A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 27. szám - A vádirat szerkesztéséhez

212 A JOG Ha a 254. és 255. §§-ok csakis az esküdtbirósági és törvényszéki bűncselekményekre vonatkoznak, akkor miért veendők föl a cikk szerint is a vádiratba a járásbirósági és közigazgatási bűncselekmények is ? Hiszen akkor ezeknek nem lehet helyük a vádiratban, mivelhogy a törvény betűi szerint a vádiratba csakis törvényszéki és esküdtbirósági ügyek tartoznak. Látni való tehát, hogy ha pusztán a törvény betűit y" fSíJySuL ugy a vádiratban, kisebb ügyekre vonatkozó' vád sem a~ L^fiPg^ban meghatározott, sem a cikkben ajánlott formában helyet nem foglalhatna. Ámde megfelelő értelmezés mellett kiviláglik, hogy miért szól a 254. §. csakis eskiidtszéki és törvényszéki bűncselekményekről. Ennek oka az, hogy a bp. 18. és 19. §§-ában jelzett összefüggés által a különben más hatáskörbe tartozó ügyek is a törvényszék és az esküdtbíróság hatáskörébe kerülnek, e szerint tehát természetszerű, hogy a 254. §. szabálya összefüggés esetében a kisebb hatáskörbe tartozó cselekményekre is vonatkozik. A bpesti gyakorlat is igy értelmezheti ezt a szakaszt, mert különben a kérdéses vádat nem foglalhatná a vádiratba. De hagyjuk a betűt s tériünk a törvény szellemére. Hogy a kisebb hatáskörbe tartozó cselekmény összefüggés esetén nagyobb perjogi kedvezményben részesül, azt az összefüggés által teljesen indokoltnak tartom, mert éppen az az összefüggést zavarná meg, ha külön vádolási módot s ennek különböző következményeit (kifogásoló eljárás) alkalmaznók az ugyanazon fórum előtt eldöntendő ügyekben. A kifogásoló eljárásnak célja az. hogy esküdtszéki és törvényszéki főtárgyalásra jól előkészített, a tárgyalásra érett ügyek kerüljenek és a melyek nem ilyenek, máskép intéztessenek el, igy jelesül azon ügyek, melyek más hatóság alá tartoznak, melyekben az eljárás megszüntetendő vagy fölfüggesztendő, a 263—265. §-ban körülírt eljárásban részesüljenek. Ezen cél érdeke megkívánja, hogy akár eredetileg, akár összefüggés folytán fog valamely ügy a törvényszék vagy esküdtszék elé kerülni, az egyaránt jól előkészítve kerüljön a főtárgyalás elé, mert az már azután igazán nem volna indokolható, hogy egyes jelentéktelen ügyeket az esküdtszék elé vigyünk, egy rakás tanút megidézzünk, hogy azután az esküdtek előtt győződjünk meg arról, hogy az eljárást meg kellett volna szüntetnünk, ha ugyanis az ügyet kifogásoló eljárásra bocsájtottuk volna. Mindemellett azonban leginkább a törvény világos rendelkezésére hivatkozom. A járásbíróság előtti eljárást a XXIX. fejezet szabályozza s ebben mindjárt az első helyen álló 521. §. azt mondja: a megelőző fejezetek rendelkezései a jbg hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben is alkalmazandók, a mennyiben a jelen fejezet eltérő szabályokat nem tartalmaz. Az 528. §. pedig kijelenti, hogy a jog előtti eljárásban a bp. XV. fejezete nem alkal mázható. Ezen kivételt statuáló s igy szigorúan magyarázandó §-okból tehát kétségtelen, hogy a vádiratról, kifogásokról s az ezekre vonatkozó eljárásról szóló XV. fejezet csakis a jbg előtti eljárásban nem alkalmazandó, egyébként pedig általános érvényű szabályt tartalmaz. Minthogy pedig sem a XV. fejezetben, sem másutt nincs semmiféle szabály arra, hogy a XV. fejezetben szabályozott eljárás kivételt szenvedne akkor, ha a törvényszék vagy esküdtbíróság elbírálása alá különben kisebb hatáskörbe tartozó cselekmény kerül, minthogy ez utóbbi bűncselekmények összefüggés esetén épp ugy az esküdtbíróság vagy a törvényszék hatáskörébe tartoznak, mint azok, melyeket az 1897 : XXXIV. t.-c. vagy más törvény utalt oda s igy a bp. 254. §-a mindezen ügyekre egyformán kiterjed, tehát világos, hogy a bp. 18. és 19. §§-ai szerint összefüggő bűncselekmények egyforma szabályok szerint foglalandók a vádiratba, egyformán tehető ellenök kifogás, szóval a XV fejezet szabályai az esküdtbíróság és a törvényszék által elbírálandó minden egyes bűncselekményre egyformán alkalmazandók. Belföld. Az uj biztosítási törvény. A biztosítási magánvállalatokról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag már jeleztük, hogy a javaslat átdolgozásával Dr. B e ck Hugó curiai bíró bízatott meg. Nevezett bíró ur eme munkálatával elkészült s ezen ujabb javaslat az igazságügyminisztériumban f. évi június hó 23-án tartott szűkebb értekezleten tárgyalás alá vétetett. Nyilt kérdések és feleletek. Adalék a végrehajtás foganatosithatása kérdéséhez. Mikor kezdődik a szombat? Érdekes határozatot hozott a budapesti kir. itéló'tába alábbi eset alkalmából : S. Zs. bpesti lakos ellen az I—III. ker. jbiróság végrehajtója mult év dec. 29-ének d. u. fél 5 órájára árverést tűzött ki. Végrehajtást szenvedett az árverés kitűzése ellen előterjesztéssel élt azon okból, mivel végrehajtást szenvedett zsidó vallású, ellene tehát dec. 29-én vagyis péntek d. u. fél 5 órakor az 1881. évi LX. t.-c. 22. §-ának 2. bekezdése értelmében csak olyan végrehajtási cselekmények foganatosíthatók, melyek a követelés biztosítására irányulnak és pedig azért, mert a zsidó vallás ünnepei napnyugtától napnyugtáig tartanak és dec. 29-én d. u. fél 5 órakor a szombat ünnep már beállott. Az I. bíróság az előterjesztést elutasította ; a budapesti kir ítélő tábla azonban 1609/1900. számú határozatával az I. bíróság végzését megváltoztatta és az előterjesztésnek helyt adott következő indokolással : «Az 1881 : LX. t.-c- 22. §-ának 2-ik bekezdése szerint a Gergely-naptár szerint való közönséges ünnepeken és a végrehajtást szenvedő vallási ünnnepén csak azon végrehajtási cselekmények teljesíthetők, melyek a végett szükségesek, hogy a végrehajtandó követelés biztosítva legyen, melyek közé azonban az árverés megtartása nem sorolható. — A bírósági végrehajtó az . . . számú hirdetményben pedig az árverést S. Zs. végrehajtást szenvedő ellen 1899. december 29-ik napjának délután fél öt órájára tűzte ki, mely nap pénteki napra esik ; miután pedig a zsidóknál a szombati nap rendes heti ünnepet képez, köztudomás szerint pedig a zsidó ünnepek a Gergely naptár szerint megjelölt napnak előestéjén, vagyis már napnyugtával beállanak és eszerint december hó 29-ikén délutánfél öt órakor végrehajtást szenvedőre az ünnep már bekövetkezett : ennélfogva az elsőbirósági végzés megváltoztatásával az árverési hirdetményt megsemmisíteni kellett stb. stb Közli dr. W e i s z Gyula bpesti ügyvéd. Sérelem. Mizériák az ügyészi megbízottak kirendelése körül. Mióta az uj bűnvádi eljárás az ügyészi megbízottak intézményét meghonosította, a budapesti büntető bíróságnál a legapróbb ügy tárgyalása is a felek egész délelőttjét igénybe veszi. Mindennapos dolog, hogy a 9 órára tűzött tárgyalásra csak 12 óra után kerül a sor, mert az ügyészi megbízott más bírónál van elfoglalva, nélküle pedig tárgyalni nem lehet. Sürgősen kérünk tehát minden bíró mellé küiön ügyészi megbízottat, mert a jelenlegi állapot, mely a bíróságot és jogkereső közönséget egyaránt hátráltatja, tarthatatlan. Dr. O. D. • Irodalom. A lopás fogalma és lényeges ismérvei. Irta : dr. Heil Fausztin, kir. közigazg. bíró. I. füz. Budapest, 1900. Ezen nagyszabású tanulmány — melynek I. füzete egymaga 290 L terjed — a kitűnő szerzőnek azon cikksorozatát képezi, mely az «Ügyvédi lapokban» megjelent. Felette értékes munka mely alaposságában irodalmunkban ritkítja párját. Nem ismerünk a külföldi irodalomban sem monográfiát e tárgy felett, mely tekintve az alaposságot ezzel felérne. Nemcsak tudományos nagy apparátussal, de különösen a hazai bírói gyakorlatnak kimerítő és mondhatni teljes felhasználásával lett kidolgozva. A művet a legmelegebben ajánljuk. Közigazgatási Törvénytár Pótkötete. Szerző Dr. D á r d a y Sándor. Az Athenaeum kiadása. Budapest, 1900. 2. kötet. Ezen kitűnő és általánosan elismert teljességgel szerkesztett gyűjtemény két vaskos pótkötete, mely a nagy gyűjtemény második kiadásához csatlakozik, a beosztás tekintetében ismét tanúsítja szerzőnek rendki üli gondosságát és alaposságát. Ezekben is a mostanáig a közigazgatás tág anyagára vonatkozó minden törvény és rendelet fel van véve. Csak az, ki közigazgatásunk rengeteg mezejét ismeri, fogja méltányolhatni, mily kitűnő, sőt nélkülözhetetlen útmutatója lett e gyűjtemény a közigazgatási tiszviselönek és gyakorlati jogásznak. Vegyesek. A m. kir. Curia ügyforgalma s tevékenysége az igoo. év első felében. 1. Beérkezett: polgári ügy (5,729, váltó 1,120, úrbéri 100, felülvizsgálati sommás 481, büntető 10,731, fegyelmi 434, felszólalási választási jog kérdésében 218, összesen: 19,813. II. Elintéztetett: polgári 4,280, váltó 732, úrbéri 80, felülvizsgálati 391, büntető 7,577, fegyelmi 319, felszólalási 218, összesen: 13,597. III. Hátralék: polgári 2,449, váltó 388, úrbéri 20, felülvizsgálati 90, büntető 3,154, fegyelmi 115, összesen: 6,216. IV. Hátralékkülönbözet a mult év ugyanazon időszakával szemben: polgári +387, váltó +197, úrbéri +3, felülvizsgálati —46, büntető —585. fegyelmi +12, összesen: —35. PALLAE -tSZVijfirlRSASlfi NYOMDÁJA BTJBAPBSTXK