A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 17. szám - Tervezet a tisztességtelen eljárásnak a kereskedelemben való megakadályozására vonatkozó intézkedésekre nézve. [1. r.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 17. számához. Budapest, 19(X). április hó 29. Köztörvényi ügyekben. Másnak kárára való meggazdagodás. A szolnoki kir, törvényszék (1898 november 19-én 857. sz. a.) B. Anna felperesnek B. Ignácz alperes ellen 1400 korona és jár. iránti perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik s köteles alperesnek perköltséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Felperes keresetképen azt terjesztette elő, hogy 1896 augusztus 11-én három társávál alperestől 1600 frt vételárban egy cséplőgépet vett, minthogy az első vételár részletét meg nem fizették s igy szerződés szerint az egész, vételár esedékessé vált, alperes őket az egész vételár megfizetéseért beperelte, minek következtében magánúton alperessel ugy egyeztek ki, hogy felperes a gép vételára részbeni törlesztésére 700 frt értékben átadta a t. sülyi 165. sz. tjkvben 143 9 hrsz. a. ingatlanból az őtet illető részt s ezen felül beleegyezett abba, hogy a gép tulajdonjoga menjen vissza a még hátralékos 900 frt vételár biztosítására alperesre s vevők csakis használják a cséplőgépet addig, mig a 900 frt vételár hátralékot is kifizetik; ezen egyezségnek megfelelőleg az ingatlan tulajdonjoga alperesre bekebeleztetett, az ingatlant alperes birtokába és használatába vette, azóta birja és használja is, ő maga azonban a szerződésnek nem tett eleget, mert a gépet telperes és tsainak nemcsak használatába nem adta, hanem egy harmadik személynek eladta és igy most már felperesnek nemcsak, hogy gépje nincsen, hanem oda van az alperesnek átengedett földje 700 frtban megállapított értéke is; ez okból veszi keresetbe a 700 frt tőkét és járulékait, mint az ingatlan ki nem fizetett vételárát. Magából ezen kereseti előadásból kétségtelen, hogy a kérdéses ingatlan nem ingatlan adásvevési jogügylet, hanem a cséplőgépre vonatkozván fel- és alperes közt állítólag létrejött adásvevési jogügylet címen, a gép kikötött vételára részletébe fizetésképen adatott 700 frt értékben alperesnek ; ezen pedig az, hogy az ingatlan átruházására vonatkozó okirat adás-vevési szerződés alakjában állíttatott ki, mit sem változtat, mert ezen okirat felperes szerint is tartalmilag valótlan s csakis a tulajdonjog bekebelezés céljából lett kiállítva, nem pedig, mintha az ingatlan tekintetébe tényleg adás-vevés jött volna létre, ebből folyólag — ingatlan adás-vevési jogügylet hiányában — ki nem fizetett vételár cimén felperesnek kereseti joga nincs, hanem csakis a cséplőgépre vonatkozóan állítólag kötött adás-vevési szerződés teljesítése esetleges kárai megtérítése iránt léphet fel csupán, minthogy pedig erre a kereset nem irányoztatott, elutasítandó volt. stb. stb. A budapesti kir. itélő-tábla (1899 február hó 28-án 9019. sz. a.i következőleg itélt: A budapesti kir. itélő-tábla az első bíróság ítéletét helybenhagyja, stb. stb. Indokok: Az első bíróság Ítélete helyben hagyandó volt indokaiból és azért, mert a perben kihallgatott B. József, M. Anna és M. Antal tanuk vallomása, minthogy nevezettek az a) alatti szerződés szerint a pernél nyilván érdekeltek figyelembe nem jöhetvén, G. János pedig az egyezség tartalmára nézve közvetlen tapasztalatból mit sem tud és igy az egyedül érdektelen H. Antal tanúnak közvetlen tapasztalatán alapuló előadásából is kitűnik, hogy cj alattiban nyugtázott 700 frtra alperes ellenértéket adott tehát felperes a kereseti összeget, mint vételárat alperestől követelni nem jogosult. A m. kir. Curia (1900 február hó 20-án 4275 sz. a.) következőleg itélt : Mindkét alsó bíróság ítélete megváltoztatik és alperes köteleztetik 1400 koronát mint tőkét és ennek kamatait s a perköltségetfelperesnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni stb. Indokok: Felperes keresetében azt adta elő, hogy 1896 augusztus 11-én három társával alpereslől 1600 frt vételárban egy cséplőgépet vett s minthogy az első vételár részletét meg nem fizették s igy a szerződés szerint az egész vételár esedékessé vált, alperes őket az egész vételár megfizetéseért beperelte, minek következtében magánúton szóbelileg alperessel ugy egyeztek ki, hogy felperes a gép vételárának részbeni törlesztésére 700 frt értékben átadta t. sülyi 165 sz. tkvben 143/9. hrsz. alatt felvett ingatlanból őtet illető részt az alperesnek s azonfelül beleegyezett abba, hogy a gép tulajdonjoga a még hátralékos 900 frt vételár biztosítására menjen