A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 24. szám - Fenyitö zárlat és biztosítási végrehajtás

96 A JOG rás folyamán semmiféle bizonyítékot beszerezni nem lehetett; tekintve, hogy vádlottnak az okiratnak szerzésére előadott azon védekezése, miszerint azt egy K. Lajos nevü tanár utján, kivel a Pesti Hirlap kis hirdetései nyomán ismerkedett meg, szerezte meg voltaképer, hogy Budapesten a «Fehér ló» szállodában volt lakásán megjelent s professorokból alakult vizsgáló bizottság előtt szó- és irásbelileg levizsgázott és igy ő 19 éves tapasztalatlan fiatal ember létére egy csaló társaságnak esett áldozatul, bár meseszerűnek látszik, de az eljárás során eldöntve nem lett és nem is lehetetlen; tekintve miszerint azon körülmény, hogy okleveleit kérvényeihez nem eredetben, hanem csak másolatban csatolta, nem bizonyítja azt, hogy az oklevelet rejtegette volna, mert V. Ágoston és Sch. Márk tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy állásának elfoglalásakor, sőt B. Béla és V. József tanuk vallomása szerint magánkörben is mutogatta vádlott oklevelét: miért is vádlott ellenében még csak gyanuok sem merülvén fel, öt a közokirathamisitás büntette miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmentenie kellett, stb. A budapesti kir. ítélőtábla. (1899 június 20. 6,856 sz. a.) a kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja és vádlottat a btk. 405. §-ába ütköző, a 92. §-nak alkalmazásával a 20. §-hoz képest minősülő közokirathamisitás vétségben nyilvánítja bűnösnek és ezért a btk. 404.. 391. és 92. §§-nak alapján két hónapi fogházbüntetésre és egy évi hivatalvesztésre itéli. stb. In do k o k: Vádlottnak meg nem cáfolt előadásából kitűnik, hogy a tanítóképezde első évi folyamából szegénysége folytán volt kénytelen kilépni s 1882. évtől kezdve, mindaddig, mig 1894. évben mint majsai r. kath. iskolai tanitó alkalmazást nem nyert, az ország különböző helyein nevelősködött és tanított, holott oklevele alapján, ha az nem hamis s a nem mindennapi készültségénél fogva nyilvánvalóan állandó tanítói állást is szerezhetett volna. Az eljárás adataival bebizonyult továbbá, hogy vádlott magát doktornak és gymnasiumi tanárnak adta ki; a birtokában volt állítólag a berni francia egyetemtől kiállított bölcsészettudori oklevélre vonatkozóan vádlott pedig azt vallotta, hogy azt neki ugyancsak K. Lajos szerezte meg, a kinek a kezéhez juttatott eme oklevélért 47 vagy 48 frtot fizetett, a diplomát azonban később megsemmisítette, mert azt maga is gyanúsnak találta. K. Lajos kipuhatolható nem volt. A vádba tett felső nép- és polgári iskola tanítói oklevél akkor tünt el, midőn vádlott a kiderített hamisítás miatt a majsai iskolaszék által felelősségre vonatott. E tekintetben vádlott azt vallotta, hogy az oklevelet ellensége Y. József tanitótársa tüntette el, de ezért a gyanúsítást még valószínűvé sem tette. Jellemzi vádlottnak az iskolaszék előtt való magatartása. O ugyanis felfüggesztése előtt az iskolaszékhez idéztetett s arra a feltett kérdésre, hogy oklevele hamis-e vagy sem ? a választ megtagadta. Habár vádlottnak az elsőbiróság Ítéletében kiemelt védekezése még a valószínűség látszatával sem bír, még sem merült fel oly bizonyíték, melynek alapján terhére meg lehetne állapítani azt, hogy a vádbeli hamis okiratot ő készítette. Minthogy azonban a fentjelzett ténykörülmények, kapcsolatosan az oklevélnek az általa előadott módon megszerzésével s eltűnésével, arra mutatnak, hogy vádlott az oklevél felhasználásakor bizonyára annak tudomásával birt, hogy az hamis, a mint ez már intelligentiájánál fogva másként nem is lehetséges, a mennyiben a bizonyítási anyag adatai szerint az elemi tanításénál jóval nagyobb készültséggel bírván, gymnásiumba járó tanulókat is eredményesen oktatott; a kir. ítélőtábla