A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 18. szám - Tervezet a tisztességtelen eljárásnak a kereskedelemben való megakadályozására vonatkozó intézkedésekre nézve. [2. r.]

144 A JOG hivatkozzék Beust-féle rendeletekre. Mert két szerződő félről beszélni jelen esetben nem lehet. Neumann Ármin: Tény az, hogy 67 óla ő felsége cime változást szenvedett. Az a cim azóta sokszor lett használva. Nem érti a nagy fölháborodást. A szerzői és fordítási jog kölcsönös oltalma Németországgal. A Németbirodalommal az irodalmi, művészeti és fényképészeti müvekre vonatkozó szerzői jogok kölcsönös védelme végett 1899. évi december hó 30-án Berlinben kötött egyezmény becikkelyezése tárgyában készült törvényjavaslat törvényerőre emelkedése legközelebb várható. Tekintettel a törvényjavaslatba foglalt egyezmény VII. cikkének rendelkezéseire, melyek szerint az egyezmény a hatálynak kezdete előtt létezett müvekre is alkalmazandó, s az ilyen többszörösitéseknek vagy utánképzéseknek terjesztése és a jelzett készülékeknek további használata csak akkor van megengedve, ha ezek a tárgyak az érdekelt félnek az egyezmény hatályának kezdetét követő három hónapon belül előterjesztett kérelme folytán leltárba felvétettek és különös bélyeggel elláttattak, továbbá tekintettel az egyezmény IX. cikkére, mely szerint az egyezmény életbelép a tizenötödik nap kezdetén azon nap után, a melyen a megerősítési okiratok kicserélése történt, a VII. cikk végrehajtásának előkészítéséről a kereskedelemügyi miniszter már most gondoskodott, mert miután a megerősítési okiratok kicserélése megelőzi a becikkelyező törvényjavaslat legfelsőbb szentesítését és kihirdetését, csak néhány nap lesz a törvény kihirdetése és hatálybalépte közt, tehát oly rövid idő, hogy a mennyiben az egyezmény VII. cikkének végrehajtására vonatkozó intézkedések idejekorán elő nem készíttetnének, nem is lehetne azokat az egyezmény hatálybalépte előtt befejezni, a mi pedig az érdekeltekre felette sérelmes volna, miiig! a&.e^vezménv VII. cikke értelmében az érdekeltek az ott körülírt meglevő vagy megkezdett példányok, valamint többszörözési és utánképzési készülékek leltározása és bélyeg zese iránt kérelmüket, az egyezmény hatálybaléptétől számítandó három hónap alatt tartoznak előterjeszteni. Felvilágosítást az érdeklőknek a szerzői jogot beigtató hivatal már most nyújt. Az igazságügyi adminisztráció egyszerűsítése. A költségvetési vita folyamán dr. P 1 ó s z Sándor igazságügyminiszter kifejtette abbeli szándékát, hogy az igazságügyi administrációt az egész vonalon egyszerűsíteni óhajtja, az igazságügyminiszter igéretét, a legrövidebb időn belül készül beváltani, a mi kitűnik abból, hogy a központi igazságügyi igazgatás egyszerűsítése ügyében tegnap délután értekezletet tartott, melyen a meghívottak előterjesztettek javaslataikat. A központi ügyvitellel kapcsolatosan a királyi bíróságok igazgatása is minden irányban gyökeres revizió alá kerül és az igazságügyminister ebben a tekintetben is kiadta már a szükséges utasításokat. Külföld. ~ Jogi kongresszus. Az összehasonlító törvényhozási francia társaság július 31-től augusztus 4-ig kongresszust rendez Párisban, melyre részvételre kéretnek fel a jogászok, továbbá szociológusok, publicisták és politikusok. A kongresszus célját és hasznát S a 1 e i 11 e s, a párisi jogi egyetem tanára, titkár, a társaság által kiadott jelentésben a következőkben ismerteti. Elsősorban megállapítandó az összehasonlító jog módszere, hogy eljuthassunk ama három feladat megvalósításához, mely ezen tudomány tulajdonképeni tárgyát képezi, nevezetesen különféle törvényhozás ismerete azok észszerű összeegyeztetése, — kölcsönös hatásuk felismerése. Megállapítandó továbbá ezen tudomány szerepe és hivatása a jogtanban. Vizsgálandó, hogy mily mérvben szolgálhatnak az ezen tudományból vont következtetések a gyakorlati életben való alkalmazásra, nevezetesen internacionális megegyezések alkalmával. Végre tökéletesbitendők azon eszközök, melyek a külföldi jog könnyebb megismerésére vezethetnek. A kongresszus 2 részre oszlik. Az egyik osztály az elméleti részszel foglalkozik. Öt más osztály (nemzetközi magánjog, kereskedelmi jog, magánjog, közjog, büntető jog) gyakorlati irányú kérdéseket tárgyal. így az egyesülések, alapítványok magánjogi személyiségét; azon módokat, melyek a kereskedelmi törvények és szokások egyenlősítését előmozdíthatják; a külföldi kereskedelmi társaságok jogi helyezetét az egyes államokban stb. stb. A kongresszuson való részvétel bejelentendő F. Dagnin főtitkárnál (Páris, 29 Rue de l'Université) A részvételi illetmény 10 frc. Sérelem. Nyilt panasz. A «J o g» szerkesztősége szives volt a birói kar alapos és indokolt panaszainak helyt adni s azt hiszem, hogy állandó rovatot is nyithatnánk a panaszpontok tárgyalására, mert e célt csak