A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 12. szám - A határjárási, mesgyeigazitási és sommás visszahelyezési perekről

re A JOG A váltóhamisítást nem zárja ki az. hogy az értekesitett hamis váltó minden lényeges kellékekkel ellátva nincs, mert a váltóbirtokos a váltó átadása által annak megállapodás szerinti kitöltésere jogosítva van, következéskép a kitöltetlen bűnjelet képező v/áltó is váltónak tekintendő lévén, annak meghamisítása nem a btkv. 401. és 402. §-a, hanem a btkv. 401. és 403. §, 1 pontjai szerint minősül. Vádlottak a hamis váltókat ugyanazon személyeknek ugyanazon váltóbeli lekötelezésnek bizonyítására használtak és igy a kisebb váltó által mar hamisan létesített jogviszonyok további föntartását célozták, vádlottaknak cselekményei egyrendbeli folytatólag elkövetett bűntett fogalma alá esnek. (A m. kir. Curia 1900. febr. 13. 5,013. sz. a.) Vádlott a nála levő, lejárt vasúti szabadjegygyei nem utazott, hanem a menetdijat lefizette. Jogosan vélhette tehát vádlott azt, hogy a nála levő, de nem használt, lejárt szabadjegy tőle el nem vehető és el nem kobzandó és nem volt elvitatható vádlottnak az a joga, hogy azt ő maga válthassa be, illetve cserélhesse be az üzletvezetőségnél vagy vasúti igazgatóságnál. Midőn tehát vádlott eme jogos vélelemből folyoan lejárt szabadkegyét visszakövetelte és annak vissza nyerése végett a fökalauz karját megfogta és húzta, később pedig a szabadjegyet kezéből kivette és ezzel elsietett, vádlott a hatóság elleni erőszakot nem követte el, mert nem e közegek bántalmazására vagy azoknak hivatali eljárásának akadályozásara irányult a vádlott szándéka, hanem jogos tulajdonának visszaszerzése céloztatott eléretni. A nagykikindai kir. törvényszék (1899. január 31-én 140. sz. a.) hatóság elleni erőszak büntette miatt vádlott J. Milán a B. Béla vasúti ellenőrző fökalauz sérelmére elkövetett s a btk. 165. §-ába ütköző, de a btkv. 92. § alkalmazásával s a 20. § felhívásával vétséggé minősített hatóság elleni erőszakban bűnösnek kimondatik s e miatt a btk. L65. §-alapján, a btk. 92. § alkalmazásával az itélet folyamatba vételétől számítandó nyolc (8i napi fogházra ítéltetik. Köteles vádlott a felmerült s ezután még telmerülendő bűnügyi költségeket a m. kir. állámkincstárnak a fennálló szabályok értelmében megtéríteni stb. stb. Indokok : A mai napon megtartott végtárgyaláson a hit alatt kihallgatott B. Béla, O. helyesebben Sz. Máté és K. Jenő vallomása és vádlott részbeni beismerése által minden kétséget kizáróan beigazolást nyert az a tényállás, hogy vádlott 1895 február 9 és 10. közötti éjjelen Szegedről a mokrini állomáson, B. Béla vasúti ellenőrző tőkalauzt, azért mert az utóbbi, hivatali functiójában kötelességét teljesítendő, vádlottól a már lejárt vasúti szabadjegyét elkobozva neki (vádlottnak) visszaadni nem akarta, belé csimpaszkodva ide-oda ráncigálva, a vasúti kocsikon levő futó deszkáról lerántotta ; tekintve már most, hogy a vasúti ellenőrző főkalauznak köztudomás szerint is nemcsak joga, de kötelezettsége is, ha és a mennyiben tudomására jut az, hogy valaki az utasok közül lejárt vasúti jegygyei utazik, azt tőle elkobozni, miután pedig O. Sz. Máté jelentette B. Béla főkalauznak, hogy vádlott ilyen jegygyei utazik, s ha elfogadtatik is vádlott abbeli védekezése, hogy ő váltatott jegyet s nem a lejárt vasúti szabadjegygyei utazott, még akkor is az egész eljárása oly gyanús volt akkor, mikor Szegeden beszállva O. Sz. Máté kalauznak azt mondotta, hogy szabadjegye van s csak akkor adott jegyváltásra pénzt, midőn őt a kalauz figyelmeztette, hogy olybá fogja tekinteni, mintha jegy nélkül utaznék, hogy méltán és jogosan volt róla feltételezhető, hogy ha a kalauz megelégedett volna a bejelentésével, hogy szabadjegye van, csakugyan jegy nélkül utazott volna. Tekintve e szerint arra, hogy B. Béla teljes joggal tartotta vissza az elkobzott lejárt szabadjegyet s tekintve, hogy ezek szerint vádlott fent leirt ténykedése a btk. 165. §-ban körülirt hatóság elleni erőszak bűntettének minden ismérvét felöleli s tekintettel, mint túlnyomó enyhitő körülményekre, hogy vádlott büntetlen előéletű, hogy cselekményét éjjeli álmából felzavarva felhevült állapotban követte el, hogy kár fenn nem forog s hogy a megsértett egyének sem kívánják büntetését s hogy a vádlott cselekményére meghatározott