A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 22. szám - A népakarat az esküdt bíróságoknál és rendes bíróságoknál. [1. r.]

88 A JOG dás ellenére töltetett volna ki, vagy hogy erre nézve a felek között egyáltalában megállapodás lett volna; tekintve, hogy alperes azt, hogy a váltó összeget megfizette és a követelés már fenn nem áll, nem is állította, mindezek alapján alperes a valódinak elismert aláírása alapján a kereseti tőkének és kamatainak stb. megfizetésére kötelezendő volt. stb. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla. (1899 dec. 19. 3,024. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: A kir. törvényszéknek 2,194./polg. sz. felterjesztésében, valamint a 3,660/polg. sz. tárgyalást kitűző végzésében hivatalosan meg van állapítva, hogy a felperesi váltó az 1,792/sz. polg. kereset beadása alkalmával mind a kiállítási helyre, mind a fizetési helyre nézve «Apáca» megjelöléssel ki volt töltve és hogy kiállítási hely után a Cs. betűt, a fizetési hely után a B. betűt, melyek a hely különbözőségét lennének hivatva jelezni, csakis a 2,174. sz. felfolyamodás beadása alkalmával pótolták. E válló azonban abban az alakjában, melyben a kereset mellett be volt adva, váltóeljárásra nem alkalmas, mert sem a saját, sem az idegen váltó kellékeivel nem bírt és a fizetési és kiállítási hely ugyanazonossága folytán intézvényezett saját váltónak sem volt tekinthető. Az a kérdés képezi tehát elbírálás tárgyát: vajon jogosítva volt-e felperes a váltót beperesitése után kiigazítani s a már rajta levő kiállítási és fizetési helyet megváltoztatni ? Igaz ugyan, hogy a váltótörvény 93. §-a szerint a váltóadós azzal a kifogással, hogy a váltón akkor, a midőn arra az elfogadást vagy más nyilatkozatot reá vezették, valamely lényeges kellék hiányzott, csak annyiban élhet, a mennyiben bebizonyítja, hogy ez utólagos kitöltés a létrejött megállapodás ellenére történt, de a jelenlegi esetben a kereset beadásakor már kitöltve levő váltó szerepel és az ugyanazonos kiállítási és fizetési helyet a kereset beadása után felperes megváltoztatta vagyis a már egyszer kitöltve levő lényeges kelléket másra változtatta át. Itt tehát nem még hiányzó lényeges kellék tekintetében a váltó kitöltéséről, hanem a már kitöltött váltó tartalmának önhatalmú megváltoztatásáról van szó, a mire nézve a váltóbirtokost a váltótörvény fel nem hatalmazza. Ily körülmények közt alperesnek, a tartalom megváltoztatásának megtörténtét illetőleg bebizonyított kifogása folytán felperest terhelte a bizonyítás arra nézve, hogy e megváltoztatás alperes beleegyezésével történt és a megállapodásnak megfelel. Felperes azonban ezt nem bizonyította. Ennélfogva a kereseti váltó váltói uton nem érvényesíthető és az első bíróság ítélete csak azért kerülte ki a megsemmesitést, mivel most alakilag helyes váltó fekszik a bíróság előtt. stb. A m. kir. Curia. (1900 május 2. 189. sz. a.) A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. stb. A váltótörvénynek az elévülésre vonatkozó szabályai absolutok, amennyiben sem az elévülést kizárni, sem törvényes tartamát meghosszabbítani vagy kezdetét megváltoztatni nem lehet és az ezekre vonatkozó egyezkedés érvénytelen. Az elévülési kifogásról való lemondásának sincsen váltójogi hatálya (A rn. kir. Cuiia: 1900. március 20. 23/900. sz. a.) Bűnügyekben. Sem az a körülmény, hogy vádlottak a hitel túlhajtott igénybevételére való számítással nagy forgalmi üzletet csekély alaptőkével kezdették meg, sem az, hogy az üzleti forgalomnak növekedésével az üzleti kiadásokra is nagyobb összegek fordíttattak, a gondatlan üzletvezetés fogalma alá nem vonható. (A m. kir. Curia: 1900. ápr. 15. 