A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 19. szám - Makacssági ítélet

76 A JOG A csoportosulás, melynek célja és eredménye volt a vasúti vonatnak erőszakos feltartóztatása, nem a btkv. 434. §., hanem csak a btkv. i65. és 168. §-ai alá esik. (A m. kir. Curia : 1899 dec. 20-án. 6,340. sz. a.) Vádlott gondatlansága megállapittatott, mivel cséplő-jár­gányát a szabadban hagyta és nem gondoskodott annak meg­akadályozásáról, hogy a gép kerekei megindithatók legyenek. (A m. kir. Curia: 1900 március 20. 7,704/99. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben Vádlott ügyvéd ingerült hangon többek előtt panaszkodott az ellen, hogy ujabb időben több rendbeli végrehajtási ügyében elutasitó végzéseket kapott és ingerültségének ezen szavakban adott kifejezést: «Na ha tegnap, midőn a végzéseket kaptam, ott lett volna az, aki ezeket csinálta, felpofoztam volna.» Ezen kife­jezések sértők és annál súlyosabb beszámítás alá esők lévén, mert azok ügyvéd által birói alkalmazottal szemben, többek jelenlétében, hivatalos helyiségben és sértő szándékkal alkalmaz­tattak, kétségtelen, hogy vádlott eljárása az 1874. 34. t.-c. 68. §. b) pontjába ütközik. A debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága. (1894. dec. 27. 1,223. sz. a) következő határozatot hozott: K. József debreceni ügyvéd az ellene M- Károly bírósági joggyakornok feljelentése folytán indított fegyelmi ügyben az 1874: 34. t.-c. 68. §-ának b) pontja alapján bírósági hivatalnok megsértése miatt emelt vád és következménye alól felmentetik. Indokok: A megtartott vizsgálat és a fó'tárgyalás során azon tényállás nyert bizonyítást, . hogy K. József ügyvéd 1897. augusztus 11-én bemenvén T. Ferenc debreceni aljárásbiró hivatalos helyiségébe, eló'tte, mint barátja eló'tt ingerült hangon panaszkodott az ellen, hogy ujabb időben több rendbeli végre­hajtási ügyében elutasitó végzéseket kapott s ingerültségének ezen szavakban adott kifejezést: «No ha tegnap, midőn e végzé­seket kaptam, ott lett volna az, a ki csinálta, felpofoztam volna.» Mire M. Károly joggyakornok, aki véletlenül ugyanazon szobában volt, kijelentette, hogy az említett végzéseket ő szerkesztette. T. aljárásbiró azután azon véleményének adott kifejezést, hogy jól tette vádlott, hogy M. Károly joggyakornokot megleckéztette s megköszönte neki a figyelmeztetést. M. Károly azonban magát a kifejezések által sértve érezvén, jelentést tett hivatali főnökének, ki azután a jelentést a kamarához tette át. Ily tényállás mellett K. József ügyvédet a vád és következ­ményei terhe alól felmenteni kellett. Mert bár a kifejezések oly természetűek, hogy azok fegyelmi eljárás tárgyát képezhetnék, annak dacára fegyelmi vétségek tényálladékát magukban nem fog­lalják; mert nem hivatalos eljárás közben és nem is a panaszos hivatalos helyiségében, hanem vádlott barátjának, egyik albirónak szobájában tétettek s nyilvánvalóan nem oly szándékkal ejtettek ki, hogy azok által panaszos személye sértessék. Mert a becsatolt iratokból kiderült, hogy a vádlott által jelzett végrehajtási ügy­ben a panaszlott részérő! beadott kérvények folytán az előbb elutasított kérelmek teljesítve lettek. Mert az 1874: 34. t.-c. 68. §. b) pontjában meghatározott vétség tényálladékai hiányában vád­lott cselekvényei által az ügyvédi kar tekintélyét és becsületét meg nem sértette s panaszlott az ügyvédi bizalomra méltatlan nem lett. A jelzett kifejezések által vádlott barátja előtt felhábo­rodásának mérvét fejezte ki az alaptalan végzések felett, s a biró, ki pedig a nyári szünidő alkalmával a gyakornok munkájáért fele­lős volt, helyeslőleg tudomásul vette a nyilatkozatot éz azon véle­ményének adott kifejezést, hogy a lecke a panaszosnak használni fog. Különben is az ily alakban nyilvánított kifejezéseket szósze­rinti értelemben venni nem lehet. A panaszban említett azon kifejezés pedig, hogy a többször érintett kifejezéseken kívül vádlott azt is mondta volna, hogy: «de azt mondom most is», igazolva nem lett, figyelembe véve ezen kívül azon körülményt, hogy a panaszlott kifejezések alkalmával ügyfelek jelen nem voltak s igy a kijelentés nyilvánosan történtnek nem tekinthető, figyelembe véve nemkülönben azt is, hogy vádlott 22 évet töltött el már ügyvédi gyakorlattal közbecsülésben, végre figyelembe véve azt is, hogy köztudomású tény volt Debrecenben az ügyvédek előtt az is, hogy M. Károly azon időben a fenti tényállásban ismertetett módon a feleknek többrendbeli kellemetlenséget okozott, ezért vádlottat a vád és következményei terhe alól felmenteni kellett. A m. kir. Curia. (1900, március 31. 