megállapitandónak találta azt, hogy vádlott a más által készített hamis okiratot, ezen minőségét tudva, az 1894. évi majsai tanitóválasztás alkalmával használta s hogy annak alapján választatott tanítóvá; annálfogva vádlottat a rendelkező részben meghatározott közokirathamisitásban nyilvánította bűnösnek. Tekintve azonban, hogy a hamis okirat felhasználása óta több év telt el s hogy vádlott az ekként elnyert tanítói állást elöljáróinak teljes megelégedésére töltötte be, a kir. ítélőtábla ugy találta, hogy a börtönbüntetésnek legkisebb mértéke is vádtott bűnösségéhez viszonyítva tulszigoru lenne, ez okból a büntelést a rendelkező részben megjelölt időtartamú fogházban állapította meg s ennek megfelelően a cselekményt vétségnek minősítette stb. A m. kir. Curia (1900 ápril 9. 11,744. sz. a.) a kir. Ítélőtábla ítéletének részben való megváltoztatásával a btk. 405., 392. §§-ai szerint meghatározott közokirathamisitás bűntettében mondatik ki bűnösnek és a felhívott 392. §. alapján a btk. 92. §-ának alkalmazásával hat hónapi börtönre és a 399. §. alapján 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetik, stb. Indokolás: Vádlott se tagadja, hogy egészen hamis az a tanítói oklevél, melynek eredetije nem kerittethetett elő, hiteles másolatai azonban az irományjegyzék 21. és 38. sz. a. vannak és a mely azt tünteti fel, mintha ő akkor még Sch. Samu néven, 1886. évi május 26-án, midőn tehát a 38. sz. alattiak ^ közt levő annyakönyvi kivonatból láthatólag 20 éves, 4 hónapos és 19 napos volt, Budapesten, az arra törvény által jogosított tanárok, tanfelügyelő és igazgató bizonyítása szerint a nyelv- és történettudományi felső nép- és polgári iskolai tanitóképesitést tárgyazó nyilvános vizsgálatot az oklevélben jelölt eredménynyel letette s a kiemelt tárgyakból, ugy a magyar, mint német tannyelvű iskolákban a felső nép-és polgári iskolai tanítóságra kitűnő rendű általános osztályzattal képesítettnek nyilváníttatott volna. Nem tagadja a vádlott azt se, hogy őt 1896. évben, akkor már S. Sándor néven amaz oklevél alapján választotta meg a tanítói állásra a kiskun-majsai r. kath. iskolaszék és nevezte ki a váci megyés püspök az 1897. évi január 15-én 107. sz. a. kelt leirat szerint. Ugy a vádlottnak, valamint V. Ágoston plébános és iskolaszéki elnöknek az előadásából és a tárgyi adatokból is tény az, hogy tanítóvá való megválasztásának illetve kinevezésének kieszKözlésekor azt az oklevelet használta a vádlott, a melyet az iskola, szék számára megtartott egyik — és a püspökhöz felterjesztett másik — az iskolaszéki elnök által hivatalos használatra hitelesített meglevő példányban maga másolt le a vádlott. Minthogy a tanitói oklevél abban az alakban és azzal a tartalommal a vonatkozó törvények szerint közokirat; tehát hamis közokirat az, a melyet a vádlott használt; minthogy az az állítás, hogy azt a hamis közokiratot az abban bizonyított vizsgálatnak a jogosítottak gyanánt szereplő egyének előtt a budapesti «Fehér ló» szállóban történt letevése által egy magát K. Lajosnak nevező, különben azonban a vádlott előtt is ismeretlen állítólagos tanár közbenjöttével valódi gyanánt szerezte és mint ilyet használta a vádlott egyáltalában nem érdemesíthető hitelre, különben pedig valótlannak kell tekinteni ezt az állítást azért, mert a vádlott ugy a saját előadásából, valamint a 16. sz. a. levő hivatalos értesítésből láthatólag az 188'/.,-ik iskolai évben éppen annál az intézetnél, melyből a hamis tanítói oklevelet nyeltnek mondja, az elemi tanítóképző intézet első osztályába ingyenes lakás jótéteményével fel volt véve, már ennek folytán is tudta tehát az akkor 21 életévében járt vádlott, hogy oly vizsga, a melylyel tanitói oklevél nyerhető, nem a «Fehér ló» szállóban és nem ismeretlen egyének előtt tartatik, a tanítói oklevél pedig nem 100 forintnak a közbenjáró állítólagos tanár részére lefizetése utján szereztetik. Minthogy a V. Józsefnek tulajdonított cselekedettel való gyanúsítás nem egyéb mint a vádlott által célszerűnek talált védekezés egyik mozzanata, mert hiszen egyedül ő neki, nem pedig a szerinte ő iránta ellenséges indulattal viseltető V.