12.235. sz. a.) Vádlottak közjegyzői okirat felvételénél azonossági és ügyleti tanukként közreműködtek anélkül, hogy a kötelezettséget vállalt feleket ismerték volna, a vád alul felmentettek, mert bizonyítottnak vétetett, hogy gondatlanságból és nem szándékosan, tehát tudva rosszhiszeműen, bűnös szándékkal működtek közre, hogy valótlan tények vezettessenek be a közokiratba. (A m. kir. Curia: 1900. ápr. 25. 11.694. sz. a.) A köztisztviselő által hivatalos iratban közérdekből használt kifejezések miatt magánfelek rágalmazás vagy becsületsértés cimén vádat nem emelhetnek. (A m. kir. Curia: 1900. jan. 5. 1899. 12,724. sz. a.) A sértett fél szabályszerűen meghatalmazott képviselője a tárgyaláson kijelentette, hogy vádlott megbüntetését nem kivánja. Egy későbbi tárgyaláson a sértett által tett kijelentés, hogy vádlott megbüntetéséhez ragaszkodik, figyelembe nem jöhet. (A m. kir. Curia : 1900. ápr. 27. 7.526. sz. a.) Vádlott mint szolgabíró a lefolytatott ügyben az előnyomozatot vezette, ennek következtében mindazokért a bántalmazásokért is büntetőjogilag felelős, a melyek tudtával, beleegyezésével, a vallomások kicsikarása végett alkalmaztattak. — A cselekmények törvénybe ütköző voltának meghatározásánál, az elkövetett testi sértések külön minősítése nem foglal helyet, mert azok a btkv. 477. §-ában megjelölt kényszer fogalma alá esnek s ennek elkövetési részletét képezik mindaddig, mig atestiépséget megtámadó cselekedetek, az érintett §-ban megállapított büntetési tételnél súlyosabb megtorlás alá eső cselekménybe nem mennek át. — Ugy a btkv. 473. §-a, valamint 475. tj-a kizárja azt, hogy akár a bántalmazás, akár a kényszerítés célja vallomás kicsikarása legyen. Rovott előéletű emberek vallomásának mérlegelése. A «hivatalvesztés» a btkv. 484. §-a szerint büntetési tétel lévén, mint enyhítő körülmény figyelembe nem jöhet, (A m. kir. Curia: 1900. máj. 4. 4,049. sz. a.) A nyomozást vezető közeg mindazokért a bántalmazásokért is büntetőjogilag felelős, amelyek tudtával, beleegyezésével a vallomások kicsikarása végett alkalmaztattak. — Az elkövetett testi sértések külön minősítése azért mellőztetett, mert azok a Btk. 477. S-ában megjelölt kényszer fogalma alá esnek s ennek elkövetési részletét képezik mindaddig, mig a testi épséget megtámadó cselekedetek az érintett S-ban megállapított büntetési tételnél súlyosabb megtorlás alá eső cselekménybe nem mennek át. — Közhivatali minőségben jár el a megyei számvevő, aki a községi pénztárban okozott hiány megállapítására volt kiküldve s e működése közben a kényszerítést azért alkalmazta, hogy a mutatkozó hiány tettesét s a pénz hollétét kiderítse. (A m. kir. Curia: 1900. máj. 4. 4,049/900. sz. a.) Vádlott azon panaszszal fordult a pósta- és távirda-igazgatósághoz, hogy panaszos postamesternő az ezen minőségben tudomására jutott, tehát hivatalos titkokat a községben elbeszéli és ezzel neki kellemetlenséget okoz, miután ezen vád valótlannak bizonyult, a btkv. 260. §-a alapján ítéltetett el. iA m. kir. Curia: 1900. ápr. 3. 6,051. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben Az utca sarkán, kereskedői üzletszerű és reclám célokra szolgáló feltűnő nagyobb cimtábla használata az ügyvédi állás tekintélyével meg nem egyeztethető és a nagyközönség körében is méltó megütközést kelt, ennélfogva vádlott ügyvéd ily cimtáblának használata által az ügyvédi kar tekintélyét sérti és az ü. rdts. 68. §. b. pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkes. A győri ügyvédi kamara (1900. márc. 23. 