A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 1. szám - Bolgár igazságügy (1898-1899)

4 A JOG annyira, hogy képes legyen útfélen, egy általa sohasem ismert embert közösülésre felhívni. Figyelembe véve továbbá P. Andrásnéakkori lelki állapotát; nevezetesen ö, hogy vallásos buzgóságának eleget tehessen, gyalogszerrel betegen átmegy a szomszéd városba, a templomba imádkozni. Bizonyára még mikor hazajövetel közben pihenni leült a szénaboglya tövében, még mindig az isteni tisztelet hatása alatt állhatott, a mikor is elméjében nem keletkezhetett olyan gondolat, hogy valakit közösülésre hívjon fel. Ezzel szemben figyelembe véve, hogy vádlott életerős, 28 éves fiatal ember, épen azon korban van, a mikor az embert nemi ösztöne leginkább sarkalja a kielégítésre; figyelembe véve továbbá, hogy vádlottnak erkölcsi állapota sem kifogástalan, a mennyiben már többször büntetve volt, községi elöljárósága által kiállított erkölcsi bizonyítványában csavargónak jeleztetik s ha mindezekhez hozzá vesszük még akkori lelki állapotát, nevezetesen, hogy éppen akkor a korcsmából jött, hol a G. Salamon tanú vallomása szerint kissé ittas volt, mindezen körülményeknek szorgos figyelembe vétele mellett a törvényszék P. Andrásné eskü alatti vallomásának teljes bizonyító erőt tulajdonit és vádlott ezen védekezését beigazoltnak nem látja. Tagadja vádlott, hogy a közösülés végrehajtásánál P. Andrásné ellen erőszakot avagy fenyegetést használt volna. Tekintve azonban, hogy P. Andrásné eskü alatt vallotta, hogy vádlott őt kezével hátulról lenyomta, szoknyáját felhajtva, lábát térdével szétfeszítette s hogy segítségért kiabálni ne tudjon, száját piszkos kezével befogta, dulakodás közben szoknyáját is letépte. Sértettnek ezen vallomását megerősíti F. Mihály tanúnak eskü alatt tett vallomása, hogy midőn ő a segélykiáltásra sietett, vádlottat futni látta s midőn őt e szavakkal: «mit csináltál azzal az asszonynyal?* feltartóztatni akarta, vádlott hogy menekülni tudjon, kitérőleg válaszolt, majd pedig — mint maga mondta — azért, hogy eresszék el, P. Andrásnérói azt állította, hogy már többször közösült vele. De az erőszak alkalmazása különösen megállapítható ezen tanúnak azon vallomásából, hogy P.-né arca fel volt dúlva, szája körül piszkos kéz nyomai voltak láthatók és ruhája is el volt tépve. Azzal védekezik vádlott, hogy P. Andrásné csak a közösülés után és csak azért csapott lármát, mert alkalmasint észrevette, hogy valaki az országútról megláthatta s a kiabálással csak a gyanút akarta magáról elhárítani. Minthogy azonban vádlott maga is beismeri, hogy a szénakazal, mely mellett a közösülés végrehajtatott, az országúttól elég messzire esik; Minthogy továbbá F. Mihály tanú eskü alatti vallomása szerint a szénaboglya mellé az országútról sem lehetett látni, mert a kert végében magas liceum bokor állott, melyen keresztül nem lehetett látni s hogy sem ő nem látta őket, sem őt nem láthatták ezek, csupán a sikoltásra siettek a kertbe, de mikor ő már lement D. János futott, igy vádlott ezen védekezése sem fogadható el. Mindezen körülmények mérlegeléséből megállapítható, hogy vádlott a közösülés elkövetésénél és a körül oly erőszakot használt, a mely erőszak, sértett személyi viszonyai tekintetbe vételével, nagyon is alkalmas volt arra, hogy sértett nőt a komoly ellenállás folytatására képtelenné tegye s hogy ennek folytán vele akarata ellenére a nemi közösülést végrehajtsa, miért is őt a btk. 232. §. 1. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettében bűnösnek kellett kimondani annál is inkább, mert vádlott ezen cselekmény elkövetését a csendőrök általi kihallgatása alkalmával beismerte, mely beismerő vallomását a vizsgálat és a bizonyítási eljárás folyamán elfogadható indokolás nélkül visszavonta. Vád emeltetett ezen kívül D. János ellen rablás büntette miatt és azért, mivel a P. Andrásné kendőjét, az abban bekötött 53 krt és két darab túrós bélest, megöléssel való fenyegelés mellett jogtalanul eltulajdonította. Minthogy azonban panaszosnő maga sem tudja bizonyosan, hogy a kendőbe bekötött 53 krt tényleg elvitte-e vádlott vagy pedig a közösülési dulakodás közben elszóródott, ugy szintén azt sem állítja, hogy vádlott a kendőt eltulajdonította volna, mivel a helyszínén megtaláltatott, csupán a két darab bélesre mondta, hogy vádlott elvitte és megette, de erre nézve vádlott azon állítása, hogy ezt sértett maga adta neki, megerősítést nyert a sértett nő azon vallomásával, hogy csakugyan mondta vádlottnak, miszerint a dulakodás közelében levő bundán elhelyezett kendőben pénz és ennivaló van, azt vigye el magának; bár ezt csak azért mondta, hogy vádlottól megszabaduljon. C. Andrásné ezen vallomásából kitűnik az is, hogy ezen ingóságok eltulajdonítása körül sem a sértett nő személye elleni erőszak, sem pedig fenyegetés vádlott által nem használtatott. A mennyiben tehát a vádlott által csakis az élelmi szerek elvitele ismertetik be, vádlott ezen cselekménye az értékre való tekintettel csupán tulajdon elleni kihágást képez, a mely pedig, miután sértett vádlottnak megbüntetését nem kívánta, nem büntethető, miért is őt a rablás bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmenteni kellett, stb. A debreceni kir. Ítélőtábla (1899. szept. 14. 4,342. sz. a.) az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja, vádlottat a btk. 350. §-ába ütköző és minősülő zsarolás vétségében is bűnösnek mondja ki s a büntetési tételek mellőzésével ezért és a terhére fenmaradt erőszakos nemi közösülés bűntettéért összbüntetésül 3 évi fegyházra és 5 évi hivatalvesztésre ítélte stb. Indok ok: Habár sértett előadása szerint a két béles elvitele alkalmával ellene vádlott semmiféle erőszakot vagy fenyegetést nem alkalmazott, mindazáltal minthogy ugyancsak sértett szerint, mikor róla vádlott felkelt, sértett könyörgött vádlottnak, hogy ne ölje meg, inkább vigye el az ennivalóját is, csak ne bántsa tovább, minthogy ebből és vádlott előző cselekményéből megállapítható, hogy sértett vádlott erőszakossága folytán jutott abba a kényszerhelyzetbe, hogy a 2 béles elvételét felajánlja és eltűrje, ekként vádlott azon célból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, sértettet erőszakkal kényszeritette arra, hogy a két béles elvételét eltűrje, vádlottnak ez a cselekménye tehát a btk. 350. §-ába ütköző és minősülő zsarolás vétsége tényálladékát kimeríti, stb. A m. kir. Curia (1899. évi nov. 23. 11,386. sz. a.) a kir. Ítélőtábla Ítéletének részben való megváltoztatásával vádlott a zsarolás vétségének vádja és következményének terhe alól felmentetik; az erőszakos nemi közösülés büntette miatt pedig az elsőfokú bíróság által kiszabott 2 évi és fi hónapi fegyházbüntetés hagyatik helyben stb. Indokok: A btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétség tényálladékának létesüléséhez megkívántatik, hogy a tettesnek akarata arra irányuljon, miszerint magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, már pedig a vádlott ténykedésében a vagyoni haszonszerzésre irányuló szándék nem állapitható meg, mert a sértett vallomása szerint is