A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 24. szám - Fenyitö zárlat és biztosítási végrehajtás

96 A JOG rás folyamán semmiféle bizonyítékot beszerezni nem lehetett; tekintve, hogy vádlottnak az okiratnak szerzésére előadott azon védekezése, miszerint azt egy K. Lajos nevü tanár utján, kivel a Pesti Hirlap kis hirdetései nyomán ismerkedett meg, szerezte meg voltaképer, hogy Budapesten a «Fehér ló» szállodában volt laká­sán megjelent s professorokból alakult vizsgáló bizottság előtt szó- és irásbelileg levizsgázott és igy ő 19 éves tapasztalatlan fiatal ember létére egy csaló társaságnak esett áldozatul, bár meseszerűnek látszik, de az eljárás során eldöntve nem lett és nem is lehetetlen; tekintve miszerint azon körülmény, hogy okleveleit kérvé­nyeihez nem eredetben, hanem csak másolatban csatolta, nem bizonyítja azt, hogy az oklevelet rejtegette volna, mert V. Ágos­ton és Sch. Márk tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy állá­sának elfoglalásakor, sőt B. Béla és V. József tanuk vallomása szerint magánkörben is mutogatta vádlott oklevelét: miért is vádlott ellenében még csak gyanuok sem merülvén fel, öt a köz­okirathamisitás büntette miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmentenie kellett, stb. A budapesti kir. ítélőtábla. (1899 június 20. 6,856 sz. a.) a kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja és vádlottat a btk. 405. §-ába ütköző, a 92. §-nak alkalmazásával a 20. §-hoz képest minő­sülő közokirathamisitás vétségben nyilvánítja bűnösnek és ezért a btk. 404.. 391. és 92. §§-nak alapján két hónapi fogházbünte­tésre és egy évi hivatalvesztésre itéli. stb. In do k o k: Vádlottnak meg nem cáfolt előadásából kitűnik, hogy a tanítóképezde első évi folyamából szegénysége folytán volt kénytelen kilépni s 1882. évtől kezdve, mindaddig, mig 1894. évben mint majsai r. kath. iskolai tanitó alkalmazást nem nyert, az ország különböző helyein nevelősködött és tanított, holott oklevele alapján, ha az nem hamis s a nem mindennapi készültségénél fogva nyilvánvalóan állandó tanítói állást is szerez­hetett volna. Az eljárás adataival bebizonyult továbbá, hogy vádlott magát doktornak és gymnasiumi tanárnak adta ki; a birtokában volt állítólag a berni francia egyetemtől kiállított bölcsészettudori oklevélre vonatkozóan vádlott pedig azt vallotta, hogy azt neki ugyancsak K. Lajos szerezte meg, a kinek a kezéhez juttatott eme oklevélért 47 vagy 48 frtot fizetett, a diplomát azonban később megsemmisítette, mert azt maga is gyanúsnak találta. K. Lajos kipuhatolható nem volt. A vádba tett felső nép- és polgári iskola tanítói oklevél akkor tünt el, midőn vádlott a kiderített hamisítás miatt a majsai iskolaszék által felelősségre vonatott. E tekintetben vádlott azt vallotta, hogy az oklevelet ellensége Y. József tanitótársa tüntette el, de ezért a gyanúsítást még valószínűvé sem tette. Jellemzi vádlottnak az iskolaszék előtt való magatartása. O ugyanis felfüggesztése előtt az iskolaszékhez idéztetett s arra a feltett kérdésre, hogy oklevele hamis-e vagy sem ? a választ meg­tagadta. Habár vádlottnak az elsőbiróság Ítéletében kiemelt védeke­zése még a valószínűség látszatával sem bír, még sem merült fel oly bizonyíték, melynek alapján terhére meg lehetne állapítani azt, hogy a vádbeli hamis okiratot ő készítette. Minthogy azonban a fentjelzett ténykörülmények, kapcsolatosan az oklevélnek az általa előadott módon megszerzésével s eltűnésével, arra mutat­nak, hogy vádlott az oklevél felhasználásakor bizonyára annak tudomásával birt, hogy az hamis, a mint ez már intelligentiájánál fogva másként nem is lehetséges, a mennyiben a bizonyítási anyag adatai szerint az elemi tanításénál jóval nagyobb készültséggel bírván, gymnásiumba járó tanulókat is eredményesen oktatott; a kir. ítélőtábla