A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 30. szám - Ténymegállapítás a B. P.-ban

224 A JOG And ere n) senki sem tehet, vagy fogadhat ugyan el. De ha valaki egy harmadiknáli közbenjárását megígérte, vagy még a sikerért is kezeskedett ; a magára vállalt kötelezettséget, Ígéretéhez képest, teljesíteni tartozik.» A felvetett concret jogesetben nincsen szó ezen két eshetőségről, ezek tehát fejtegésünk körén kivül esnek. Az osztrák jogi irók túlnyomó része, élükön az illusztris Unger-rel (az I hering-féle Jahrbücher für die Dogmatik des heutigen römischen und deutschen Privatrechts X. kötetében Vertraege zu Gunsten Dritter c. értekezésében) az idézett törvényszakaszból azt olvassa ki, hogy az optkv. a harmadik előnyére kötött szerződéseket ridegen perhorrescálja. Ujabban dr Steinbach Emil — a volt osztrák pénzügyminister és a valutarendezés első rangú tényezője — az Allgemeine österreichische Gerichts-Zeitung 1877. évfolyamában és nyomdokain haladva dr. Hasenöhrl Victor, «Das österreichische Ohligationenrecht» c. müvében szellemdus érveléssel kívánták a «negotium in favorem tertii* tanát az osztrák tételes jogba mintegy bele csempészni, de fáradozásaik eredményre nem vezettek. Az osztrák jogelmélet tehát a harmadik előnyére kötött szerződések jogérvényét el nem ismeri. A mi az osztrák joggyakorlatot illeti, az egyöntetűnek éppen nem mondható, akár rendelkező részét, akár indokolását tekintjük. Annyi azonban kétséget nem szenved, hogy éppen az elővársálási jog, merően obligatorius, relativ és személyes jellegénél fogva, harmadik előnyére ki nem köthető. Ugyanis a Glaser-, Unger-, Walter-féle döntvénygyüjteményben 988. sz. a. foglalt legfelsőbb törvényszéki Ítélet elutasítja telperest keresetével, melyben azaz eladó által ajavára(mint harmadik javára) kikötött visszvásárlási jogot az eladott ingatlanra vonatkozólag érvényesiti, még pedig azon indokolással, hogy az optkv. 1,070. §-a értelmében ily jog csakis egyedül az eladót illeti. Hogy pedig az optkv. 1,074. §-a az 1,070. §-sal egyenlő elbánás alá esik, az még nyelvtani szerkezetéből is kétségtelen, hiszen a «szinte> kifejezéssel egyenes utalás történik az 1,070. §-ra. Azon végeredményre jutottunk tehát, hogy az osztrák jog szempontjából — de lege lata — az elővásárlási jog harmadik személy javára jogérvényesen ki nem köthető. Dr. Klein Ede, ügyvéd Abauj-Szepsi. Irodalom. A szövetkezetek. (A kereskedelmi törvény és az 1898 XXIII. t.-c. rendszeres feldolgozása.) Dr. Ágoston Péter kir. aljárásbiró. Esztergom, Buzárovits Gusztáv kiadása 1900. Már 1—2 éve, hogy a szövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. t.-c. életbe lépett és eddig nem következett be a szövetkezeti ügynek azon fellendülése, a melyet az uj törvény alapján várni lehetett. Ennek egyik oka bizonyára az, hogy hiányzott egy kézikönyv, a mely minden jogászi theoriának mellőzésével, tisztán a törvények rendelkezéseinek feldolgozásával, a laikus számára foglalta volna össze a tudnivalókat a szövetkezeti ügy körében. Ezen hiányon segit dr. Ágoston Péternek könyve, a mely igy dr. Nagy Ferencnek hasonló tárgyú műve mellett is hézagot pótol. Mert migJMagy Ferenc az elméletnek gazdag feldolgozásával első sorban a jogászközönséghez fordul, addig dr. Á g o ston csak a gyakorlat követelményeit tartva szem előtt a theoriát mellőzi, útmutatóval szolgál mindazoknak, a kik mint alapítók, tagok vagy igazgatók szövetkezeti ügyekkel foglalkoznak. Igen használhatóvá teszi dr. Ágoston Péter művét az, hogy a szerző ugy a szövetkezeti törvényt, mint a kereskedelmi törvénynek összes idevágó rendelkezéseit, valamint a bíróságok gyakorlatát feldolgozva, figyelme minden a szövetkezeti ügygyei összefüggésben levő részletkérdésre kiterjed, még a szövetkezetek működésében szerepet játszó adók és illetékek pontos feldolgozását sem mellőzi. Azt hisszük, hogy szerző célját — a szövetkezeti ügyekkel oglalkozóknak megbízható, praktikus, kézikönyvet nyújtani — eljesen elérte. Dr. Melczer István, Budapest. Vegyesek. Következő sorok közlésére kérettünk fel: Minden felmerülhető hir megcáfolására értesítem a nagyérdemű jogászközönséget, hogy az általam szerkesztett magyar törvénytár betűrendes tárgymutatójának eddig megjelent három kötete folytatásaként a negyedik kötet, mely az 1891 —1900. évi törvények tartalmát fogja magában foglalni, 1901. év tavaszán fog megjelenni. Knorr Alajos, nyug. kir. ítélőtáblai biró. A budapesti kir. ítélőtábla ügyforgalma 1900. év első felében. I. Elintézésre várt: 9,894 polgári, 8,397 büntető, összesen 18,291 ügy. II. Elintéztetett: 7,435 polgári, 7,735 büntető, összesen 15,170 ügy. III. Elintézetlen maradt: 2,459 (váltóhátralék 930) polgári, 662 büntető, összesen 3,121 ügy. A perköltségeknek csekély összegben való megállapítása miatt egy szolnoki ügyvéd erős kifejezéseket használt a felfolyamodásában. Az ügyvédi kamara felmentő ítéletét a Curia kisebb fegyelmi tanácsa következő határozattal változtatta meg: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának Ítélete megváltoztattatik és panaszlott dr. H. J. ügyvéd az 1887. évi XXVII. t.