A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 28. szám - A felekezeti anyakönyvek viszonya az állami anyakönyvekéhez. [Hozzászólás Raffay Ferenc: Vitás kérdések a házassági perrendtartás köréből című cikkéhez. A Jog, 1900. 13. sz. 100-101. p.]

A JOG 215 mutatkoznék, hogy a kezelésben jártasság igazoltassék, mert tudok írnokot, ki tikvi vizsgával lett kinevezve s 9 évi irnokoskodása alatt mindig polg. osztálynál alkalmaztatott, s pedig azért, mert a kezelésbeni jártassága folytán a polg. osztályban sikeresebben alkalmaztatott. Kérdem tehát, mi szüksége van az illetőnek a tlkvi vizsgára, ha abbeli tudását ugy sem érvényesítheti. Ha tehát illetékes helyen figyelemre méltatják fent kifejtetteket, s a kinevezendő jbirósági kezelőktől a kezelésbeni jártasság igazolását megkövetelik, nem lesz szükség semmiféle ministeri intézkedésre, hogy az iratok a jzői irodákban feltalálhatók legyenek. Belföld Körrendelet a budapesti kir. főügyészség területén levő valamennyi kir. ügyészség vezetőjének. 2,831 190U. f. ü. szám. Az igazságügyminister ur U Nagyméltósága egy fölmerült eset alkalmából arra nézve, hogy az ügyészségi megbízottul kirendelt ügyvéd lőmagánvádra üldözendő bűncselekmény esetében képviselheti-e a sértettet, a következő rendeletet adta ki: 2,389. 1900. szám. 1. M. E. A folyó évi május hó 6-án 2,076. szám alatt kelt jelentésének mellékletét •/• alatt idezárva tudomás és a kerületéhez tartozó kir. Ügyészségek tudósítása végett értesítem Méltóságodat, hogy meg nem engedhetőnek tartom, miszerint az ügyészségi megbízottul kirendelt ügyvéd oly lőmagánvádra üldözendő ügyben, melyre vonatkozólag a vádinditvány vele a B. P. 525. §-ának harmadik bekezdése értelmében nyilatkozat előterjesztése végeit közöltetett, vagy a melyről az 1899. évi 4,700/1. M. E. szám alatt kelt rendelet 24. §-a értelmében jegyzőkönyvet vett fel a iragánvádlót a kir. járásbíróság előtt képviselhesse még abban az esetben sem, ha a vád képviseletét a B. P. 41. §-ának harmadik bekezdése alapján közérdekből el nem vállalta. Habár nem tartom kívánatosnak, mégis abban a reményben, hogy ez visszaélésre vezetni nem fog, addig is, inig e kérdés végleg szabályoztatik, nem kívánom azonban megakadályozni azt, hogy az ügyészségi megbízottul kirendelt ügyvéd feltéve, hogy az ügybe ezen minőségében még egyáltalán be nem tolyt, a főmagánvádló képviseletében az illetékes kir. járásbíróságnál a vádinditványt megtehesse és a felet tovább képviselhesse, a mely esetben a vádinditvány nyilatkozat végeit a B. P. 525. § ának harmadik bekezdése értelmében az ügyészségi megbízott helyettesével közlendő. Hasonlóan és megtelelően korlátozás alá esik a terhelt képviselete is. Budapesten, 1900 június 17-én. A minister helyett : Bernáth államtitkár, s. k. Ezt a rendeletet kir. ügyész úrral tudomás vétel, s miheztartás végett azzal a felhívással közlöm, hogy azt az ügyészség tagjaival, a területén levő kir. járásbíróságok vezetőivel s az ügyészségi megbízottakkal sürgősen közölje. Budapesten, 1900. évi június hó 22-én. A budapesti kir. főügyész: Dr. Székely Ferenc. Külföld. Külföldi judicatura. A kiskorú halála megszünteti a gyámhatóság hatáskörét, miért is nincs hatásköre a kiskorú halála után egy még