-nak vagy másnak állott érdekében a már akkor hamisnak tudott tanitói oklevél eredetijének az eltüntetése, azonban az eredeti előkeríthető nem lévén: nem állapitható ugyan meg, hogy a hamis közokiratot ki készítette, de azt a fönnebbiek folytán minden esetre bebizonyitottnak kell venni, hogy vádlott a hamis közokiratot, akár ő készítette, akár más, ezen minőségét tudva használta; minthogy ezen használt jogtalan vagyoni haszon szerzése céljából, t. i. a 38. alattiakból láthatólag azért történt, hogy vádlott a 400 frt készpénzfizetéssel és egyéb javadalmazással összekötött tanitói állást elnyerje, holott a hamis okirat használata nélkül az azt elnyerni törekvők között se szerepelhetett volna; ezek folytán pedig vádlott cselekménye a btk. 405. §-a szerint a vádban felhitt 392. §. súlya alá esik; minthogy azonban a kir. Ítélőtábla ítéletében felhozott és e helyütt is elfogadandóknak talált enyhítő körülmények a btk. 92. g-ának a törvény engedte mértékben való alkalmazását kellően indokolják: ezeknél fogva a bűnösség és a büntetés ^kérdésében a jelen Ítélet szerint kellett rendelkezni, stb. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Heinrich Landgraf e. Módos, nagv-becskereki trvszék, bej. aug. 10., félsz. aug. 23. csb. dr. Selymessy Sándor, tmgg. dr. Kiszely Kálmán. — Glüksthál Mór e. Rimaszombat, u. o. trvszék, bej. jul. 16., félsz. aug. 6. csb. Kovách Géza. tmgg. Bodon József. — Dirhán S. Ede e. Topest, nagyváradi trvszék, bej. jul. 20. félsz. aug. 18., csb. Geleta Géza, tmgg. dr. Rosenthal Mór. — Márkus Zsigmond e. Budapest, keresk. és váltó trvszék, bej. jul. 7., félsz. aug. 6. csb. dr. Szabó Árpád, tmgg. dr. Zuna Béla. — A balassa-gyarmati könyvnyomda részvénytársaság e. B.-Gyarmat, u. o. trvszék. bej. jul. 14. félsz. jul. 28. csb. Köröm Lászó tmgg. Bend Gyula. — Ochshorn S. és tsa e. Máramaros-Sziget, u. o. trvszék, bej. jul. 7., félsz. jul. 30. csb. Breznay Lajos, tmgg. dr. Korányi Gyula. — Milch Rezső e. Zsolna, trencséni trvszék, bej. jul. 1(5., félsz. aug. 14. csb. dr. Laudon Gyula tmgg. dr. Spierer Ignácz. — Staits Gyula e. Módos, nagy-becskereki trvszék, bej. aug. 15., félsz. aug. 19. csb. dr. Selymessy Sándor, tmgg Zsiros József. — Kővágó Sándor e. Gyöngyös, egri trvszék, bej. jun 24., félsz. jul. 25. csb. L. Farkas Kálmán, tmgg. Antóny Antal. — Reskovits Ágoston e. Eger, u. o. trvszék, bej. jul. 7., félsz. jul. 17. csb. dr. Födi Károly, tmgg. dr. Csutorás László. Pályázatok : Szakolczán kir. közjegyzői áll. jun. 27. A szent-endrei jbiróságnál albirói áll. jun. 23. — A pozsonyi trvszéknél a 1 j e g y z ő i áll. jun. 25. — A duna-szerdahelyi jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 25. — A zala-egerszegi trvszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll jun. 25. — A marosvásárhelyi jbiróságnál albirói áll. jun. 25. A fiumei trvszéknél b i r ó i áll. jun. 25. — A nyitrai trvszéknél aljegyzői áll. jun. 25. — A brassói ügyészségnél kir. ügyészi áll. jun. 25. — A malaczkai jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 25. A nagy-szebeni jbiróságnál albirói áll. jun. 25. — Az ó-becsei jbirósáonál albirói áll. jun. 25. — A világosi jbiróságnál albirói áll. jun. 27. - A szatmár-németii trvszéknél b i r ó i áll. jun. 27. — A lippai jbiróságnál albirói áll. jun. 27. — A budapesti V. ker. jbiróságnál albirói áll, jun. 27. — A temesvári trvszéknél jegyzői áll. jun. 27. -*Ll_»fc PtSZVÉNTTAJtSASÁO HTOMDÍÍ* BUDAPESTEN