megállapitandónak találta azt, hogy vádlott a más által készített hamis okiratot, ezen minőségét tudva, az 1894. évi majsai tanitóválasztás alkalmával használta s hogy annak alapján választatott tanítóvá; annálfogva vádlottat a rendelkező részben meghatározott közokirathamisitásban nyilvánította bűnösnek. Tekintve azonban, hogy a hamis okirat felhasználása óta több év telt el s hogy vádlott az ekként elnyert tanítói állást elöljáróinak teljes megelégedésére töltötte be, a kir. ítélőtábla ugy találta, hogy a börtönbüntetésnek legkisebb mértéke is vád­tott bűnösségéhez viszonyítva tulszigoru lenne, ez okból a bünte­lést a rendelkező részben megjelölt időtartamú fogházban álla­pította meg s ennek megfelelően a cselekményt vétségnek minő­sítette stb. A m. kir. Curia (1900 ápril 9. 11,744. sz. a.) a kir. Ítélő­tábla ítéletének részben való megváltoztatásával a btk. 405., 392. §§-ai szerint meghatározott közokirathamisitás bűntettében mon­datik ki bűnösnek és a felhívott 392. §. alapján a btk. 92. §-ának alkalmazásával hat hónapi börtönre és a 399. §. alapján 3 évi hiva­talvesztésre Ítéltetik, stb. Indokolás: Vádlott se tagadja, hogy egészen hamis az a tanítói oklevél, melynek eredetije nem kerittethetett elő, hiteles másolatai azonban az irományjegyzék 21. és 38. sz. a. vannak és a mely azt tünteti fel, mintha ő akkor még Sch. Samu néven, 1886. évi május 26-án, midőn tehát a 38. sz. alattiak ^ közt levő annyakönyvi kivonatból láthatólag 20 éves, 4 hónapos és 19 napos volt, Budapesten, az arra törvény által jogosított tanárok, tan­felügyelő és igazgató bizonyítása szerint a nyelv- és történettudo­mányi felső nép- és polgári iskolai tanitóképesitést tárgyazó nyil­vános vizsgálatot az oklevélben jelölt eredménynyel letette s a kiemelt tárgyakból, ugy a magyar, mint német tannyelvű iskolák­ban a felső nép-és polgári iskolai tanítóságra kitűnő rendű álta­lános osztályzattal képesítettnek nyilváníttatott volna. Nem tagadja a vádlott azt se, hogy őt 1896. évben, akkor már S. Sándor néven amaz oklevél alapján választotta meg a tanítói állásra a kiskun-majsai r. kath. iskolaszék és nevezte ki a váci megyés püspök az 1897. évi január 15-én 107. sz. a. kelt leirat szerint. Ugy a vádlottnak, valamint V. Ágoston plébános és iskola­széki elnöknek az előadásából és a tárgyi adatokból is tény az, hogy tanítóvá való megválasztásának illetve kinevezésének kiesz­Közlésekor azt az oklevelet használta a vádlott, a melyet az iskola, szék számára megtartott egyik — és a püspökhöz felterjesztett másik — az iskolaszéki elnök által hivatalos használatra hitelesí­tett meglevő példányban maga másolt le a vádlott. Minthogy a tanitói oklevél abban az alakban és azzal a tar­talommal a vonatkozó törvények szerint közokirat; tehát hamis közokirat az, a melyet a vádlott használt; minthogy az az állítás, hogy azt a hamis közokiratot az abban bizonyított vizsgálatnak a jogosítottak gyanánt szereplő egyének előtt a budapesti «Fehér ló» szállóban történt letevése által egy magát K. Lajosnak nevező, különben azonban a vádlott előtt is ismeretlen állítólagos tanár közbenjöttével valódi gyanánt szerezte és mint ilyet használta a vádlott egyáltalában nem érde­mesíthető hitelre, különben pedig valótlannak kell tekinteni ezt az állítást azért, mert a vádlott ugy a saját előadásából, valamint a 16. sz. a. levő hivatalos értesítésből láthatólag az 188'/.,-ik iskolai évben éppen annál az intézetnél, melyből a hamis tanítói oklevelet nyeltnek mondja, az elemi tanítóképző intézet első osz­tályába ingyenes lakás jótéteményével fel volt véve, már ennek folytán is tudta tehát az akkor 21 életévében járt vádlott, hogy oly vizsga, a melylyel tanitói oklevél nyerhető, nem a «Fehér ló» szállóban és nem ismeretlen egyének előtt tartatik, a tanítói oklevél pedig nem 100 forintnak a közbenjáró állítólagos tanár részére lefizetése utján szereztetik. Minthogy a V. Józsefnek tulajdonított cselekedettel való gyanúsítás nem egyéb mint a vádlott által célszerűnek talált védekezés egyik mozzanata, mert hiszen egyedül ő neki, nem pedig a szerinte ő iránta ellenséges indulattal viseltető V.