A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 20. szám - Néhány szó a B. P. 425., 431. és 557. §§-ra vonatkozólag

160 A JOG 2. Minden év május havában mérleget tesznek közzé előző évi romániai üzletükről ; a külföldi üzletekről szóló jelentéseket és mérlegeket azonnal a közzététel után bemutatják a román kormánynak. 3. A román kormány a telepengedély visszavonását kérheti a bíróságtól : a) ha a társaság részvénytőkéje az engedély kéréskor bejelentett összeg felére csökkent ; b) ha az óvadék bármely okból csökken és 30 nap alatt ki nem egészíttetik ; c) ha megállapítható, hogy a társaság más műveleteket folytat, mint a melyek, az alapítási okmányban felsoroltatnak. d) ha a társaság nem alkalmazkodik a fentebbi határozmányokhoz ; e) ha a társaság a saját hazájában megszűnik működni. A bíróság a társaság meghallgatása után hoz végzést és végzése megfelebbezhető. 4 Az óvadék csak akkor adatik vissza, ha a társaságnak Romániában nincs kötelezettsége, vagy ha valamely romániai részvénytársaság föltétlen szavatosságot vállal. A Romániában működő részvénytársaságok részvényei a bukaresti tőzsdén csak akkor bocsáttatnak jegyzésre, ha a társaság már egy éve működik Romániában. A 265. §. szerint 5,000 frankig terjedhető birsággal sújtatnak (a büntető törvényben kimondott súlyos büntetéseken kivül) : a) az alapítók, igazgatók, felügyelő bizottsági tagok és felszámolók, kik a közgyűléshez intézett jelentésekben, mérlegekben és kimutatásokban tudva valótlan dolgokat jelenteltek, vagy a társaság helyzetére vonatkozó tényeket részben vagy egészen eltitkolták ; b) az igazgatók, akik nem az igazi nyereségből adtak osztalékot ; c) az igazgatók, akik a társaság részvényeit vásárolták, azokra előlegeket adtak, vagy a törvényes korlátokon tul bocsátottak ki kötvényeket ; d) a felügyelő bizottsági tagok, akik nem teljesítették köte lességeiket stb. Nemzetiközi kongresszus tartatik Párisban ez évi július 9—13-ika között a tpatronage des libérés^tárgyában. A kongresszus programmja szerint a megvitatandó kérdések három szakosztáiyban tárgyaltatnak, t. i. a gyermekek, a nők és fiatal leányok és a felnőttek osztályában. Napirendre a következő kérdéseket tűzték ki : A «correction paternelle» elve és végrehajtásának módjai a különböző országokban. A kiskorú külföldiekre vonatkozó patronage. A javitó-intézeti fegyelmi büntetéseknél alkalmazandó feltételes elitélés. A nők szerepe a letartóztatási intézetekben a kezelés és a patronage szempontjából. Nem lenne-e előnyős a női letartóztatottak elhelyezését már a büntetés kiállása előtt előkészíteni és azokat a fogházból közvetlenül alkalmaztatásuk helyén elhelyezni ? A szomszédállamok között létesítendő megállapodás oly célból, hogy a kiutasított szabadulók befogadása könnyittessék és kiskorú gyermekeiknek oltalmazása. Mily módon gyakorlandó a patronage, hogy még a büntetés kiállása előtt a szabaduló foglalkozása és ennek a társadalomban újból való elhelyezése előkészítessék ? Mily elvek szerint szervezendő az iskolai ' és az ipari oktatás a letartóztatási intézetekben ? A különböző államok patronage-társaságai között létesítendő megállapodás oly célból, hogy közöttük a honosaik befogadására vonatkozó költségek egyenlően felosztassanak cs minő szerepe juthat e szempontból az állandó nemzetközi bizottságnak «des