annak életében a törvényes képviselője által megkötött tartási egyezséget jóváhagyni. (Bécsi legf. Ítélőszék 653'99.) A férj által elvált feleségének egyezségileg biztosított tartásdíj átruházható. (Legfőbb ítélőszék. Bécs 16,279/99.) Az adósnak levele, melyben hitelezőjét 500/0 elengedésre kéri s ennek megtagadása esetére bejelenti, hogy csődöt fog kérni maga ellen, pótolja a veszélybizonyitványt és annak alapján még nem jogerős itélet alapján biztosítási végrehajtás kérhető és rendelhető. (Legf. ítélőszék Bécs. 437/99.) A vasúti baleset által elhalt özvegyének megítélendő életjáradék tartama egyfelől az elhalt valószínű s a biztosítási slatistika szerint meghatározandó életkora, másrészt az özvegy ugyanily módon meghatározandó életkora után irányul. (Bécsi legf. Ítélőszék 245/99.) A feleség által évek során át a háztartásban megtakarított összegek nem tekinthetők reá bizott vagyonnak. (Bécsi legf. ítélőszék 4,981/99.) A német birodalmi bíróságok ítéletei alapján osztrák bíróságok tartoznak a végrehajtást előleges végrehajtási itélet kieszközlése nélkül elrendelni. (Bécsi legf. ítélőszék 3,395/99.) Közli: Dr. Oláh Dezső bpesti ügyvéd. Nyilt kérdések és feleletek. A felekezeti anyakönyvek viszonya az állami anyakönyvekéhez. Becses engedelmével bátorkodom figyelmeztetni, hogy dr. R alfa y Ferencz biró urnák «Vitás kérdések a házassági perrendtartás köréből «A Jog> 13-ik számában megjelent közleményébe, mint az a mondat szerkezete is mutatja, nyomtatási hiba csúszott be ; mert a házassági Ítéleteket nem azzal a felekezeti anyakönyvvezetővel kell közölni, ki annak az állami anyakönyvvezetőnek a helyébe lépett, a ki az illető felekezeli házassági anyakönyvet vezette,» hanem a kir. Curiának 5755/96. p. sz. a. kelt Ítélete értelmében éppen ellenkezőleg, a házasság megszüntetése felett hozott.itélet azon állami anyakönyvvezetővel közlendő, mely helyébe lépett azon felekezeti anyakönyvvezetőnek, ki az illető felekezeti házassági anyakönyvet vezette.* Ezen alkalmat bátorkodom felhasználni arra is : hogy dr. Raffay biró urnák azon nézetével, hogy «azon itélet, melylyel a gyermek törvényes vagy törvénytelen születése bíróilag megállapíttatik az illetékes állami anyakönyvvezetővel közöltessék az esetben is, ha a gyermek születése felekezeti anyakönyvbe van bevezetve és az a gyermek, kinek törvényes vagy törvénytelen születését megállapítja az itétet, ennek alapján elérheti az anyakönyv kiigazítását,* — nem értek egyet, és ezzel ellenkezőleg is ha távozott a kir. Curia 2007/97. p. sz. a. kelt Ítéletével, mely igy szól : Igaz ugyan, hogy a gyermekek leszármazására nézve változtatást elrendelő bírói határozatok az 1894. évi XXX1JI. t.-c 43. §-a szerint az illető állami anyakönyvvezetővel közlendők, tekintve mégis hogy ennek törvénynek hatályba lépte előtt vezetett felekezeti anyakönyvek oly köziratok, melyekből az idézett t.