A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 26. szám - Az örökösödési eljárás reformálása

104 A JOG Azt azonban, hogy panaszos céget megcsalni akarta, tagadta. Ezen tényállásból vádlott csalási szándéka bizonyítást nem nyert, mert a fent előadottakból ugyanis nem tűnik ki, hogy vádlott a panaszos cégtől ravasz fondorlattal eszközölt volna ki hitelhosszabbitást s minthogy vádlott tagadásával szemben azon körülmény sem nyert bizonyítást, hogy ö hitelhosszabitás kérésének (1898 január) idejében tudta volna már azt, hogy felesége ellene 1898 február 24-én végrehajtást fog vezetni, a mennyiben pedig magának panaszosnak előadásából kitűnik, hogy neki tudomása volt arról, miszerint vádlott üzletét árulja s azt pedig, hogy vádlott fizetni nem tud, azon körülményből, hogy a januárban esedékes tartozást nem fizette, panaszos szintén tudhatta; ily körülmények között azon Ígérete tehát vádlottnak, hogy ő tartozását egyszerre fogja kifizetni, ravasz fondorlatnak még nem tekinthető. Ezek szerint tehát vádlottnak azon cselekményében, hogy ő panaszostól azon egyszerű valótlan elv adásával, hogy tartozását egyszerre fogja kifizetni, hitelhosszabitást kért és kapott, a btk. 379. 380. §§-aiban meghatározott csalásnak ismérveit a kir. törvényszék azért nem állapihatta meg, mert e cselekvésben a ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtés helyett egyszerű valótlan előadás alkalmazása forog fenn: ez pedig büntetendő cselekményt magában még nem képezvén, vádlottat az ellene emelt vád és következményei terhe alól felmenteni kellett. A budapesti kir. ítélőtábla (1899. évi szept. 27. 8319. sz. a.) az elsőbiróság az ítéletet az abban felhozott indokok alapján helybenhagyja. A m. kir. Curia (1900 május 22. 6. sz. a.) mindkét elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a btk. 379. 380. §§-ai szerint meghatározott csalás bűntettében bűnösnek mondatik és a btk. 383. §-a alapján hat hónapi börtönre és mellékbüntetésül 100 korona pénzbüntetésre, továbbá három évi hivatalvesztésre Ítéltetik. Indokolás: Vádlott a beismerésével is tisztába hozott tényállás szerint mint nyílt üzlettel biró kereskedő a neki hitelezett árukért 1898. évi január hóban 205 frt 40 kr lejárt követeléssel tartozván Z. J. és társa cégnek, ezt a hitelezőjét az által tartotta vissza a követelés törvény utján való érvényesítésétől, hogy adósságának 1898. évi március hóban egyszerre történendő kifizetését ígérte abból a pénzből, melyet üzletének célba vett eladása által fog szerezni. K. Lajos előadásából kitűnik, hogy a hitelező cég vádlottat tisztességes embernek tartván, az Ígéret által abba a tévedésbe ejtetett, hogy a vádlott ugy, miként ezt a már előbbi üzletével tette, üzletét valóban eladja s ugy, miként előző alkalommal, a beveendő pénzből adósságát ezúttal is kifizeti. Ebben a tévedésben tartotta vádlott a hitelezőjétl898. évi március hóig, t. i. egész addig, mig aZ. cégnek más uton tudomására jutott, hogy az adósuk neje, t. i. F. Zoltánné 1898. évi január 24-én 1200 frt és járulékai erejéig egy közjegyzői okirat alapján kielégítési végrehajtást kért és 1898. évi március 11-én a vádlott minden vagyonát lefoglaltatta, majd az ekként biztosított követelés egyrészének vételárul beszámításával a vádlott a lefoglalt összes vagyonát nejének eladta, s az összes üzlet cége is F. Zoltánnéra íratván át, a Z. J. és társa cég egész követelése erejéig megkárosittatott. Minthogy a nem is egészen 1000 frtra becsült vagyonnal biró vádlott a végrehajtási iratom közt (11.) levő közjegyzői okirat szerint nejének 1896. évi augusztus 26-ától kezdve 1200 írttal akként volt adós, hogy ez az összeg