A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 28. szám - A felekezeti anyakönyvek viszonya az állami anyakönyvekéhez. [Hozzászólás Raffay Ferenc: Vitás kérdések a házassági perrendtartás köréből című cikkéhez. A Jog, 1900. 13. sz. 100-101. p.]

JOGESETEK TÁRA FKLSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 28. számához. Köztörvényi ügyekben. Állandóan követett biroi gyakorlat az, hogy a haszonbérbeadó a haszonbérfizetés elmulasztása miatt a haszonbérleti szerződés megszüntetését rendszerint követelheti meg akkor is, ha a szerződésben a haszonbérbeadó javára a jogvesztés ki nem köttetett. A keresettel érvényesített jog a per megindításakor létező tények tekintetbe vételével bírálandó meg. Ha a haszonbérlő nem ugyan esedékességekor, de a keresetindítás előtt felajánlja a haszonbért, ugy a haszonbérleti szerződés megszüntetése jogszerűen nem követelhető. (A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: 1899. nov. 17. 495. sz. a) Az az állandó jogviszory, a mely a szomszédos telkek tulajdonosai között fennáll, rendszerint csak annak a részére biztosit ugyan bizonyos jogokat, akinek a szomszédos telkek egyikére dologi joga van, de ez a jogszabály nem zárja ki egyes esetekben annak a kereseti jogosultságát, aki tényleg kárt szenvedett a szomszédnak szabályellenes építkezése folytán. Az az altalános jogszabály, mely szerint valamely telek tulajdonosa a maga vagy alkalmazottjainak jogellenes cselekmenye által szomszédjának okozott kárért felelősséggel tartozik, a közhatóság engedélye folytán és ellenőrzése mellett szakértő személyek által teljesített építkezésből származott károsodás ecetében szorosan nem alkalmazható. A bírói joggyakorlat által anyagi jogunk rendszerebe beillesztett jogszabály ugyanis az, hogy a jogellenes cselekmény által előidézett kár megtérítésére az a harmadik személy, akit valamely köteles felügyelet vagy ellenőrzés elmulasztása miatt vétkesség vagy gondatlanság nem terhel, nem kötelezhető és hogy a tulajdonos a szakértő személy által teljesitetc építkezés hiányaiért nem tartozik felelősséggel, hacsak nem tudta vagy közönséges figyelem mellett meg nem tudhatta volna, hogy az általa alkalmazott szakértő a teljesítendő munka véghezvitelére elegendő képességgel vagy jártassággal nem bir. Az építtető tulajdonos és az építkezésre vállalkozott szakértő között sem a megbízó és megbízott közötti viszony, hanem vállalati, illetőleg munkabéri szerződés jön létre, a szerződő felek jogviszonya és harmadik személyekkel szemben keletkezhető kötelezettsége tehát ennek a szerződési jogviszonynak az alapján állapítandó meg. A fővárosi épitési szabályzat 51. §-ában foglalt az a jogszabály, amely a szomszédok anyagi érdekeinek a megóvásáért egyenesen az építőmestert teszi felelőssé, ennek a szabályzatnak az 1870 : X. tc.-ben meghatározott céljánál és rendeltetésénei fogva önmagában véve a kártérítési kötelezettség birói megállapításánál alapul el nem fogadható. (A budapesti kir. Ítélőtábla mint felülvizsgálati bíróság 1900 márc. 9. G. 2/900. sz. a.) Nyolcz százalékos kamat mellett a kikötött kamatos kamatot nem lehet megítélni. A kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy telperes javára a rendes Ko/0-os kamatnak további kamatát is alperes ellen megítélte. Mert igaz ugyan, hogy az 1868. XXXI. t.-c. 4. §. szerint kikötés esetében a lejárt kamat után jár kamat és ilyen kikötés a felperes részéről a jelen perben érvényesített követelésre vonatkozó kötelezményekben benfoglaltatik, azonban a kamatnak kamata kétségtelenül olyan melléktartozás, illetve haszon, melynek adására alperes felperes részére a tőke visszafizetésén kívül vállalt kötelezettséget s igy a tőke utáni kamatnak kamata is az 1877: VIII. t.-c. 2. §-unak rendelkezése alá esik, vagyis a kamat alatt a kamatnak kamata is értetik, már pedig felperes javára alperes ellen 8«/0 már megvan ítélve, és az 1877. évi VIII. t.