A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 20. szám - Néhány szó a B. P. 425., 431. és 557. §§-ra vonatkozólag

80 A JOG mint tettestársakat bűnösöknek kimondani és az Ítélet rendelkező részében meghatározott módon büntetni kellett stb. A debreceni kir. ítélőtábla (1899. évi március 14-én 780. sz. a.) az elsőfokú bíróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia (1900. évi április 3-án, 5,795. sz. a.) Részben mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával B. Mátyás vádlott a btk. 361. §-ában meghatározott, a 363. § szerint büntettet képező, de a btk. 92. és 20. §§-ai alapján vétséggé minősített hűtlen kezelésben mint tettes, V. Lajos és neje pedig abban mint részesek mondatnak ki bűnösöknek, ezért B. Mátyás a btk. 363. és 92. §§-ai alapján 3 hónapig tartó fogházra és a btk. 364. §-ához képest egy évig tartó hivatalvesztésre, V. Lajos és neje pedig a btk. 362. 92. 66. és 72. §§ alapján egyénenként és tiz koronánként egy-egy napi fogházra átváltoztatandó 40 korona pénzbüntetésre ítéltetnek, egyéb tekintetben reájuk nézve a debreceni kir. Ítélőtáblának ítélete helybenhagyatik, ellenben U. Gyula vádlott az ellene emelt vád alól felmentetik. Indokolás: A megállapított tényállásban kiemelendők a következő körülmények. Sértett az általa vett termés leszedése, a mustnak az ő edényeibe elszürése, ekként az ingóvá lett vagyon átvétele és kezelésével B. Mátyás vádlottat bizta meg. Ellenben U. Gyula vádlott, ugy az ő, mint B. Mátyásnak ellenadatba nem ütköző bemondása szerint csak mint ez utóbbi által felfogadott napszámos működött közre a szüretelésnél és őt saját bevallása szerint csak az a tény terheli, hogy midőn B. Mátyás vádlott a szőlőt a kádban taposta, V. Lajos és neje pedig, a kútból vederrel hordták a vizet, ezt ő azok utasítására a kádba öntötte, de arra nézve, mintha ő a tervbe beavatva volt és a nyerendő vagyoni haszonban részesült volna, adat nem forog fenn de ezzel őt vádlott társai sem terhelik. A kiderített körülmények és különösen P. József tanúvallomása nyomán, mely szerint B. Mátyás szintén eme sértett megbízása folytán más helyen végzett szüretelés alkalmával ezt a tanút is hasonló tény elkövetésére hívta fel, bizonyítottnak veendő, hogy a vádbeli cselekmény elkövetését B. Mátyás vádlott hozta javaslatba, Sz. Áron és Sch. Farkas Ferenc tanuk vallomása alapján pedig és tekintettel arra, hogy B. Mátyás vádlott a nejének küldött összeg másként szerzését nem volt képes bizonyítani, valónak veendő V. Lajosné vádlott amaz állítása, mikép a must gyanánt 250 liter vízért nyerendő vagyoni hasznot B. Mátyással megosztották akként, hogy ő ennek 7 frtot előre, a sértettől kapott vételárból pedig 10 frt 50 krt fizetett. Eme tényállás mellett a felebbezett ítéletek jogi megállapítása szerint vádlottak a vádbeli csalást az által követték el, hogy a mustba vizet öntöttek és a kir. ügyész előterjesztésével egyezőleg ez a csalás azért vétség, mert a víz ára az 50 frtot tul nem haladta, de hiányzik abból annak megállapítása, vájjon a büntetendő csalás egyik alkotó eleme: a ravasz fondorlat a sértett mint borkereskedőtől megkívántató óvatosság dacára, már magában a mustnak vízzel vegyítésében, vagy mi másban található fel f Ebben az esetben a sértett és B. Mátyás vádlott közti megbízás viszonyával való visszaélésben felismerhető ugyan a ravasz fondorlatnak az a mérve, mely a büntetendő csalás megállapításához elégséges; tekintve azonban, hogy B. Mátyás vádlott V. Lajos és neje hozzájárulásával a megbízóját károsító, magának és másnak pedig jogtalanul vagyoni hasznot szerző tényét már végrehajtotta, mielőtt V. Lajosné