejezetten kiemelni nem tartozott, minthogy magában értetendő, hogy az ügygondnoki minőségben való marasztalás személyes marasztalásnak nem tekintendő. Az ügygondnoki minőségben perelő, de pervesztes ügyvédnek költségei a perbíróság által szintén megállapitandók. (A m. kir. Curia G. 120/1900. sz. a.) A felebbezési bíróság, a midőn kitűnt, hogy felperes részéről a felebbezés nem a törvényes képviselő részéről adatott be. elrendelte ugyan az elsőbiróság ítéletének a felperes jelenlegi gondnoka részére való kézbesítését, az azonban nem pótolja a S. E. 8. §-ában foglalt rendelkezések foganatba vételét, mivel a hivatkozott szakasz értelmében az eljárás félbeszakítása mellett értesítendő lett volna a törvényes képviselő arról hogy jogában áll a megelőző perbeli cselekmények jóváhagyása mellett az eljárás folytatását kérni, vagyis jeltn esetben kérni, hogy a közbetett felebbezés következtében az ügy a felebb-zési bíróság által tárgyaltassék-e. avagy nem. minélfogva a felebbezési bíróság végzésének feloldása mellett a szabályszerű eljárásra volt utasítandó. 'A m. kir Curia 1900. ápril. 28. lfOO. I. H. 12 sz. z.)