125. sz. a.j a debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata — helyesen ité lete — megváltoztattatik, — K. József debreceni ügyvéd az 1874: 34. t.-c. 68. §. b) pontja alapján vétkesnek kimondatik és ugyanazon törvény 70. §-nak alkalmazásával írásbeli feddéssel bün­tettetik. Indokok: A megtartott vizsgálat alapján kiderített és a végtárgyalás során változást nem szenvedett tényállásból kiderül, hogy K. József ügyvéd 1897. évi augusztus 11-én T. Ferenc kir. aljárásbiró hivatalos helyiségében megjelenvén, az ott jelen voltak előtt ingerült hangon panaszkodott az ellen, hogy ujabb időben több rendbeli végrehajtási ügyében elutasitó végzéseket kapott és ingerültségének ezen szavakban adott kifejezést: No ha teg­nap, midőn e végzéseket kaptam, ott lett volna az, a ki ezeket csinálta, felpofoztam volna,» M. Károly joggyakornoknak arra a kijelentésére pedig, hogy az emiitett végzéseket ő fogalmazta, B. Kálmán tanú szerint: «nekem többet ilyet ne csináljon, mert nem jól jár», T. Ferenc tanú szerint pedig: «azt mondom most is», szavakat intézte nevezett M.-hez. Tekintve, hogy a kérdéses kifejezések sértők és annál súlyo­sabb beszámítás alá esnek, mert azok ügyvéd által birói alkalma­zottal szemben, többek jelenlétében, hivatalos helyiségben és mint a tanuk vallomásából kiderül, sértő szándékkal alkalmaztattak; tekintve továbbá, hogy vádlottnak az a védekezése, hogy a használt kifejezések csak figyelmeztetésnek veendők, egyáltalán el nem fogadható és mentségül nem szolgálhat az sem, hogy azokra a kifejezésekre, — a saját előadása szerint már előző napon kézbesített, — nézete szerint helytelen birói határozatok szolgáltattak okot; kétségtelen, hogy vádlott eljárása az 1874: 34. t.-c. 68, §. b) pontjába ütközik, miért is a kamara ügyészének indítványa értelmében vádlottat vétkesnek kimondani és fedhetlen előéletére tekintettel az elsőfokú fegyelmi büntetést alkalmazni kellett. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Weiszman Sámuel e. Tiszafüred, egri trvszék. bej. máj. 31. félsz. jun. 20. csb. Kolossváry József, tmgg. Debreceni Károly. — Indig Samu e. S.-Sz.-György, kézdivásárhelyi trvszék, bej. jun. 15. félsz. jul. 16. csb. Veress Gyula tmgg. dr. Kóréh Lajos. — Engel Mór e. Paks, szegzárdi trvszék, bej. jun. 28. félsz. jul. 18. csb. dr. Sonnevend Frigyes, tmgg. dr. Freund Gyula. - Horváth Imre e. Szilágy-Cseh, zilahi trvszék, bej. jun. 21. félsz. jul. 12. csb. Knoll Béla, tmgg. dr. Bartha Lajos. — Weinberger Ármin e. Orosháza, gyulai trvszék, bej. jun. 20. félsz. jul. 10. csb. dr. Nisztor Adorján, tmgg. dr. Bikády Antal. — Lux és Lövy e. Nagyvárad, u. o. trvszék, bej. jun. 12 félsz. jul. 9. csb. Geleta Géza, tmgg. Szokoly Tamás. — Grün Kálmán e. Jászberény, szolnoki trvszék, bej. jul. 10. félsz. aug. 3. csb. dr. Haraszthy Emil, tmgg. dr. Weisz István. Braun József és neje e. Sz.-Fehérvár, u. o. trvszék, bej. jul. 30. félsz. aug. 17. csb. Sohár Béla, tmgg. Nagy lg nácz. — Weisenbacher Endre e. Budapest, keresk. és váltó trvszék, bej. jun. 16. félsz. jun. 16. csb. Mezey László, tmgg. dr. Bende Ödön. — Öszterreicher Samu e. Z.-Hgerszeg, u.o. trvszék, hej. jun. 20. félsz. jul. 17. csb. Rohonczy István, tmgg. dr. Kele Antal. — Lőwy Janka e. Ada, szabadkai trvszék, bej. jun. 10. félsz. jun. 25. csb. dr. Solti Károly, tmgg. dr. Stein Adolf. ­Szily Ferencz e. Zala-Sz.