akkor lett esedékes és végrehajtható, amikor veje akarta; minthogy a vádlott maga se állítja, hogy Z. cég akár ő általa, akár más uton tudomással birt vagy bírhatott a most említett közjegyzői okiratról ; minthogy vádlottnak és nejének előadásából kitűnik, hogy a házastársak ugy 1898. évi január hóban, valamint akkor is együtt éltek, mikor a nő a közjegyzői okirat alapján kielégítési végreh íjtást !;érve, ez elrendeltetett a férj összes vagyonának lefoglalásával 1898. évi március 11-én foganatosíttatott, majd 1898. évi március 16-án a F. Zoltánné vizsgálati vallomása szerint (9. sz.) ugyanezen napon létrejött adásvételi ügylet által a férj összes vagyona a nő tulajdonává lett és a cég is a nő nevére került; minthogy már 1898. évi január hóban a dolog természete szerint csupán csak tévedésbe ejtés és megkárosítás célzatával állíthatta Z. Sajos előtt a vádlott, hogy üzletét eladja s az ekként szerzendő pénzből a Z. cég követelését egyszerre fogja kifizetni, mert közvetlen tudomással birt a vádlott a közte és neje közt 1896. évi augusztus 26-án létrejött közjegyzői okirat tartalmáról, maga se állítja, azonban, hogy nejének az üzlet eladásába s az ugy szerzendő pénzből a Z. cég kielégítésébe való beleegyezését birta, sőt azt se állítja, hogy nem volt előleges tudomása nejének arról a szándékáról, hogy a közjegyzői okirat alapján az 1200 frtot végrehajtás utján biztosítja; egyébiránt ilyes állitásnak nem is lehetne hitelt adni, mert házastársak voltak és együtt éltek, de nem lehetne azért se, mert F. Zoltánné a vizsgálatban maga mondta el, hogy férjét ő birta reá az üzletbeli lefoglalt dolgoknak az ő részére történendő eladására, abból is világosnak veendő azonban a Z. cég megkárosítására irányzott szándék, hogy B. Lipótot, aki t. i. a F. Zoltánné által lefoglaltatott dolgokat fölülfoglaltatta kifizessék, ellenben a tévedésbe ejtett és abban tartott Z. céget a történtekről senkisem értesítette; minthogy az itt kifejtett körülmények közt ravasz fondorlat volt F. Zoltánnak becsületességében bizó K.Lajossal szemben kifejtett tevékenysége, mely által a tévedésbe ejtés és abban tartás, valamint a megkárosítás valóban sikerült is; minthogy ezek szerint F. Zoltán ellen a btk. 379. §. értelmében szükséges minden ismérv fenforog, a csalás által okozott kár pedig az 50 frt négyszeresénél is nagyobb és a vádlott javára nincs más enyhítő körülmény, mint büntetlen előélet: ezeknél fogva mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a jelen ítélet szerint kellett rendelkezni. Ügyvédi rendtartsi ügyekben. Az ügyédi kamara fegyelmi hatósága csak azokra terjed ki, akik mint ügyvédek vagy 'ügyvédjelöltek tényleg gyakorlatot folytatnak, továbbá azokra, kik a fegyelmi eljárás folyama alatt az ügyvéd vagy ügyvédjelölti lajstromba be vannak vezetve, végül azokra, akik az ügyvédi lajstromból magukat önként és anélkül törültették ki, hogy más kamara jegyzékébe felvétették volna magukat. Nem biráskodhatik tehát a kamara ügyvédi oklevéllel biró oly személy ügyében, ak az ügyvédség gyakorlatától jogerősen eltiltatott, fCuria 1900 május 26. 246 sz. a.) A szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bírósaga (1900 január 27. 