oeuvres de patronage.» Véleményadásra felkérettek a következők : Jaspa r Henrik (Brüsszel), Cuche Pál (Granoble), Joly Henrik (Páris), R a m o n Albo y Marty (Barcelona), Descamps Emil (Brüsszel), V i d a 1-Naquet (Marseille), Gruber Lajos (Budapest), C 1 u z e (Mettray), Brun (Donaires), van Caloen bárónő (Brügge), A 1 v a r e z Marino (Madrid), Mme D'Abbadie D'Arrast (Paris), Röd e 1 (Bordeaux), Mme Wloeberghs (Brüsszel), Mme Gerin (Sainl-Étienne), Mme O s t e r, de Monté nach bárónő i Freiburg), Mme Félicita B u c h n e r (Novenla Padovano), Barnabo Silorata (Róma), P rudho mme (Lili-), Sir Howard Vi nc e n t (London), H ü r b i n (Lenzburg), von E n g e 1 b e r g (Man'nheim), H e 1 m e (Chambéry), Magnói (Toulouse), M arkovitch (Grácz), Campioni (Schaerbeck), Alengry (Tulle), Adolphe Démy (Páris), M. l'abbé Jacquin (Bologne, HauteMarne), Fuchs, Batardy (Brüsszel), Ferdinánd Drcyfus (Páris) és Carpentier (Lille). A kongresszust előkészíti a L'Union des sociétés de patronage de Francé és a beérkezett vélemények nagy része közzététetett már a társaság Bulletinjében (1899. nov. 4.). Akik a kongiesszuson részt venni szándékoznak, azok forduljanak a kongresszus főtitkárához: M. LouicheDesfontaines, advocat a la Cour d'appel, place Dauphine 14., a Paris. Irodalom. Igazságügyi igazgatás. Bíróságok és ügyészségek főnökei és felügyeleti hatóságaik számára. Összeállította Alföldy Ede kir. járásbiró Nagy-Becskerek. PleitzFerd kiadásaNagy-Becskerek. 1900. A ki az igazságügyi igazgatás tágas mezején teljes és biztos tájékoztatást kiván nyerni, megbízhatóbb útmutatót nem talál, mint szerző művét. A mit igazságügyünk ujjá szervezése óta, tehát mintegy három évtizeden át, törvényhozás és ministeri rendelet összehalmozott, e vaskos műben kiválasztva és rendszerbe fogva együtt találja az olvasó. Igazán fáradságos munkát végzett a szerző, kinek ezért jutalma legyen a tudat, hogy szükséges és jó munkát adott a jogszolgáltatás közegeinek kezébe. A mű öt részből áll. I. Igazságügyi szervezet és szolgálati szabályok. II. Törvénykezés és ügyvitel. III. A büntetések végrehajtása. IV. Gazdasági ügyek. V. Függelék. Bűnügyi esetek, vitatkozási tételek és feladatok. Készítette d r. Finkey Ferenc sárospataki jogtanár. Szerző ezen kis füzetkében, mely a Grill-féle jogi könyvtárban jelent meg, érdekesen és tanulságosan vezeti át az olvasót a büntető jogon a címben foglalt módszerben. Perbeszédek a Sonnenberg—Ziegler bünperben. P o 1 i tz er Zsigmond kiadása Bpesten 1900. Tartalmazza az ismert bünperben az ügyész és védők vád és védbeszédeit. Magyar Közigazgatási Jog. Irta: Dr. Fa lesik Dezső egri jogtanár. Ktadja S t a m p f 1 K.Pozsony. Ára BOfillér. Ezen művecske az ismert Stampfl-féle tudományos zsebkönyvtárban jeleni meg. A kis munka nem valamely nagyobb tankönyv kivonata, nem is a törvényekből s rendeletekből összeállított sovány részlet, hanem önálló mű, mely a tudomány népszerűsítésére íratott ugyan; de haszonnal forgatható mindazok által, kik a közigazgatási jog ismeretére vannak utalva; mert a mit a mű — korlátolt terjedelme folytán — fel nem ölelhet, arra is rávezeti az érdeklődőt a vonatkozó törvénycikkek, rendeletek idézésével. A közigazgatási jog elveit, intézményeit röviden, de közérthetően magyarázza. S mint a közigazgatási jog tudományának teljes és rendszeres összfoglalata, a vizsgára készülő jogtanulóknak, szigorlóknak és ügyvédjelölteknek nagyon megkönnyíti a közigazgatási jog tanulását. A mezőgazdasági törvény végrehajtása a községekben. Irta Németh József földmiv. min. titkár. Kiadja d r. Kampis János belügyminiszteri s.