vádlott csak a végből fenyegette és alkalmazta az erőszakot, hogy vele nemileg közösülhessen, a minek elvégzése után ő önként ajánlotta vádlottnak a túrós bélest csakhagy tovább ne bántsa, mikor pedig ezt az ajánlatot tette, vádlott sem nem bántotta, sem nem fenyegette; ezeknél fogva vádlottnak azon ténykedésében, hogy a sértett által ajánlott túrós bélest ennek kendőjéből kivette és elfogyasztotta, a zsarolás vétségnek tényálladéka nem foglaltatván, ezen vétség vádja alól felmentetett stb. Kivonat a „Budapesti Közlönyí4-böl. Csődök :özv. Nyáry Józsefné e. Tiszafüred, egri trvszék, bej. jan, 22. félsz. febr. 23. csb. L. Farkas Kálmán, tmgg. dr. Schwaicz Sándor. — Starha Manó e. Kézsmárkon, lőcsei trvszék, bej. feb. 20. félsz márc. 14. csb. Putz Mátyás, tmgg. dr. Mattyasovszky Elemér. — Glück Hermann e. Debrecen, u. o. trvszék, bej. febr. 1. félsz. febr. 8. csb. Hegedűs István, tmgg. Konrád Sámuel. — Taub és Neumann e. Arad. u. o. trvszék bej. márc. 1. félsz. márc. 27. csb. dr. Schartner Sándor, tmgg dr. Fischer Jenő — Moskovics Ignác e. Nagy-Berezna. beregszászi trvszék, bej. jan. 15. félsz. febr. 12. csb. Szük Lajos, tmgg. Szomráky István. — Kovács Sándor e. Bpest, kir. trvszék. bej. febr. 16. félsz. nárc. 16. csb. Lauffer Gyula, tmgg. dr. Németh Imre. — Vogel Györgyné e. Tamási, szegszárdi trvszék, bej. febr. 16. félsz. márc. 13. csb. dr. Sonnevend Frigyes, tmgg. dr. Frühvirth Jenő. — Trautmann György e. Temesvár, u. o. trvszék, bej. jan. 24. félsz. febr. 21 csb. tlr. Hatter Gábor. tmgg. dr. Cnsnia Aurél, — Weisz Sándor e. Vizvár, kaposvári trvszék. bej. jan. 31. félsz. febr. 16. csb Havas Jenő, tmgg. dr. Steiner Mór. — Wertheim és Blayer e. Bpesl. ker. és vált. trvszt k bej. jan. 2í). félsz. febr. 28. csb. dr. Kecskés Gábor tmgg. dr. Sztankovics Jenő. — Behr Zsigmond e. T. Szt.-Miklós n.-kikindai trvszék bej. febr. lő félsz. febr. 24. csb. Kovách Gusztáv, tmgg. dr. Eisler Ignác. — Schöffer Ignác e. Bpest, bpesti ker. és váltó trvszék, bej.jan. 30. félsz, febr. 2T. csb. dr. Steffer Albert, tmgg. dr. Rózsa Vilmos. — Kohn Ignác e. liesztbánya, u. o. trvszék, bej. febr. 6. félsz. febr. 13,. csb. Lehotzky István, tmgg. Turcsányi Ödön. — Buzesko János e. Öcsöd, gyulai trvszék. bej. febr. 13. félsz. márc. ló. csb. dr. Nyisztor Adorján, tm<ig. dr. Szemző Gyula. — Stern Adolfé. Pklernica, pozsegai trvszék, bej. jan. 2 i. félsz. febr. 9, csb. Stefar.ovics József, tmgg. dr. Kürschner Eduárd — Rév. i Manó e. Bpest, bpesti trvszék, bej. febr. 3, félsz, márc. 1, csb. Bogáti Hajdú Imre. tmgg. Polónyi Géza. — Varga Ilona e. Nagy-Károly, sz -németii trvszék, bej. febr. 3, félsz. febr. 16, csb. > r. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Sereghy Béla. — Szénási és Mezei e. Cegléd, kecskeméti trvszék, bej. márc. 24, félsz. ápr. 23, csb. Kiss Ferenc, tmgg. Tálosy nrpád, Pályázatok: A szolnoki ügyészségnél al ügyészi áll. jan. 13. — Az eperjesi trvszéknél b i r ö i áll. jan. 13. — Az erzsébetvárosi trvszéknél aljegyzői áll. jan 14. — Az aradi trvszéknél aljegyzői áll. jan 14. A tamási jbiróságnál albirói áll- jan. 18. — A fehértemplomi trvszéknél aljegyzői áll. jan. 18. — A kaposvári trvszéknél aljegyzői áll. jan. 18. «Dr. Pohl Károly pozsonyi kir. közjegyző, lehetőleg a tot nyelvben is jártas helyettest keres» jlji Az összes J ügyvédi nyomtatványok 1 KORONA ÉRTÉKBEN linerva kő és könyvnyomdai intézetben Bpest, V. Sas-u. 29. kaphatók. Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-kőrut 31 Dr. STILLER MÓR lakik V„ Rudolf-rakpart 3 DALLAS R*SZVáMYr4»S