-nak vagy másnak állott érdekében a már akkor hamisnak tudott tanitói oklevél eredetijének az eltüntetése, azonban az eredeti előkeríthető nem lévén: nem állapitható ugyan meg, hogy a hamis közokiratot ki készítette, de azt a fönnebbiek folytán min­den esetre bebizonyitottnak kell venni, hogy vádlott a hamis közokiratot, akár ő készítette, akár más, ezen minőségét tudva használta; minthogy ezen használt jogtalan vagyoni haszon szerzése céljából, t. i. a 38. alattiakból láthatólag azért történt, hogy vád­lott a 400 frt készpénzfizetéssel és egyéb javadalmazással össze­kötött tanitói állást elnyerje, holott a hamis okirat használata nélkül az azt elnyerni törekvők között se szerepelhetett volna; ezek folytán pedig vádlott cselekménye a btk. 405. §-a szerint a vádban felhitt 392. §. súlya alá esik; minthogy azonban a kir. Ítélőtábla ítéletében felhozott és e helyütt is elfogadandóknak talált enyhítő körülmények a btk. 92. g-ának a törvény engedte mértékben való alkalmazását kellően indokolják: ezeknél fogva a bűnösség és a büntetés ^kérdésében a jelen Ítélet szerint kellett rendelkezni, stb. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Heinrich Landgraf e. Módos, nagv-becskereki trvszék, bej. aug. 10., félsz. aug. 23. csb. dr. Selymessy Sándor, tmgg. dr. Kiszely Kálmán. — Glüksthál Mór e. Rimaszombat, u. o. trvszék, bej. jul. 16., félsz. aug. 6. csb. Kovách Géza. tmgg. Bodon József. — Dirhán S. Ede e. Topest, nagyváradi trvszék, bej. jul. 20. félsz. aug. 18., csb. Geleta Géza, tmgg. dr. Rosenthal Mór. — Márkus Zsigmond e. Budapest, keresk. és váltó trvszék, bej. jul. 7., félsz. aug. 6. csb. dr. Szabó Árpád, tmgg. dr. Zuna Béla. — A balassa-gyarmati könyv­nyomda részvénytársaság e. B.-Gyarmat, u. o. trvszék. bej. jul. 14. félsz. jul. 28. csb. Köröm Lászó tmgg. Bend Gyula. — Ochshorn S. és tsa e. Máramaros-Sziget, u. o. trvszék, bej. jul. 7., félsz. jul. 30. csb. Breznay Lajos, tmgg. dr. Korányi Gyula. — Milch Rezső e. Zsolna, trencséni trvszék, bej. jul. 1(5., félsz. aug. 14. csb. dr. Laudon Gyula tmgg. dr. Spierer Ignácz. — Staits Gyula e. Módos, nagy-becskereki trvszék, bej. aug. 15., félsz. aug. 19. csb. dr. Selymessy Sándor, tmgg Zsiros József. — Kővágó Sándor e. Gyöngyös, egri trvszék, bej. jun 24., félsz. jul. 25. csb. L. Farkas Kálmán, tmgg. Antóny Antal. — Res­kovits Ágoston e. Eger, u. o. trvszék, bej. jul. 7., félsz. jul. 17. csb. dr. Födi Károly, tmgg. dr. Csutorás László. Pályázatok : Szakolczán kir. közjegyzői áll. jun. 27. A szent-endrei jbiróságnál albirói áll. jun. 23. — A pozsonyi trvszék­nél a 1 j e g y z ő i áll. jun. 25. — A duna-szerdahelyi jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 25. — A zala-egerszegi trvszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll jun. 25. — A marosvásárhelyi jbiróságnál albirói áll. jun. 25. A fiumei trvszéknél b i r ó i áll. jun. 25. — A nyitrai trvszéknél aljegyzői áll. jun. 25. — A brassói ügyészségnél kir. ügyészi áll. jun. 25. — A malaczkai jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 25. A nagy-szebeni jbiróságnál albirói áll. jun. 25. — Az ó-becsei jbirósáo­nál albirói áll. jun. 25. — A világosi jbiróságnál albirói áll. jun. 27. - A szatmár-németii trvszéknél b i r ó i áll. jun. 27. — A lippai jbiróságnál albirói áll. jun. 27. — A budapesti V. ker. jbiróságnál albirói áll, jun. 27. — A temesvári trvszéknél jegyzői áll. jun. 27. -*Ll_»fc PtSZVÉNTTAJtSASÁO HTOMDÍÍ* BUDAPESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents