A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 21. szám - A szerzői jogról szóló német törvényjavaslat

A JOG 167 Reméljük, hogy a mi codificatoraink a hasonló körültekintéssel fognak e tontos ág törvényitéséhez fogni, mely feltevésre az a tapasztalat jogosít, hogy meglevő törvényünk szükségességét is egy szépművészeti intézet, a Kisfaludy-társaság hangoztatta legelőbb és az elért siker is nagyrészt irók és művészek buzgólkodásának köszönhető. Dr. Hoselitz Gyula. bpesti tszéki aljegyző. Nyilt kérdések és feleletek. Igazolás a házassági perben. A <J o g> L3-ik számában egy előfordult eset alkalmából nyilt kérdést tettem közzé az iránt, hogy mely tényeket és körülményeket lehet a H. T. 83. § második bekezdésében jelzett erőhatalom általi gátolásnak tekinteni ? miután a m. kir. Curia a 67/900. p. sz. a. hozott ítéletével kimondotta azt, hogy a H. T. 99. és 100. §§-ban szabályozott határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak, hanem a mulasztás csak a H. T. 83. § második bekezdésében foglaltak fenforgása esetén ennek bizonyításával orvosolható. Időközben leérkezett a m. kir. Curiának 52'900. p. sz. a. kelt ítélete. Miután ezen Ítélet a fennebb közölt Ítélet rendelkezésével nem egyezik, azért bátorkodom az 52/900 p. curiai itélet alapjául szolgáló jogesetet közölni : A férj, mint felperes, neje mint alperes ellen házasság felbontása iránt keresetet támasztott, kérvén a házasságot alperesnek a H. T. 80. §;. a) pontjában elősorolt hibájából felbontani, e per sotán a H. T. 99. §-ának rendelkezéséhez képest a peres feleknek az ágytól és asztaltól való különélését feltétlenül el kellett rendelni, mely hat hónapra el is rendeltetett. Az ez iránt rendelkező itelet felperes képviselőjének kézbesittetett, ki azonban a hat hó tartama alatt elmebeteg lett. A H. T. 100 §-ában jelzett határidőn belül felperes nem szorgalmazta a végitélet meghozatalát, alperes nem élt visszonkeresettel, ennélfogva a kilenc hó leteltével az irattárnok jelentése folytán a perbeli eljárás megszüntethetett és ezen végzés magának a felperesnek rendeltetett kézbesittetni ügyvédjének elmebetegsége folytán. Felperes kézhez vévén a végzést, 15 nap alatt igazolással élt, és miután ugy az alperes, mint a házasságvédő a fennebb jelzett körülményről tudomással bírtak és az igazolás megadásába beleegyeztek, a kir. trszék a felperes azon mulasztását, hogy a H. T. 100. §-ban jelzett határidőben a végitélet meghozatalát nem szorgalmazta, vétlennek mondotta ki, vagyis az igazolást elfogadta, és ismételt békéltetési kísérlet után, a végitéletet meghozta, melyben alperest vétkesnek nyilvánította, a peres felek házasságát a H. T. 80. §-a pontja alapján alperes hibájából felbontotta. Ezen Ítéletet a szegedi kir. itéiő tábla és a magy. kir. Curia indokainál fogva helyben hagyta, vagyis a H. T. 99. és 100 §§-ban szabályozott határidő elmulasztása miatt használt igazolás kérdésében nem nyilatkoztak. A Curiának 52'900. p. sz. a. kelt ítélete ezek szerint az igazolás jogorvoslatát ezen perben elfogadta, mit abból lehet következtetni, mivel ellenesetben vagy mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatva, felperest a H. T. 100. §-ra való hivatkozással keresetével el kellett volna utasítani, vagy pedig, miután a keresetnek helyt adott, legalább ki kellett volna mondani azt : hogy a felp eres ügyvédjének elmebetegségét felperesre nézve a H. T. 83. § második bekezdésében jelzett erőhatalom általi gátlásnak tekintette; mig ezzel ellenkezőleg a 67/900. p. sz. a. kelt ítéletében kimondotta, hogy