vissza alperesre s vevők csakis használják a cséplőgépet addig, mig a 900 frt vételár hátralékot is kifizetik : ezen egyezségnek megfelelőleg az ingatlan tulajdonjoga alperesre bekebeleztetett, az ingatlant alperes birtokába és használatába vette s azóta birja használja is, ő maga azonban a szerződésnek nem tett eleget, mert a gépet felperes és társainak nemcsak használatába nem adta, hanem egy harmadik személynek eladta s igy mos már felperesnek nemcsak, hogy gépje nincs, hanem oda van az alperesnek átengedett földje 700 frtban megállapított értéke is, kéri tehát alperest kötelezni, hogy a C) alatti szerződésben feltüntetett 700 frtot, melynek értékét felperes meg nem kapta és járulékait fizesse meg. Az kétségtelen tény, hogy a telek első sorban egy cséplőgép vételére kötöttek szerződést és tény az is, hogy a felek utóbb a bevezetésben körülirt ingatlanra is adásvevési szerződést kötöttek. De, hogy ez utóbbi ügyletnél a felek szándéka voltaképen csakis a cséplőgép iránt kötött előbbi szerződésnek a vételár fizetés tekintetében való módosítására irányult, az kitűnik abból, hogy alperes, mint azt maga is kifejezetten elismerte, az ingatlanért vételárt nem fizetett; és miután az ingatlan iránti szerződésben az nyert kifejezést, hogy a vételár ki van egyenlítve, szükségképen következik, hogy ennek a kiegyenlítésnek más ügyletből kifolyólag kellett történnie; minthogy pedig a per adatai szerint a felek közt más ügylet nem volt t's alperes nem adta elő, minő más ügyletből kifolyólyag történt volna az ingatlan iránti szerződésben emiitett kiegyenlítés: okszerűen következik, és megállapítható ennek a két ügyletnek szoros összefüggése vagyis a felperes előadása értelmében az, hogy ez az ingatlan alperesnek a cséplőgép vételárának részbeni kiegyenlítésére adatott a felperes által. Ezekből kiindulva, miután a fentebbiekből megállapítható az, hogy felperes a szóban forgó ingatlannak kölcsönösen megállapított értékét a cséplőgép vételára fejében adta az alperesnek, másrészt pedig alperes hallgatag beismeréséből megállapítható az, hogy ő a cséplőgépet felperesnek tulajdonába át nem adta, sőt időközben harmadik személynek el is idegenítette és igy a gépre nézve kötött szerződést teljesíteni már nem képes: nyilvánvaló, hogy alperes az ingatlant, illetve annak értékét minden jogi ok nélkül tartja magánál és mivel senki más kárával nem gazdagodhatik, felperesnek joga nyílt arra, hogy az alapügylet meghiúsulta folytán a fizetés céljából átadott ingatlant, vagy annak a felek által közösen meghatározott 700 frt értékét az alperestől visszakövetelje; s minthogy a felperes keresetének kifejezése szerint csakis az alperes által jogtalanul visszatartott 700 frtot követeli, ennélfogva alperes, a kereseti összeg 700 frt (1400 korona), ennek a kereset beadásától számított kamata s a perköltségnek felperes javára leendő megfizetésére kötelezendő volt. A sommás eljárási törvény nem tartalmaz olyan intézkedést és annak szelleméből sem állápitható meg, mintha az illetőség kérdésében eskü alatti kihallgatás alkalmazásával bizonyításnak helye ne volna, ennélfogva az általános bizonyítási jogszabályok e tekintetben is érvényre juttatandók. A budapesti kir. törvényszék felebbezési tanácsa (1898 november 6. 180/98. sz. a.) Az elsőbiróságnak nehezetelt végzése feloldatik s a kir. járásbíróság utasittatik, hogy tárgyalás utján állapítsa meg, vájjon a felperes által vitatott haszonkölcsönügylet Budapesten jött-e létre, azután pedig a kifejlendőkhöz képest hozzon uj határozatot. Indokok: Az alperesnek pergátló kifogása azon alapszik, hogy ő nem budapesti lakos. Minthogy azonban felperes azt vitatta, hogy az általa vitatott haszonkölcsönügylet Budapesten jött létre, a mely ténynek valósága esetén az 1868 : LIV. tc. 35. §-a alapján keresetét az eljárt bíróságnál is jogosan indíthatta meg, az elsőbiróság azonban ennek a ténynek megállapítása céljából felhívott bizonyítékot mellőzte, a neheztelt végzést feloldani s az illetőség kérdésében a tárgyalás folytatását kellett elrendelni, mert a sommás eljárási törvény oly intézkedést nem tartalmaz s annak szelleméből se állápitható meg, mintha az illetőség kérdésében eskü alatti kihallgatás alkalmazásával bizonyításnak helye ne volna, ennélfogva az általános bizonyítási jogszabályok a tekintetben is érvényre juttatandók. A S. E. 96. §. értelmében, ha a perdöntő körülményekre egyéb bizonyíték nem forog fenn, az eskü alatt kihallgatott felek közül rendszerint a bizonyító fél ellenfele bocsátandó esküre, maga a bizonyító fél pedig csak akkor, ha a bíróság a per adatai és