-c. 94 §-a szerint a lelkészek közhitelességü kivonatokat kötelesek ki-zolgáltatni, eme kivonatok hitelének megóvása céljából indokolt, hogy a születésekre vonatkozó alap bejegyzéseknek megváltoztatását tárgya birói határozatok minden tekintet nélkül a gyermekek vallására azokkal a lelkészekkel is közöltessenek, kik az alapfeljegyzésre vonatkozó anyakönyveket kezelik és pedig annyival inkább, mivel eme változtatások kitüntetése és feljegyzése hitelvi akadályokba nem ütköző és ez helyes is, csak az a kár, hogy ezen jogelv alapján a kir. Curia nem határozott a tekintetben is, hogy a házasság megszüntetését kimondó Ítéletek legalább azon felekezetek anyakönyvvezetőivel közöltessenek, mely felekezetek egyházi jogszabályai szerint a házasságnak birói Ítélettel való megszüntetése meg volt engedve, vagyis a melyeknél ez hiteles akadályokba nem ütközik, — ugyanis a kir. Curiának fennebb ismerietett Ítélete szerint az 1894. évi XXXIII. t.-c. értelmében a felekezeti anyakönyvvezetők esketési bizonyítványokat is kiadnak és pedig oly házasságról is, melyek esetleg már érvényben fenn nem állnak, de ezen körülmény az ő anyakönyveikből ki nem tűnik holott pedig, ha a házasság megszüntetését kimondó birói itélet velük közöltetnék, miután annak feljegyzése hiteles akadályokba nem ütköznék, szívesen feljegyeznék, és igy ezáltal ezen anyakönyvek közhitelességének megóvását előmozdítanánk ; — kívánatos lenne tehát az oly egyöntetű eljárás, mely szerint, ha oly házasságokra vonatkozólag hozatik megszüntető itélet, a mely valamely felekezet anyakönyvében van bevezetve, az illető felekezeti anyakönyvvezetővel is közöltessék az itélet, s belátására bizassék, hogy azt az anyakönyvben kitüntesse vagy sem, mi által azon cél, hogy a felekezeti esketési anyakönyv is a valóságnak megfelelő tényeket tartalmazza, jobban és biztosabban eléretnék, mint ha az illető egyénre bizatik, hogy születése törvényes vagy törvénytelen voltának kiigazítását maga eszközölje, mert különösen, ha kiskorúnak születése mondatik ki törvénytelennek, mikor jöhet ez oly helyzetbe, hogy az anyakönyvét kiigazíthassa ; még az esetben is, ha valamely kiskorú gyermek törvénytelen születése házassági perben állapittatik meg, és a házasság megszüntetésének a felekezeti anyakönyvben való feljegyzése el sem rendeltetik, minthogy ez idő szerint el sem rendelhető, de az anyakönyvnek a születésre vonatkozó kiigazítása végett az Ítéletért tehető az illető felekezeti anyakünyvvezetőhöz csakhogy ez esetben az ítéletben határozottan ki kell jelenteni azt : hogy «ezen itélet a felekezeti anyakönyvvezetővel a kiskorú gyermek születésére vonatkozó ítéleti rendelkezésnek az anyakönyvbe leendő feljegyzése végett közöltetni rendeltetik,* nehogy hitehr akadályt keressen, vagy találjon az anyakönyvei vezető lelkész, és hogy ezen eljárás célszerű, tapasztalatból tudom, mivel eddigelé ugy róm. kath. mint gör. kel. lelkészhez küldetett itélet kiskorú gyermek törvénytelennek nyilvánítása folytán, és az illető lelkészek az ítéleteket vissza nem küldöttek, miből csak azt lehet következtetni, hogy az itélet rendelkezését foganatosították is. Vásár• helyi Dániel n.-kikindai kir. trsz. biró. Irodalom. «Betüsoros tárgymutató a bűnvádi perrendtartáshoz*Kiegészítve az 1897: XXXIII. és XXXIV. törvényekkel és a törvény tervezetéből vett kivonatos indokolással, összeállította : Bodor Lász'ó, kolozsvári kir. tszéki biró. Budapest, 1900. Grill Károly kiadása. A munka célja, hogy megkönnyebbítse a t jogász-közönség abbeli feladatát, hogy bűnvádi perrendtartás nagy anyaghalmazá1'