A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 21. szám - A szerzői jogról szóló német törvényjavaslat

ö jelenlétükben vádlottat nem bántalmazták a csendörök, ámde ugy K. Jákob községi biró, mint H. Lajos kisbiró azt is vallják, hogy ök nem voltak folytonosan jelen a vádlottnak a csendörök által történt kihallgatásánál s vádlotton a bántalmazás nyomait nem vették észre; végre tekintve, hogy vádlott által panaszolt bántalmazások, hogy arcul ütötték és lábára tapostak, nem oly természetűek, hogy a ki- és bejáró tanuknak, ha a bántalmazás megtörtént, annak nyomait okvetlenül észlelniök kellet volna: mindezeknél fogva a vádlott állítása, bárha valónak nem is, de valótlannak sem bizonyult; s e szerint a btk. 227. §-ba ütköző bűncselekmény megállapítására sem alkalmas. Vádlottak bár tudták, hogy a kérdéses ingatlanra a sértett nem csak igényt tart, hanem hogy részére a tulajdonjog is már megítélve van, erre vonatkozóan mégis adásvételi uj jogügyletre léptek és a tulajdonjogot II. r. vádlott javára bekebeleztettek éppen akkor, a midőn a sértett félnek végrehajtási joga megnyílt. Ez által pedig nem csak szándékosan közreműködtek arra, hogy valótlan tények vezettessenek a telekkönyvbe, hanem ténykedésük, melylyel a sértett elől a megítélt dolgot, tehát a végrehajtási alapot elvonták, kimeríti egyúttal a btk. 386. §-ában meghatározott csalás ismérveit is. A pancsovai kir. törvényszék (1900 okt. 19. tb- 4,653. sz. a.) L. Daniczy I. és B. Péter II. r. vádlott a btk. 400. §. 2. bekezdésébe ütköző közokirathamisitás bűntettében a btk. 70. §. értelmében mint tettesek bönösöknek mondatnak ki s ezért 8—8 havi börtönre Ítéltetnek stb. Indokok: A vizsgálati iratoknál 7. naplószám alatt elfekvő polgári iratokhoz csatolt 1886. év júliusban kelt adásvételi szerződéssel eladta I. r. vádlott jogelődje a dollovai 379. sz. tjkben felvett 183. hrsz. 1/530 hold II. osztályú ingatlant örökáron P. Zsivánnak és Drágának, minek folytán a vevők ezen ingatlannak azonnal birtokába lépvén, azt mai napig is birtokolják. Vevők ezen ingatlant a közbejött akadályok miatt nevükre telekkönyvileg át nem Írhatván, I. r. vádlottra, a házközösség felosztása folytán az ingatlan telekkönyvileg bekebeleztetett. P. Zsiván és Drága a telekkönyvi bekebelezést akarváu kieszközölni, felkérték I. r. vádlottat, hogy nevükre a tulajdonjog bekebeleztetésére alkalmas okiratot állítsa ki; I. r. vádlott azonban ezt tenni vonakodván, perrel támadtatott meg, mely per a pancsovai jbiróságnál I. r. vádlott ellen telekkönyvön kívüli tulajdonosok részéről folyamatba tétetvén, ezen ingatlan tulajdonjoga P. Zsiván és Drágának oda ítéltetett, a mely ítélet a megejtett tárgyalás után a pancsovai kir. törvényszék polgári osztálya által 1898 ápril 15-én helybenhagyatott. Mielőtt az ingatlan birtokosai az Ítélet alapján a tulajdonjognak bekebelezését kérhették volna, vádlottak, hogy ezen polgári ítélet foganatosítását megakadályozzák, 1898. évi ápril 30-án adásvételi szerződést kötöttek, mely szerint II. r. vádlott megvette 300 frt vételárban I. r. vádlottól a polgári per tárgyát képező és P. János s társának a polgári perben oda itélt ingatlant; II. r. vádlott ugyanazon napon a tulajdonjog bekebelezése iránt kérvényt adott be a tkvi hatósághoz s az ingatlant nevére íratta. Ezen ekként előadott tényállás szerint, miután a vádlottak ellen saját beismerésük és R. Ignác tanú vallomásával be van bizonyítva miszerint mindkettő tudomással bírt arról, hogy ezen ingatlan miatt P. Zsiván és társa tulajdonjog megítélése iránt pert folytatott I. r. vádlott ellen, minthogy továbbá vádlottak dr. R. Ignác által figyelmeztetve lettek arra nézve, hogy az ingatlan tekintetében jogügyletet nem köthetnek, mert az ingatlan per alatt van, minthogy P. Zsiván telekkönyvön kivüli tulajdonos a kérdéses ingatlant 10 éven tul már háboritlanul birtokolta, a mely körülményről nemcsak I. r. vádlott, hanem II. r. vádlott is tudomással bírt, a mennyiben ugyanazon községi lakos, ennélfogva vádlottak rosszhiszemű eljárása kétségtelen, ugyanazért tekintettel arra, hogy vádlottak jogtalan vagyoni szerzése végett közreműködtek arra, hogy a valóságnak meg nem felelő tények vezettessenek be a nyilvánkönyvbe, vádlottakat bűnösöknek kellett kimondani stb. A temesvári kir. ítélőtábla (1899 dec. 4. 