2. sz. a.j B. Mihály volt szegedi ügyvéd elleni fegyelmi ügyben, minthogy a nagykikindai kir. törvényszék büntető osztálya a B. Mihály elleni iratokat hozzá áttette, a következő végzést hozta: B. Mihály volt szegedi ügyvédet ezen kamara fegyelmi bírósága 718,1898. sz. jogerőssé vált ítéletével az ügyvédségtől elmozdította. Ezen elmozdításnak az a joghatálya, hogy az illető i nem csak megszűnt ezen kamarának tagja lenni, hanem egyálla1 Iában elvesztette azon jogosultságát, hogy ügyvédi gyakorlatot I folytasson, vagyis ügyvédi oklevele dacára ügyvédi volU megszűnt. A kamara bíráskodása csak azon személyekre terjed ki, a kik mint ügyvédek vagy ügyvédjelöltek tényleg gyakorlatot folytatnak, valamint azokra, kik a fegyelmi eljárás folyamata alatt az ügy védi vagy ügyvédjelölti lajstromba ugyan nincsenek bejegyezve, azonban csak az illetőktől függ, hogy magokat e lajstromba bármikor bejegyeztessék. B. Mihály nem tartozik ezen személyek közé; ő megszűnt ügyvéd lenni; erre való jogosultságát a fent emiitett Ítélettel elvesztette. Ezen semmit sem változtat azon körülmény, hogy az illető az 1880 : XXXVII. t.-c. 28. §. értelmében jogosítva van egy bizonyos idő múlva az ügyvédek lajstromába leendő felvétel végett jelentkezni. Az ügyvédi kamara bíráskodása csak a kar tagjaira terjedvén ki, az nem gyakorolható afölött, aki elmozdittatván, a kar tagja nem lehet. De nem gyakorolható a bíráskodás még azért sem, mert a fegyelmi bíróságnak nem áll módjában az általa alkalmazott büntetést végrehajtani és igy hozott ítéletének nem volna joghatálya. Azontúl az ügyvédi rendtartás 76. §-a szerint a fegyelmi eljárás azon ügyvéd ellen is folytatható, aki az ügyvédi lajstromból magát kitörültette, anélkül hogy más ügyvédi kamara lajstromába jegyeztette volna magát. A törvény tehát csakis azon egy esetben engedi meg a be nem jegyzett ügyvédek ellen a fegyelmi eljárás folytatását, ha az ügyvéd maga kérte a lajstrorrból való kitörlését, az ilyennek módjában áll magát ismét bejegyeztetni, a fegyelmi eljárás mellőzése tehát nem volna indokolt, mert ez eszközül szolgálhatna arra, hogy az illető magát a fegyelmi büntetés alól kivonja, mindez azonban arra, kit fegyelmi uton az ügyvédségtől elmozdítottak, nem nyerhet alkalmazást. A m. kir. Curia (1900 május 26. 246. sz. a.) az első bíróság határozata indokolása alapján helybenhagyatik. Kivonat a „Budapesti Közlönya-böl. Csődök : R0th és Nóvák e. Palánka. újvidéki trvszék, bejaug. 16 , félsz. aug. 30., csb. dr. Longauer Ferencz, tmgg. dr. Nemes Sán" dor. — Franki Sámuel e. Komárom, u. o. trvszék, bej. jul. 28. félszjul. 31., csb. Skoday László, tmgg. dr. Dombosi Gábor. — Szubotics PT. e. Pancsova. u. o. trvszék, bej. aug. 2., félsz. aug. 22., csb. Grecsek Ede, tmgg. dr. Hódy Antal. — Stoczek és Oberhofer e. Pozsony, u. o. trvszék, bej. aug. 1., félsz. aug. 2S., csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Kuncz Rezső. — Reiner Flóra e. Debrecen, u. o. trvszék, bej. jul. 21., félsz. jul. 28., csb. Budaházy Zoltán, tmgg. dr. Mariska György. — Hoffmann Sándor e. Sümeg, zalaegerszegi trvszék, bej. szept. 5.. félsz. okt. 2. csb. Rohonczy István, tmgg. Barkóczy Károly. — Semayer József e. Szeged, u. o. trvszék, bej. aug. 18., félsz. aug. 25., csb. Szeless László, tmgg. dr. Fülöp Zsigmond. — Kosina Károly e. Sopron, u. o. trvszék, bej. aug. 21.. félsz, szept. 17., csb. Bruck Lajos, tmgg. dr. Rosenfeld Náthán. — Neugebauer Emil (Milán) e. Kapronca, u. o. jbiróság. bej. jun. 20., félsz. jul. 30., csb. Csokics Nep. János. tmgg. Serbák Nep. János. — A. J. Nottny e. Oravica, fehértemplomi trvszék, bej. jul 31., félsz, aug. 9., csb. Horvát Géza, tmgg. Munteán Boldizsár. Pályázatok: A komáromi trvszéknél aljegyzői áll. jul. 7. — A vízaknai jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 7. — A szigetvári jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jul. 7. — A besztercebányai trvszéknél aljegyzői áll. jul. 8. — A perlaki jbiróságnál aljegyzői áll. jul. 10 — A margittai jbiróságnál albitói áll. jul. 10. — A szegedi trvszéknél aljegyzői áll. jul. 13. •ÍDÁ/A BODAPMSTKH