44. sz. a.) Dr. R. Zsigmond győri lakos ügyvédet az ügyvédi rendtartás 68. § b. pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek kimondja, ezért a 70. § 1. pontja alapján Írásbeli feddésre itéli és arra kötelezi, hogy az utca sarkán alkalmazott cimtábláját 15 nap alatt ujabb fegyelmi eljárás megindításának terhe mellett eltávolítsa stb. Indokok: Vádlott ügyvéd az 513/1898., 78/1899. és 128/1899. sz. hivatalos jelentések és saját igazoló nyilatkozatában foglalt beismerése szerint is a lakásául szolgáló ház kapuján alkalmazott szokásszerü kis ügyvédi cimtáblán kívül az utca sarkán a ház falára szegezett nagyobb, kereskedői üzletszerű táblát is tart kifüggesztve és ezt a kamarai tagokhoz intézett 513/1898. sz. általános és hozzá külön intézett 78/1899. sz. felhívás dacára el nem távolította s jelenleg is kifüggesztve tartja. Az utca sarkán, kereskedői üzletszerű és reclam célokra szolgáló feltűnő nagyobb cimtábla használata pedig az ügyvédi állás tekintélyével meg nem egyeztethető és a nagyközönség körében is méltó megütközést kelt, ennélfogva vádlott ügyvéd ily cimtáblának használata által az ügyvédi kar tekintélyét sérti és az ügyv. rendts 68. § b. pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek volt kimondandó. Tekintve, hogy a vádlott ügyvéd eddig fegyelmileg büntetve nem volt és hogy súlyosító körülmény fenn nem forog, az elsőfokú büntetés alkalmaztatik. A kifogásolt táblának 15 nap alatt leendő eltávolítása azért rendeltetik el, mert ha a vádlott a kifogásolt táblát a kitűzött határidő alatt sem távolítja el, ez által ujabb fegyelmi vétséget követ el s ellene az eljárás újból megindítandó lesz. A m. kir. Curia (1900. május 12, 21". sz. a.) az elsőfokú fegyelmi bíróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Rottmann Albert e. Szolnok, u. o. trvszék, bej. jul. 17. félsz. aug. 17. csb. dr. Haraszthy Emil, tmgg. dr. Singer' Béni. — Eckstein Jakab e. Salgó-Tarján, balassa-gyarmati trvszék, bej. jun. 20. félsz. jul. 2. csb. Markovich Iván, tmgg. Frank Dezső. — Kilényi R. és Reich I. e Arad u. o. trvszék, bej. jun. 16. félsz. jul. 3. csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Kialitz Lajos. — Som Imre e. Bpest, u. o. ker. és váltó trvszék, bej. jun. 25. félsz. jul. 23. csb. dr. Szabó Árpád, tmgg. dr. Pick Jenő. — Goldschmiedt Miksa e. M.-Pécska, aradi trvszék, bej. jun. 23. félsz. jul. 12. csb. dr. Schartner Sándor.' tmgg. dr. Issekutz Marcel. — Szenté Gizella e. Kőszeg, szombathelyi trvszék, bej. jun. 25. félsz. jul. 4. csb. dr. Prugberger Vince, tmgg. Szovják Hugó. - Polgár és Grosz e. Miskolc, u. o. trvszék, bej. jul. 23. félsz. aug. 2. csb. Geöcze Bertalan, tmgg. dr. Kozma Elek. — Spiegel Gotthard é. Bpest, u. o. ker. és váltó trvszék, bej. jun. 25. félsz. jul. 24, csb. dr! Szabó Árpád. tmgg. dr. Sthymmel Gyula. — Pavelics György e Óttocsác, goszpicsi trvszék, bej. máj. 28. félsz. máj. 31. csb Vendler József tmgg. Usmiani József. - Pavlovié Miklós e. Josipdol ogulini trvszék bej. jun. 25. félsz. jul. 27. csb. Dosen Miklós, tmgg. dr. Vardian Milán Pályázatok: A lugosi trvszéknél aljegyzői áll jun 9 Az újvidéki trvszéknél b i r ó i áll. jun. 9. _ A fehértemplomi kir. ügyészségnél a l ü gy é s z , all jun. 10. - A budapesti IV. kerületi jbiróság,nal a 1 b 1 r o 1 all. jun. 12.