5,884. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, vádlottakat az ellenük emelt vád és következményei alól felmenti stb. Indokok: A polgárosított határőrvidék területén érvényben lévő bűnvádi eljárási szabályok 115. §-ában meghatározott az az eset, mely szerint a károsított fél felebbezési jogot érvényesíthet, fenn nem forog, azért a sértett felek felebbezése az idézett §. alapján visszautasítandó volt. Az ügy érdemét illetően eltekintve attól, hogy a sérelmesként panaszolt tulajdonjogi bejegyzésre a sértett feleknek az a mulasztása szolgáltatott alkalmat, hogy az általuk I. r. vádlott ellen tulajdonjog elismerése végett megindított per folyamatba tételét telekkönyvileg fel nem jegyeztették, a btk. 400. §-ába ütköző közokirathamisitás büntette a vádlottak terhére meg nem állapitható, mert I. r. vádlott, a ki az 1886 július 16-án kelt szerződés megkötése alkalmával 14 éves volt, ezt a szerződést alá nem irta és nincs elfogadható adat, hogy a vádlottak a szerződés megkötésénél jelen lettek, vagy hogy egyébként közvetlenül az eladóval való érintkezés utján az adásvételről ténybeli tudomást szereztek volna (btk. 82. §.); s mert ingatlanok kétszeri eladása, melv miatt a vád emeltetett, csak abban az esetben képez a btk 400 §-a alá eső büntetendő cselekményt, ha abban a csalás ismérvei, vagyis egyrészről a jogtalan vagyoni haszonszerzés, másrészről a kár okozás is fenforognak; a vad tárgyát képező esetben pedig a kár ki van zárva az által, hogy a B. Péter vádlott a f. évi február 7-én, illetve 8-án tartott vegtárgyalás jegyzőkönyvének tanúsítása szerint a bűnügy tárgyátképező ingatlan tulajdonjogáról lemondott és a sértett felek ezt a lemondást elfogadták, stb. A m. kir. Curia (1900 március 29. 1,443. sz. a.): a kir. ítélőtábla ítélete megváltoztattatik, és a bűnösség, valamint annak tekintetében a pancsovai kir. törvényszéknek marasztaló ítélete hagyatik helyben. A büntetés tekintetében azonban ez az itélet is megváltoztattatik akkép, hogy az I. r. vádlott szabadságvesztés büntetése a btk. 92. §. alkalmazásával 2 havi fogházban, a II. r. vádlott büntetése pedig szintén a btk. 92. §-nak alkalmazása mellett egy havi fogházban állapittatik meg, minélfogva a mindkét vádlottnak terhére eső büntetendő cselekmény a btk. 2Q. §-ban foglalt rendelkezésekhez képest vétséggé minősíttetik. Indokok: A bűnösség és következményei tekintetében az elsőbiróság Ítélete az abban felhozott indokokból és azokon felül még azért hagyatott helyben, mert abban az Ítéletben az eljárás folyamán bizonyítást nyert adatoknak megfelelően előadott tényállásból nyilván való, hogy mind a két vádlott, bár tudta, hogy a kérdéses ingatlanhoz P. Zsiva és társa nem csak hogy igényt tart, hanem hogy részére a tulajdonjog is mármegitélve van, erre vonatkozóan mégis adásvételi uj jogügyletre léptek és a tulajdonjogot a II. r. vádlott javára bekebeleztetlék éppen akkor, a midőn a sértett félnek végrehajtási joga megújult; ez által pedig nemcsak szándékosan közreműködtek arra, hogy D. Milánné jogviszonyára és a panaszos mint előző vevő és tényleges birtokos már meg is itélt tulajdoni jogára vonatkozó valótlan tényen vezettessenek a telekkönyvbe; hanem ténykedésük, melylyel sértett elől a megítélt dolgot, tehát a végrehajtási alapot elvonták, kimeríti egyúttal a btk. 386. §-ban meghatározott csalás ismérveit is, stb. Az önkéntes jelentkezés enyhítő körülmény ; ellenben súlyosító körülmény, mert az elvetemedettség nagy fokát bizonyítja, hogy a vádlott a konyhában a megölt személy hullájánál órákig cigarettázva töltölte az időt. ( A m. kir. Curia 1900. márc. 28. 