-titkár szerkesztésében megjelenő «Közigazgatási Könyvtár* c. havi folyóirat. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. t.-c. végrehajtásában az oroszlánrész a községi elöljáróságoké, mert hiszen a községekben van a mezőgazdasági élet. Szerző a törvény végrehajtásának öt évig egyik főbb tényezője volt, és igy egyik leghivatottabb magyarázója a törvénynek. A füzet ára 1 korona 20 fillér. Vegyesek. A tulajdonjog f--ntartásanak a vételár teljes kifizetéséig az eladó részéről kikötése feltételez egy, különben a vétel tárgyára és a vételárra nézve végleges és esetleg átadással is befejezett szerződésszerű, de olyan vételi megállapodást, a melyhez az az elhalasztó feltétel köttetett ki, hogy a vevő az eladóval szemben a tulajdonjogot csak a vételár teljes lefizetésével szerzi meg, az ilyen kikötés pedig tételes törvény által még akkor is hatályosnak van elfogadva, ha a hátralékos vételárról váltó adatott, vagy az a vételár záloggal, avagy egyébként megerősíttetett. A kir. Curia G. 28/900. (Hasonlóan döntött a kir. Curia 1897. G. 175. 1897. G. 257. 1897. G. 382. és 1899. G. 26. sz. a.) A váltó nem fizetési eszköz, hanem csak fizetési ígéret ; a váltó adása tehát fizetésnek csak akkor tekinthető, ha a feleknek akarata kilejezetten erre irányult, már pedig l—3 alatti okirat ama tartalmával, hogy forgatható és uj, a törlesztéshez képest kisebb összegű váltóval annak idején kicserélendő váltó adatott, a hátralékos vételár részletekben és hosszabb időközökben fizetendőnek jeleztetett és a teljes fizetés megtörténtéig felperes tulajdonjoga fentartatott, a felek egyenesen az iránt fejezték ki szerződésszerű akaratukat, hogy a váltónak adását fizetésnek nem tekintik. M. Kir. Curia G. 28/900.) A budapesti királyi Ítélőtábla 1900. évi tevékenysége április hó végéig. I. Elintézésre várt: 7,H3 polgári és 6,i22 büntető, összesen 13,905 ügy. II. Elintéztetett : polgári 4,818, büntető 5,236, összesen: 10,054.111. Elintézetlen maradt: polgári 2,665 (váltóhátralék 995), büntető 1,186, összesen 3,851. Curiai és táblai értesítések Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Békés. J. K. Nagy-Csökmei érk. 2,258/900. sz. a. elöa. Keresztszeghy, n. e. — Vince — Makra érk. 2,384/900. sz. a. előa. Asztalos, n. e. - Mohács V. A. Jaksits — Matievits érk. 1,354/900. sz. a. elöa. Fráter, n. e. — Nagy-Károly dr. A. A. Bunda — Pazuchanits ü.-t a Cur. máj. 11. hh. — Szirák Cs. K. Halász Elemér — Hasenfeld Ármin érk. 3,655/900. sz. a. elöa. Kacskovics, n. e. — Vág-Sellye dr. S. F. Deutsch — Krausz érk. 2,408/900. sz. a. előa. Illés Jenő, n. e. Versecz S. K. Dr. Seemayer — dr. Molnár érk. 3,066/900. sz a előa. Avarfy, n. e. — Stützer - Pasku érk. 2,489/909. sz. a. előa. Daniiovics, n. e. — Specht — Specht érk. 2,001/900. sz. a. előa. Fráter, n. e. — Neustadtl ü. érk. 12,330/99.sz. a. előa. Tarnai, n. e. — A többi kérdésre a jövő számban válaszolunk. P ÁLLAS ÉSZVÉHTíARS ^F.í: NTOMDAJA BU Dr. RÉVAI LAJOS lakik V., Kálmán-utca 16. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3