a H. T. 99. és 100. §§-ban szabályozott határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Mindezekből szerény nézetem szerint az tűnik ki, hogy a magy. kir. Curia sem követ egy és ugyanazon kérdésben egyöntetű eljárást. Ha pedig ezen magas testület sem tartja szem előtt a j°gegységet, hogyan lehessen ezt az alsóbiróságoktól kívánni, melyek a kir. Curia joggyakorlatát követni kötelesek ? Vásárhelyi Dániel. nagykikindai kir. trvsz. bíró. Irodalom. Büntetöpolitikai követelések. Irta : V á m b é r y Rusztem dr' Budapest, 1900. P o 1 i t z e r Zsigmond. Ára 3 kor. Szerző a büntetőjog irodalmi müvelése terén már eddigi tevékenysége által is kiváló helyet vivott ki magának. A jelen munkája erős lökéssel viszi őt felfelé. Célja e munkának azon uj irányzatokat, melyeket L i s z t «Kriminalpolitische Aufgaben> úttörő müve a büntetőjog terén kijelölt és melyeknek hazánkban dr. F a y e r volt első kitűnő interpretatora — és az azzal kapcsolatos kérdéseket egymás mellé helyezve e^y egységes dolgozatban feltüntetni. Ezen irányzat elhintett csirái sarjadozni kezdenek erősen az ujabb büntetőjogi törvényhozásokban. És miután nálunk is a büntetőjog reformja novella alakjában napirenden van, szerzőnek nagy szakismerettel és rendkívüli alapossággal kidolgozott ezen műve az actualitás minden értékével bír. Szerzőt teljes elismerés illeti, hogy az uj irányzat keretében felmerült minden kérdést ölelt fel és így azokat összeségükben mutatja be. Ezen egybefoglalás által teljes áttekintést nyerhetni az egész nagyszerű küzdtér felett, melyen az uj irányzat hatalmas eszmetusái vívatnak. Élvezetes és tanulságos egyaránt e munka mindazoknak, kik a büntetőjog nagy reformkérdései iránt érdeklődnek. A magyar szénbányászat ismertetése. Irta Déry Károly. Budapest. Werbőczy könyvnyomda. 1900. Szerző a hazai szénbányászai egyik leghivatottabb ismerője. Műve rendszeres képét nyújtja hazánk szénbányászatának és ezért kitűzött céljának teljesen megfelel. Magyar bánya-kalauz. Szerkesztette D*é rjy Károly., Ötödik 1900. évfolyam. Ezen munka a hazai összes bányaműveiket ismerteti. Rendkívüli használhatóságánál fogva közkézen forog. Ujabb ajánlása felesleges. A kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által hozott határozatok gyűjteményéből. Összeállította Fabiny Ferenc curiai bíró. IV. köt. Kiadja a F r a n k 1 i n-társulat. Ára 10 kor. vászonkötés. E kötet az 1898. és 1899. évben hozott határozatokat tartalmazza az előző kötetek bevált rendszere szerint. Fabiny nem elégszik meg a curiai határozatok puszta közlésével, hanem a legtöbb esetben közli egyszersmind a kiderített és a Curia által hozott határozatának alapjául elfogadott ügyállást. A Curia által kimondott jogelvek a legnagyobb gonddal és határozottsággal vannak az esetek előtt és a tartalommutatóban kiemelve, épen nem kónnyü feladat. Eme munka ügyvédeknek és bíráknak csaknem nélkülözhetetlen, mert sok ügyben mint bérleti, haszonbérleti, nő- és gyermektartási ügyekben a Curia felülvizsgálati tanácsának judikaturája irányítja az egész joggyakorlatot. Kitűnő betűrendes tartalommutatók egészítik ki a kötetet. Corpus Juris Hungarici (Magyar Törvénytár). A magyar törvénytárnak a Fr an k 1 i n-T ár s u 1 a t által rendezett milleniumi emlékkiadásából, a mely immár befejezése felé halad, ismét két vaskos kötet hagyta el a sajtót, abban a technikailag is elsőrendű kiállításban, a mely ezen, a maga nemében a világ irodalmában páratlan törvénykiadást jellemzi. A most megjelent két kötet elseje az 1608—1657. években, tehát a