2,011/900. sz. a.) Vádlott tanonczait saját nemi ösztönének természetellenes módon önfertözés utján történt kielégítésénél eszközökül használta, a btkv. 241. S-a alapján Ítéltetett el. (A m. kir. Curia 1900. márc. 29. 1,158. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben Ha az ügyvédjelölt, mint ilyen, az ügyvédi kamaránál már be van jegyezve, az a körülmény, hogy a főnökváltoztatást s a joggyakorlat folytatását az ügyvédi rendtartás 12. §-ához képest annak idején bejelenteni elmulasztotta, nem szolgálhat okul arra, hogy az uj főnöknél töltött joggyakorlata egészben be ne számittassék. (A. m. kir. Curia: 1900 február 8. 300/900. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Holzmann Ármin e. Nagy-Lévárd, pozsonyi trvszék' bej. jun. 18. félsz. jun. 21. csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Lichtenstein Samu. — Kocsis Gábor e Márkosfalva, kézdi-vásárhelyi trvszék. bej. jun. 30. félsz. jun. 30. csb. Veress Gyula, tmgg. Zajzon Lázár. — M. K. Simovics e. Fehértemplom, u. o. trvszék, bej. jul. 7. félsz. jul. 17. csb. Horváth Géza, tmgg. dr Kremling Lajos. — Jeremiás Imre e. T.-Szántó, zilahi trvszék. bej. jun. 25. félsz. jul. 19. csb. Knoll Béla, tmgg. Mihály Károly. — Kohn Lina e. Babóth, soproni trvszék, bej. jul. 1. félsz. jul. 16. csb. Bruck Lajos. tmgg. Seffer Ákos. -• Gámenczy Géza e. SzilágySomlyó, bej. jun. 4. félsz. aug. 2. csb. Knoll Béla, tmgg. Tamkó Bertalan. — Stern Zsigmond e. Pozsony, u. o. trvszék, bej. jun. 18. félsz. jul. 2. csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Benkő Ármin. — Weisz Mór e. Zilah, u. o. trvszék. bej. jun. 30. félsz. jun. 26. csb. Knoll Béla, tmgg. Vincze Albert. — Horváth Mór e. Szatmár, u. o. trvszék. bej. jun. 25. félsz, jul. 11. csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Friíder Adolf. — Zwillinger Jakab e. Miskolc, u. o. trvszék bej. jun. 16. félsz. jul. 5. csb. dr. Görgey Sándor, tmgg. dr. Hercz Ödön. — Holtspach Endre e. Budapest, u. o. trvszék. bej. jun. 18. félsz. jul. 16. csb. Mezey László, tmgg. dr. Bende Ödön. — Kerekes Zsigmond e. Szatmár, u. o. trvszék, bej. jun. 30. félsz. jul. 16. csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. ifj. dr. Farkas Antal. — Jelinek Nándor e. Pozsony, u. o. trvszék, bej. jun. 20. félsz. jul. 3. csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Ormos Vilmos. — Kaiser József e. Esztergom, komáromi trvszék, bej. jun. 30. félsz. jul. 14. csb. Skoday László, tmgg. dr. Horn Károly. — Scheirich Árpád e. Deés, u. o. trvszék, bej. jul. 18. félsz. jul. 28. csb. dr. Akontz János, tmgg. dr. Csizér Ákos — Kaufmann Adolf e. Kaposvár, u. o. trvszék, bej. jun. 25. félsz. jul. 16. csb. Jankó Kálmán, tmgg. dr. Simon Dániel. — Krönberger Mór e. Arad, u. o. trvszék, bej. jun. 20. félsz. jul. 10. csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. dr. Szalay Károly. — Mijajev Dusán e. Pancso'va, u. o. trvszék, bej. jul. 17. félsz. aug. 7. csb. Grecsek Endre. tmgg. dr. Marjanovics Pál. Pályázatok : Az igali jbiróságnál aljegyzői áll jun 2 — A pancsovai trvszéknél két aljegyzői áll. jun. 2. — A dévai jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 2. — A kézdivásárhelvi kir. ügyészségnél al ügyészi áll. jun. 3. — Az aranyos-maróthi trvszéknél aljegyzői áll. jun. 3 — A török-becsei járásbíróságnál aljegyzői áll jun 3 — A gyula-fehérvári trvszéknél b i r ó i áll. jun. 3. — A kolozsvári trvszéknél b 1 r o 1 all. jun. 3. - A szombathelyi kir. ügyészségnél alüg vészi all. jun. 4. " &' f.LL*i BÍBZvtMT'llltASÍ'-, NYOMDÁJA ?UC1PKET1M