-Gróth, zala-egerszegi trvszék. bej. jun. 15. félsz. jul. 10. csb. Rohonczy István, tmgg. dr. Keresztury József. Nádaskay István e. eperjesi trvszék, bej. jul. 4. félsz. aug. 1. csb. Demiér Zoltán, tmgg. Petrik István. Pályázatok : A szászvárosi kir. jbiróságnál al bi rói áll. máj. 22. — Az iglói jbiróságnál al birói áll. máj. 25. — A debreczeni trvszéknél aljegyzői áll. máj. 25. — A vág-sellyei jbiróságnál a I j e g y­z ü i áll. máj. 25. A székely-udvarhelyi trvszéknél bírói áll. máj. 25. — A budapesti trvszéknél aljegyzői áll. máj. 23. Ai «ANKER» élet- és járadékbiztosító társaság Bécsben ápril 18-án tartotta XLI. rendes közgyűlését gróf Prokesch Osten Antal ur elnöklete alatt. Mint a számadási jelentésből kitűnik, az 1899. évben 10,273 ajánlat nyújtatott be 55.464,661 K. 36 f. tökérelés 55,934 K. 24 f. járadékra és 8130 szerződés 44.180,377 K. 75 f. tökére és 44,704 K. 84 f. járadékra létesíttetett. Az év végén érvényben volt 86,883 biztosítási szerző­dés 500.166,109 K. 76 f. tökére és 297,231 K. 56 f. járadékra. Az 189;). évben halálesetekért, visszavásárlásokért, életeseti és járadékbiztosításokért 3.628,746 K. 26 f., a nyereményrészesüléssel kötött haláleseti biztositások osztalékalapjaiból és a minimális eredménynyel garantirozott túlélési csoportok alapjaiból és az üzleti nyereségből a társaság által adott összeg hozzászámitásával 5.610,041 K. 32 f., a nem garantirozott túlélési csopor­tok punjaiból 3.011,385 K. 86 f., összesen 12.250,173 K. 44 f., mig a tartalék szabályszerű emelésére 13.139,822 K. 48 fillér fordíttatott. A biz­tosítottak előnye kitűnik abból, hogy az A osztalék-terv szerinti haláleseti és vegyes biztosítási módozat szerint biztosítottak az évi díjnak 25%-át, a B osztalékterv szerint — vegyes és takarékpénztári biztositások — biztosítottak az összes az 1894—1899 években fizetett dijaknak 3%-áÉ (vagyis egy evi díjnak 18%,-át az 1894-ben, 15°/„-át az 1895-ben, 12°.„-át az 1896-ban és 9%-át az 1897-ben kötött biztositások után) kapják nyeieményosztalék gyanánt, mely ugy a társaság magyarországi vezér­képviselőségénél, valamint az összes ügynökségeknél a társaság utalványa ellen készpénzben felvehető. A biztosítéki vagyon a számadási jelentés szerint áll: 42.005,879 K. 60 f., a töke- és járadékbiztosítások díjtarta­lékaiból (biztosítási alapok) 74.807,500 K. 92 f.. a garantirozott túlélési csoportok alapjaiból 1.429,449 K. 50 f., összesen 118.242, 830 K. 02 f., továbbá a részvénytőkéből 2.000,000 K. és a töketartalék, különiartalek és az 1899. évi nyereségből átutalt 6.411,346 K. 36 f., összesen 12t;.654,176 K. 36 fillér. A társaság összes vagyona 134.094,678 K. -56 f., melyből magyar értékpapírokban, ingatlanokban és jelzálogkölcsönökben Magyar­országon 24.000,000 korona van elhelyezve. A társaság vagyonának elhe­lyezése teljesen megfelelt a törvényes követelményeknek és bécsi, buda­pesti és belgrádi ingatlanokból, pupillaris jelzálogkölcsönökből és pupillaris értékpapírokból áll és mint a felügyelő bizottság elismerőleg hangsúlyozza jelentésében, a társasági vagyon alapos megvizsgálása újból bizonyságot szolgáltatolt arról, hogy a társaság alapjainak elhelyezésénél szigorú szoli­ditással jár el és a biztosítási alapok és díjtartalékok gazdag díjazására különös figyelmet fordít. A részvényeseknek kamat és felülosztalék gyanánt 400,000 korona fizettetik ki, a nyer eméiyr eszes üléssel halálesetre és vegyes biztosítások szerint biztosítottak osztalék alapjának gyarapítására 240,000 korona utaltatik és a rendkívüli tartalékok emelésére 300,000 kor. fordittatik. Az 1899. évben a nyeremény-részesüléssel biztosítottaknak es a felszámolás alá került garantirozott túlélési csoportbiztositások tagjai­nak 785,481 K. 08 f. fizettetett ki nyereményosztalék gyanánt. Az elhunyt gróf Hoyos ur o exna/a és Pontzev Tivadar ur igazgatótanácsosok helyebe baro Ludu-igstorffAntal ur 0 nagyméltósága és Mauthner ur, az urakhazanak tagja es az alsó-ausztriai kereskedelmi és iparkamara elnöke, igazgatotanacsosi állásaikban megerősíttetnek. Az 1899 évi rész­yenyszelvény * társaság pénztárainál Bécsben és Budapesten f. é. ápril 19-tol kezdve 200 koronával váltatik be.

Next

/
Thumbnails
Contents