a vételár egy részét jogtalanul felvette és ennek erejéig a sértettet megtévesztette, tekintve, hogy B. Mátyás ezáltal az elért jogtalan vagyoni haszon értékére való tekintet nélkül büntettet képeíő s így a csalás vétségénél súlyosabb cselekményt hajtott végre, V. Lajosék pedig annak elkövetése után az abból származott haszon biztosítása végett működtek közre: a hűtlen kezelésnek B. Mátyás a tettese, a megbízás viszonyán kivül álló, de hozzájárulásukkal a megbízottat cselekménye elkövetésében elősegítő V. Lajos és neje pedig annak részeseivé váltak, melynek folyománya egyszersmind az is, hogy sértettel szemben nemcsak a jogtalanul szerzett haszon visszatérítéséért, hanem az okozott kárért is teljes és egyetemleges felelősséggel tartoznának és sértett részére ezúttal a bor megromlásáért követelt kártérítés azért nem ítéltetett meg, mert azt, hogy a bor tényleg és a megállapított hűtlen kezelés miatt romlott volna meg, pusztán állította, de nem bizonyította. A btk. 92. §-a az elitélt vádlottak javára azért alkalmaztatott, mert B. Mátyás családi viszonyából eredő szorult anyagi helyzetének, V. Lajos és neje pedig B. Mátyás tettre csábításának erős befolyása alatt cselekedtek és a két utóijelölt vádlottra nézve a részesség büntetését még ez is rendkívül enyhítette, hogy beismerésük nélkül a vádbeli cselekményt bizonyítani nem lehetett volna. Ellenben U. Gyula vádlott terhére a vádbeli cselekmény alkotó elemei a btk. 82. § szerint nem lévén beszámíthatók, az általa beismert tényre nézve a btk. 75. §-ában megkívánt általános kellék sem volt megállapítható. Megvesztegetés és nem fogoly-szóktetés miatt ítéltetett el az a rendörközeg. a ki az előállítani szándékolt csavargót díjazásért szabadon bocsátotta, mert az előállítandó egyén fogolynak, vagyis letartóztatottnak nem tekinthető. (A m. kir. Curia: 1900 márc. 11. 7,614/99. sz. a.) A büntetőtörvénykönyv 85. §-a nem tartalmazza, hogy azokra az egyénekre, akik ennek a §-nak szabályai szerint büntetendők, a pénzbüntetés, mint mellékbüntetés nem állapitható meg, ellenben a Kbtk.-nek 3a. §-a kifejezetten utalva a Btk. 85. §. 4. pontjának esetében alkalmazandó rendőri büntetésre, bizonyos korlátozással azt határozza meg, hogy ez a rendőri büntetés az elkövetett vétségre a Btk -ben megállapított legmagasabb büntetés feléig terjedhet. (A m. kir. Cura: 1900. március 20. 10,531/99. sz. a.) Gondatlanságból okozott súlyos testi sértés megállapittatott, midőn vádlott egy kis árok szélén a sértettet tréfából meglökte, mire ez az árokba esett és kezét kificamította. (A m. kir. Curia : 1900 március 22. 1,565/900. sz. a.) Vádlott a cselekmény idejében, mint községi végrehajtó, habár nem rendszeres illetményekkel, de megválasztott közeg volt, a btkv. 461. §-a büntetőjogi szempontból nem kiván sem hivatali esküt, sem hosszabb időre való alkalmazást arra, hogy valaki az érintett szakasz értelmében közhivatalnoknak tekintessék. Vádlottnak az a cselekménye tehát, hogy az általa mint arra hivatott közeg által felvett végrehajtási és igy közokiratnak tekintendő jegyzökönyvet meghamisította, a btkv. 393. §-a alá eső közokirathamisitás bűntettének tényálladékát megalkotja. (A m. kir. Curia 1900. jan. 31. 8,346. sz. a.) Vádlott mint kocsis volt panaszosnál alkalmazva. Tiz izben bort lopott: tiz rendbeli és nem egy folytatólagos lopásban mondatott ki bűnösnek. (A m. kir. Curia 1900. febr. 16. 5,100. sz. a.) Bizonyítékot képező tárgy, mely nem szolgált a bűntett elkövetésére, el nem kobozható. (A m. kir. Curia febr. 22. 