-c. 4. §-a szerint 8°/o-nál magasabb kamat a bíró által meg nem állapitható, éppen ezért alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt kellett adni és a felebbezési bíróság ítéletének e részben megváltoztatásával felperest a kamatok kamatára nézve keresetével elutasítani kellett. (Hasonlóan döntött a kir. Curia 1897. G. 74. sz.) (1900. február 22-én, 1899. évi I. G. 628. sz.) Budapest, 1100 július hó 15. Kereskedelmi csőd- és váltó-ügyekben, A fedezeti vétel folytán előálló árkülönbözet követelhetésének előfeltétele, hogy a vevő bizonyítsa, hogy az eladó által nem szállított aruk helyett más hasonminősgü és mennyiségű áruk jutányosabb áron sem a szerződés teljesítésének helyén, sem saját üzleti telepén, sem a rendeltetési helyen, sem ennek közelében a kereskedői gondosság kifejtése mellett sem voltak beszerezhetők. A deési kir. törvényszék, mint keresk. bíróság N. Oszkár felperesnek L. Lajos alperes ellen 7200 frt kár iránti perében (1899 május 10-én 3078. sz. a.) következőleg ítélt : Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: A keresethez A •/. alatt egyszerű másolatban mellékelt s valódiságára nézve nem kifogásolt Deésaknán 1888 május 27-én kelt ajánlat szerint alperes arra kötelezte magát, hogy felperes részére 1888 nov. l-ső és 1889 október utolsó napja közötti időben 20,000 drb puskaagyat szállít és pedig az átadott «Modell» és utasítás szerint darabját egy frtért és hogy a vételár a vevő által a puskaagyaknak csakis a fegyvergyárba történt átvétele után fizettessék s eladó kötelezte magát arra is, hogy száraz állapotú puskaagyakat fog szállítani és pedig Deésaknárúl a szállítás a vevő költségén történik. Alperes a fegyveragyakat nem szállította, felperes tehát ez okból és mert a kérdéses fegyveragyak szállítása iránt szintén kötelezettséget vállalt, azokat darabonként 36 krral drágábban szerezte be, mint amennyibe neki az alperes által szállítani kötelezett a fuvar és vámmal együtt kerültek volna, miért is az ekként mutatkozó árukülönbözetből származó 7200 frt kára megfizetésére kéri köteleztetni alperest. Eltekintve az ügy érdemében felhozható s ennek a kir. törvényszéknek 9767/93. számú ítéletében felsorolt indokokból felperes keresetét a kereskedelmi törvény 353-ik §-a alapján kellett elutasítani, mert ugyanis az idézett § szerint, ha az áru átadásával az eladó késik, a vevő tetszéte szerint vagy a szerződési teljesítését s a késedelemből eredő kár megtérítését, vagy a teljesítés helyett a nem teljesítés miatt kártérítést követelhet, vagy végre a szerződéstől egyszerűen elállhat, mintha az meg sem köttetett volna. Jelen esetben fedezeti vétel esete forog fenn, a kereskedelmi törvény 353-ik §-a értelmében eszközölt fedezeti vételéül a vevő kereskedői gondossággal köteles eljárni. Az eladó késedelme esetében a vevő által követelhető kártérítés tekintetében az árunak valóságos értéke teljesen közönbös. Oly áraknál ugyanis, melyeknek tőzsdei vagy piaci ára van, igazolható esetleges nagyobb kárán kívül, azon különbözetet követelheti a vevő, amely a teljesítés helyén idejekor a szerződési és a piaci vagy tőzsdei ár között mutatkozik ; más áruknál pedig, egyéb bizonyítható kárán kívül csak azon összeget igényelheti, mely az eladó késedelmessége folytán, a vevő által tényleg beszerzett áruknak igazolt vételára és a szerződési ár közötti különbözetet képezi. Az árkülönbözet megállapításánál mérvadó nem lehet, hogy valaki hasonló áru után mennyit nyert, hanem a piaci vagy tőzsdei árral bíró áruknál csak azon különbözet állapítandó meg, mely a teljesítés helyén és idejében a szerződési és piaci, vagy tőzsdei ár között mutatkozik. Felperes nem igazolta azt, hogy a Valence-on L. G. és társa cégnél magasabb árakon eszközölt fedezeti vétel a fenforgó körülmények által igazolt volt, mert ugyanis az 1898 febr. 28-án felvett külön jegyzőkönyvhöz felperes által mellékelt levelek minden egyebet bizonyítanak csak azt nem, hogy felperes az alperes által szállítani elmulasztott árunak a szerződés teljesítésének idejében és annak helyén vagy annak közelében való beszerzését megkisérlette volna, felperes tehát a fedezeti vétel eszközlésénél nem járt el kereskedői gondossággal ; minthogy az alperes által bejelentett szakértők u. m. G. János és H. Károly igazolták azt, hogy alperes által nem szállított árut felperes a szerződés teljesítésének idejében annak helyén, vagy annak közelében darabonként 80 krtól 1 frtig haladó árban beszerezte volna, felperes azon eljárása, hogy az árut Franciaországban szerezte be, a fenforgó körülmények által nem indokolt, mert ha a kereskedelmi törvény 353-ik §-ában feltételezett kereskedői gondossággal járt volna el a fedezeti vételnél, akkor a keresetében állított károsodása nem következett volna be. Felperes az 1899 február 16-án 1296/99. sz. a. beadott sürgető kérvényében H. Károly szakértő szabályszerű birói kihallgatását mellőzni kérte, ez által tehát a nevezett szakértő által