a nyilvános és rendszeres mozgalommal érhetjük el, külömben a cqui tacet consentire videtur* elvét hozzák fel velünk szemben. A következő sorokkal pedig azért szólalok fel, mert nemrég az igazságügyi kormánynak oly intézkedését észlelhettük, mely homlokegyenest ellenkezik a parlamentben az igazságügyminister ur által hangoztatott azzal az elvvel, mely szerint az albirák előléptetését másod járásbirói állások szervezésével kívánja javítani. Ugyanis a hangoztatott elvvel ellentétben az igazságügyminister ur ép e napokban szüntetett be egy járásbirói állást egy oly járásbíróságnál, hol eddig 2 járásbirói állás volt rendszeresítve. Ha az elvekhez ragaszkodást csak ugy látjuk dokumentálva, ugy mi jót várhatunk a jövőtől ? Semmi jót, mert ily előzmény után kilátásunk lehet arra, hogy az illető törvényszék területén, alkalmilag esetleg a közel jövőben még 2 másodjárásbirói állás fog megszűnni. Hol van tehát a birák, különösen pedig az albirák anyagi érdekeinek istápolása ! Pedig az ez irányban cselekvésnek tizenkettedik órája is elérkezett. E célra, minthogy az állam pénzügyi helyzetével is, köszönet a hadügyi kormánynak, számolni kell, keresztülvihetőbb, olcsóbb lenne az előléptetési viszonyok rendezése az általános fizetés emelésnél. Az előlépési visszonyok pedig mindaddig nem fognak javulni, amig az 1893. évi IV. t.-cikk 3. §-a végre nem hajtatik s ehhez képest az albirákat a létszám egyenlő arányában il3—lls, részben az I., II.és III. fizetési fokozatokba be nem osztják; továbbá addig, mig minden oly járásbíróságnál, hol legalább 4 birói állás van rendszeresítve, 2 járásbirói állást nem rendszeresítenek, végül pedig a törvényszéki albirói állásokat egyátalán be nem szüntetik, illetve ez állásokat birói állásokká nem szervezik. Ekként a birói állások szaporodván, az albirák előlépése, ha nem is kedvezővé, de legalább is kielégítővé fog válni. Egy albiró. Nyílt kérdések és feleletek. Ügyvédi perrendtartás tárgyában. Jogosítva van-e be nem jegyzett, vagy az ügyvédi gyakorlattól felfüggesztett ügyvéd saját ügyeiben munkadijat és költséget felszámítani, és van-e törvényes alapja annak, hogy a bíróság ezeket megállapítsa ? ludex. Vegyesek. A szabadságvesztés-büntetés elhalasztása végett előterjesztett kérelem másodfokú elintézése. A kir. igazságügyminister felmerült eset alkalmából akképen intézkedett, hogy a szabadságvesztés-büntetések elhalasztása végett előterjesztett kérelem fölött másodfokban — tekintettel az 1898 : XXXIII. t.-c. 510. és 559. §-aira, valamint az 1899. évi dec. 10-én 5,800. I. M. E. sz. a. (Igazs. Közi. VIII. évf. 379. 1.) kelt rendelet 5. §-ára —• nem a kir. főügyész, hanem az igazságügyminister határoz. (19,478/1900 I. M. sz.) Az arcvonás mint bizonyíték. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa egy gyermektartási perben következőkép határozott: Felperes feloldási kérelmének támogatásául felülvizsgálati kérelmében azt hozza fel, hogy a felebbezési bíróság jogszabály megsértésével mellőzte annak a kérelmének teljesítését, hogy N. Sándor és az alperesek képviselője, a gyermeknek előttük felmutatásával hallgattassanak ki az iránt, vájjon annak arcvonásai néhai B. D. arcvonásaihoz hasonlitanak-e és hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal is, hogy őt a perdöntő tényre nézve eskü alatt ki nem hallgatta és esküre nem bocsátotta. Ez a panasz nem bir alappal. A felebbezési bíróság ítéletének indokaiban kifejtette, hogy egymagában a gyermeknek néh. B. Üéneshez való hasonlatosságát nem tartaná alkalmas bizonyítéknak a perdöntő tény valószínűségének megállapítására, minthogy továbbá a felebbezési bíróság a kihallgatott tanuk vallomásának és a perben felmerül t egyéb körülményeknek mérlegelése után ugy találta, hogy felperesnek a perdöntő tényre vonatkozó állítása nem valószínű: a felebbezési biróság nem sértett azzal jogszabályt, hogy mellőzte N. Sándornak és az alperesek ügyvédének a kérdéses körülményre vonatkozólag kihallgatását. (1900. ápr. 7. 1G. 89.) Curiai és táblai értesítések Csurgó dr. N. S. Czibulka — Farkas ü.-t a Cur. ápr. 18. hh. Hódságh dr. L. F. I. bácsi ssz. — Rohács ü.-t a Cur. ápr. 6. vu. — Miskolc dr. F. S. Szepessy — Hutler ü. érk. 2,844/900 P. sz. a. előa. Zachár. n. e. — Nagy-Kanizsa F. A. Spollár és Petrekovits b. ü. érk. 4,437/900. B. sz. a. elöa. Nagy Samu, n. e. S.-A. Ujhely Sz. G. MagyarMáté ü.-t. a Cur. ápr. 18. rmv. — Szeged dr. P. S. Koch — Binder és Polgár ü.-t a Cur. ápr. 26. hh. — Szegzárd dr. St. L. Illés b. ü. érk. 3,996/900. B. sz. a. elöa. Nyers, n. e. — Vág-Ujhely. dr. K. M. Szeszler—Mihalecz nem érk. — Sonnenfeld — Vág-ujhelyi-Népbank érk. 352/900. sz. a. előa. Beck, n. e. — Zombor H. D "Halász—Schuller ü.-t a Cur. 1900. máj. 1 hh. Ügyvédi irodámat V. ker. Kálmán-utca 16. sz. házba helyeztem át. Dr, Rcuai Lajos, J DAPIETKK