12,982. sz. a.) Az a körülmény, hogy sértett a vádlottnak megbüntetését nem kivánta, miután a vádbeli cselekmény hivatalból üldözendő cselekményt képez, a vádlottnak büntetésének kiszabásánál enyhítő körülményül fel nem hozható. (A m. kir. Curia 1900. márc. 27. 8,532/99. sz. a.) Előzetes egyetértéssel közösen elkövetett bántalmazás esetén, ha tudva is van. hogy melyik vádlott okozta a súlyos és melyik a könnyű testi sértést, a két vádlott cselekvősége nem bírálandó el egymástól függetlenül és mindeniknek cselekvése nem minősíthető más-más bűncselekménynek, hanem mindkét vádlott bűnössége a Btk. 7o. §-a alapján állapítandó meg. (A m. kir. Curia 1900. márc. 28. 6,319/99. sz. a.) Vád alá helyeztetett az 1874 : XXXIV. t. c. 68. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt azon ügyvéd, a ki a fegyelmi ítélettel reá rótt 5o frt pénzbírságot törvényes időn belül nem fizette ki, maga ellen végrehajtást és ingóságaira árverést foganatosíttatni engedett, a nélkül, hogy a befolyt vételárból a bírósági követelés fedezetet nyert volna. (A m. kir. Curia: 1900 márc. 24, 115/900. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Zádor Vilmos e. Nagybánya, szatmár-németii trvszék, bej. jun. 11. félsz. jun. 25. csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Hermann Lipót. - Weinfeld Ignác e. Vukovár, u. o. jbiróság, bej. máj. 15. félsz, jun. 9. csb. Kovács Imre, tmgg. dr. Nikolics Lázár. — Reich Vilmos e. Nyíregyháza, u. o. trvszék, bej. jul. 6. félsz. jul. 2-Í-. csb. dr. Virányi Dezső, tmgg. dr. Flegmanjenö. — «Indiai gőzmalom részvénytársaság.) e. mitroviczai trvszék, bej. máj. 21. félsz. máj. 23. csb. dr. Klemencsics Ignácz, tmgg. dr. Csobanics Vladimír. — Wilhelm A. Jakab e. Zimony, u. o. trvszék, bej. máj. 5. félsz. máj. 18. csb. Manay Mikovily, tmgg. dr. Nedélykovics Tivadar. — Schwob Ferencné e. Resicabánva, lugosi trvszék, bej. jul. 1. félsz. jul. 25. csb. Havas Antal, tmgg. 'dr. Weisz Sándor. - Kosztka Lajos e. Szabadka, u. o. trvszék. bej. jul. 9. félsz. jul. 23. csb. dr. Solti Károly, tmgg. dr. Billitz Hugó. — Pátkai Ármin e. Budapest, u. o. trvszék, bej. jul. 18. félsz. aug. 16. csb. Hajdú Imre. tmgg. dr. Gonda Dezső. — Vaskovits Antal e. Cegléd, kecskeméti kir. trvszék, bej. jul. 31. félsz. aug. 29. csb. Kiss Ferenc, tmgg. dr. Kecskeméti Lajos. — «Kocsolai önsegélyző szövetkezet)) e. szegzárdi trvszék, bej. aug. 9. félsz, szept. 3. csb. dr. Sonnewend Frigyes tmgg. dr. Hirsch Sándor. — Hirsch Hermán e. Nagy-Somkut, szatmárnémetn trvszék, bej. jun. 25. félsz. jul. 6. csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Márk Géza. — Fleischmann testvérek e. Budapest, u. o. ker és váltó trvszék. bej. jun. 16. félsz. jul. 16. csb. dr. Szabó' Árpád tmga Moogor Károly. — Back testvérek e. nyitrai trvszék, bej. jun. 6. telsz, jul. 6. csb. dr. Névery Ignác, tmgg. Kasparek Károly. — Krámer Izidor e. Paks, szegzárdi trvszék, bej. aug. 9. félsz, szept. 3 csb dr. Sonnewend Frigyes, tmgg. dr. Róth Zsismond. — Kurlánder Soma e Losonc, b.-gyarmati trvszék, bej. jun. 15. félsz. 26. csb. Köröm László, tmgg. dr. Hertsko Jenő. Pályázatok : A kis-jenői járásbíróságnál aljegyzői áll. máj. 26. -- A makói járásbíróságnál aljegyzői áll. máj. 26. — A malaczkai járásbíróságnál aljegyzői áll. máj. 26. - A perlaki járásbíróságnál a Íj egy zői áll. máj. 26. — Az újpesti járásbíróságnál aljegyzői áll. máj. 27. — Az orsovai járásbíróságnál aljegyzői áll. máj. 27. — A karánsebesi trvszéknél aljegyzői áll. máj. 27. — A máriaradnai járásbíróságnál járásbirói áll. máj. 27. — A püspök-ladányi járásbíróságnál aljegyzői áll. máj. 28. - A fehértemplomi trvszéknél aljegyzői áll. máj. 28. — A fogarasi járásbíróságnál aljegyzői áll, máj. 28. A*. HTOMDÁJA EDDtPIGTIH