-c. 3. §-ába ütköző és az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontja szerint minősülő fegyelmi vétségben vétkesnek mondafik ki és ezért az 1874. évi XXXIV. t.-c. 70. §-a 1. pontja értelmében Írásbeli feddésre ítéltetik. Indokok : A szolnoki kir. járásbírósághoz 1898. Sp. I. 323/4. sz. a. benyújtott felfolyamodásában a következő kifejezésekkel: «az eljáró biró bárkinek 5—5 forintot, kedvelt embereinek pedig ennél többet is szokott megállapítani*, továbbá : «a szolnoki kir. járásbíróság vezetője azt hiszi, hogy a birói hatalmat egyéni rokon- vagy ellenszenve szerint gyakorolhatja* — panaszlott ügyvéd tényleg a bíróságot részrehajlással gyanúsító s ennélfogva sértő kifezéseket használt. Ezzel a megállapított ténynyel szemben a panaszlott mentségül felhozott s a neheztelt ítéletben felsorolt körülmények nem tekinthetők olyanoknak, melyek indokul szolgálhatnának a panaszlott ügyvéd ellen emelt vád és következményeiknek terhe alól való felmentésre, mert annak bírálata, hogy a bíróság által megállapított költség összege az ügyvéd által teljesített munkának és készkiadásnak megfelel-e vagy nem ? a fegyelmi bíróság hatásköréhez nem tartozik; a mennyiben pedig a per bíróságának a költség összegére vonatkozó intézkedése sérelmes volna, ez a körülmény nem jogosítja fel az ügyvédet arra, hogy a köteles tisztelet félretételével, az illető ügyben eljárt birót, illetve bíróságot sértő kifejezésekkel illesse. A felhozottaknál fogva tehát az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága ítéletének megváltoztatásával, panaszlott ügyvédet a fent megjelölt fegyelmi vétségben vétkesnek kimondani s ugyanőt a vétség mérvének megfelelő büntetéssel sújtani kellett. (1900 június 16-án 168.) Az eperjesi jogakadémián az 1900—1901. tanévre a beiratások f. évi szeptember 1-től 12-ig eszközlendők; az előadások pedig szeptember 17-én veszik kezdetüket. Utólagos felvételnek szept. 13—15 napjain dékáni., azután pedig tanári-kari engedélylyel lehet helye. Ázok az egyéves önkéntesek, a kik tényleges katonai szolgálatukat f. évi szeptember hó végén fejezik be, október 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok határideje szeptember 1-től 15-éig terjed. A budapesti egyetem jog- és államtudományi kara a következő pályatételeket tűzte ki: A közigazgatástanból Fejtessék ki a községek (városok) állása a közigazgatás áP. talános rendszerében, továbbá belső szervezetük, hatáskörük, küs lönösen ennek kibővülése socialpolitikai tekintetben az ujabb törvényhozások szerint. Jutalma 520 korona. A magyar közigazgatási jog köréből. Adassék a magyar közhivatalnokok vagyoni (kártérítési) felelősségére és ennek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok kritikai méltatása és jelöltessenek ki a szükség reform irányelvei. A pályamű előnyéül fog vétetni, ha a külföldi államok hasontárgyu jogintézményeit is figyelembe veszi. Jutalma 520 korona. A nemzetgazdaságtanból. Fejtessék ki a pénz fogalma és annak közgazdasági jelentős ége. Jutalma 140 korona. A magyar magánjog köréből. Kifejtendők s egymásközti vonatkozásaikban is megvilágitandók: I. A törvények u. n. visszahatásának vagy vissza nem hatásának kérdése; hazai jelenlegi magánjogunk s annak előzményei alapján. II. Az u. n. nemzet-, illetőleg jogterületközi magánjog lénye elmélete s főbb kérdéseinek állása hazai tételes jogunkban. Jutalma 720 korona. A római jogból. Kívántatik rendszeres és biiálati ismertetése annak, amit a Corpus Juris civilis tartalmaz a hagyományokról és hitbizományokról Jutalma 440 korona. A büntetőjogból. A visszaesés dogmatikai és jogpolitikai szempontból. Jutalma 440 korona. A magyar pénzügyi jog köréből. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adóját rendező törvényes rendelkezéseknek s azoknak a döntvényeknek és elvi jelentőségű Ítéleteknek méltatása, a melyeket ennek az adónak kirovása dolgában a volt pénzügyi közigazgatási bíróság és a most fennálló közigazgatási bíróság pénzüevi osztálya hozott. & & Jutalma 140 korona. A nemzetközi jog köréből Adassanak elő a területenkívüliségre vonatkozó elvek és szabályok, tekintettel az ujabb magyar törvényhozásra Jutalma 140 korona. Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca l6 Dr. STILLER MÓR lakik V.J^dolf^kp.rf 3. UDAPUTIK