II. Mátyás, II. és III. Ferdinánd uralkodása alatt alkotott (törvényeket tartalmazza, a dr. K o 1 o z svá rí Sándor és dr. Óvári Kelemen kolozsvári egyetemi tanároknak nagy gonddal és lelkiismeretességgel átvizsgáltlatinszövegben és az ugyanazok által készített, az előző kötetekhez hasonló jellegű magyar fordításban. A most megjelent két kötet másodika valósággal esemény számba megy a magyar jogirodalomban. Dr. Márkus Dezső a törvénytár keretébe Erdélynek az 1510—1848. évi önálló törvényhozását is beillesztette és csak most, e kötet birtokában vesszük észre, hogy jogirodalmunk mily nagy hézagát pótolja ez a kötet és elismerés illeti a sajtó alá rendező és fordító két egyetemi tanárt gondos munkájukért és a vállalat szerkesztőjét, hogy az erdélyi törvényeket a vállalatba fölvette. Az 1540—1848. évi erdélyi törvényeket tartalmazó kötet magában foglalja Erdély országának három könyvre osztott törvénykönyvét, tehát az Approbata és Compilata constitutiókat s az 1744—1848-ig alkotott noveüaris articularisokat. A kötetet Kolozsvári Sándornak és Óvári Kelemennek az erdélyi törvényhozás történetéről és Márkus Dezsőnek az erdélyi jog forrásairól irt tanulmánya vezeti be. Mindkét kötet latin és magyar nyelvű időrendbeli tartalommutatóval van ellátva. A gyűjteményt befejező két kötet (a melyek az 1657—1830. évig alkotott törvényeket tartalmazzák) teljesen készen sajtó alatt van és legközelebb jelenik meg, mig az egész gyűjteményre kiterjedő betűrendes tárgymutató az őszszel kerül a könyvpiacra. Vegyesek. A Magyar Jogászegylet f. h. 27-én (vasárnap) d. e. 10 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (Szemere-utca 10.) évi rendes közgyűlést tart, melynek tárgyai: í. Évi jelentés; 2. a számvizsgálók jelentése a lefolyt egyleti év számadásairól és az egylet vagyonáról; 3. három számvizsgáló választása a legközelebbi rendes közgyűlés elé terjesztendő számadások megvizsgálása végett; 4. a legközelebbi év költségvetésének megállapítása; 5. a tagsági dij megállapítása; 6. az igazgató választmány választása; 7. eshetőleg egyéb indítványok. — Az alapszabályok 15. §-a: A rendes közgyűlés elé hozandó minden önálló indítvány legalább 8 nappal a közgyűlés előtt nyújtandó be az elnöknek. A budapesti kir. ítélőtábla 1900. évi törvénykezési szüneti tanácsának összeállítása. I. Július 1-től július 23-ig. Elnök V a vrik Antal kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák : B u r g Lajos (büntető), Sárói Szabó László (közpolgári), Tolnai Antal (büntető), Csilléry Kálmán fközpolgári), Dessewffy Marcell (büntető), dr. S z a 1 a c s y Zoltán (közpol gári és váltó), Horváth Béla (büntető). — II. Július 29-től augusztus 25-ig. Elnök: július 29-től 31-ig: Vavrik Antal tanácselnök, azután: Sárkány József kir. táblai alelnök. Birák: Türk Szilárd (büntető), dr. Devich László (büntető), Hanák Kolos (közpolgári), dr. Bau mgarten Károly (közpolgári és váltó), Tóth Gáspár (közpolgári), Ráth Zsigmond (büntető), dr. lstvánffy Lajos (büntető). Közvédők kirendelése. A budapesti kir. Ítélőtábla elnökének 1900. április 7-én 2,234/900. eln. sz. alatt kelt megkeresése folytán a budapesti kir. ítélőtábla előtt 1900 május 7-től június 30-ig tartandó felebbviteli főtárgyalások ülésszakára közvédőkül a budapesti ügyvédi kamara által a következő ügyvédek rendeltettek ki : Az 1900. május 7-től — 12-ig terjedő ülésszakra : I-ső főtárgyalási tanács mellé: közvédőül: dr. Darvai Fülöp, helyettesül dr. Eötvös Bálint. Il-ik főtárgyalási tanács mellé : közvédőül dr.Bihari Mór, helyettesül d r. Erdélyi