börtönbüntetés legkisebb mérve is tulszigoru volna, vádlott javára a btk. ü2. alkalmazni, cselekményét vétséggé minősíteni s öt a hatóság elleni erőszak vétségében bűnösnek kimondani, az itéletbeli büntetéssel büntetni stb. stb. kellett. A szegedi kir. it. tábla (1899 március 20-án 1,130. sz. ai következőleg i t é 11 : A kir. törvényszék ítelete helybenhagyatik indokai alapján és azért, mert a vonat az állomásból már tovább indíttatott akkor, a mikor vádlott a vonattal tovább utazó, tehát hivatalos működését folytató B. Béla vizsgáló fökalauzt a kocsi lépcső deszkájáról lerántotta s mert az ellenőrző kalauznak akadályoztatása miatt a vonat meg is állíttatott. A m. kir. Curia (1900 február 15-én 5,969. sz. a.) következőleg itélt: Az alsó bíróságok ítéletei megváltoztattatnak, vádlott a vád és annak következményei alól felmentetik. Indokok: O. illetve Sz. Máté tanú vallomása szerint vádlott nála levő lejárt szabadjegygyei nem utazott, mert Szegeden tortént felszállása után a vonatra, a menetdijat a nevezett tanúnak kezeihez kifizette ; jogosan vélhette tehát vádlott azt, hogy a nála levő. de nem használt, lejárt szabadjegy tőle el nem vehető és el nem kobzandó és nem volt elvitatható vádlottnak az a joga, hogy azt ő maga válthassa be, illetve cserélhesse be az üzletvezetöségnél vagy vasúti igazgatóságnál. Midőn tehát vádlott eme jogos védelemből folyóan lejárt szabadjegyét visszakövetelte és annak visszanyerése végett B. Béla fökalauz karját megfogta és a fökalauzt karjánál fogva húzta, ké;öbb pedig B. Béla és R. Jenő a szabadjegyét kezeiből kivette és azzal elsietett, vádlott a hatóság elleni erőszakot nem követte el; mert nem e közegek^ bántalmazására vagy azoknak hivatali eljárásának akadályozására irányult vádlott szándéka, hanem jogos tulajdonának visszaszetzése céloztatott fent leirt cselekménye által eléretni Ezen cselekménye következtében ugyan B. Béla a fóidreesett, és ezt vádlottnak huzgálása okozta, mind a mellett eme eselekmény csak a kbtk. 111-§-ába ütköző kihágás esetét képezvén, .1 mennyiben az a vasutak menetrendére nézve fennálló szabályokba ütközött annyiban, hogy a már megindított vonatra felszállt B. Béla karját megfogta és ezáltal azt okozta, hogy nagyobb szerencsétlenség elhárítása^céljából a vonatot meg kellett állítani ; minthogy azonban a vádbeli cselekmény elkövetése óta a mai napig a jelzett kihágás büntethetősége akbtk. 31. §-a értelmében elévült, a mennyiben ezen időköz a 6 hónapot meghaladta, ennélfogva vádlott a jelzett kihágásban nem volt bűnösnek kimondható. A magánokirathamisitás büntethetőségét a hamis okiratnak bizonyításra való felhasználásatói leven feltételezve, a cselekmeny elkövetési helyéül az tekintendő, a hol a hamis okirat használtatott, (A m kir. Curia 1900. febr. 7. 980. sz. a.) Tizenhatodik életévét be nem töltött sértett fél helyett a Btk. 113 §-a értelmében csak törvényes képviselője tehet magáninditvanyt. Törvényes képviselő az iS87. évi XX. t.-c. 153. S-a értelmében mindkét szülő életben léte esetén az atya, nem pedig az anya. ( A m. kir. Curia 19Ü0 febr. 14. 6,254/99. sz. a.j A közrend fentartására hivatott közeg, milyennek a községi biró is tekintendő, akkor, mikor a közrend fentartására vagy helyreállítására tesz intézkedéseket, mindig hivatalos eljárásban levő hatósági közegnek tekintendő. IA m. kir. Curia lílOO. január 24. 4,588'99. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Steckl Fülöp e. Pozsony, u. o. trvszék, bej. ápr. 10. félsz. ápr. 26. csb. Würtzler Ödön. tmgg. Ölgyay László. — Friedmann Sámuel e. Tisza-Nána, egri trvszék. bej. ápr. 24. félsz. máj. 16. csb. Somoskeőy Dezső, tmgg. Debreczeni Károly. — Weisz József és tsa e Miskolcz, u. o. trvszék, bej. ápr. 7. félsz. ápr. 26- csb. dr. Görgey Sándor, tmgg. dr. Kovács József. — Gajdosch .Mihály e. Újpest, bpesti kir. ker. és vált. trvszék, bej. ápr. 14. félsz. máj. 14. csb. dr. Szabó Árpád, tmgg. dr. Kálmán Ödön. — Muckenhaupt József e. Belényes. n.-v;iradi trvsiék, bej. ápr. 19. félsz. máj. 14. csb. oeleta Géza, tmgg. Papp Pál. — Steiner Géza e. Kapuvár, soproni kir. trvszék, bej. mái 11. félsz, jun. 11. csb. Gulyás Dezső. tmgg. dr. Deutsch Miksa — Reichmann Márton e. Miskolcz, u. o. trvszék, bej. máj. 12. félsz. jun. 12. csb. dr. Végh Imre, tmgg. dr. Reiner Samu. — Carl R. Rener e. Teke, kolozsvári trvszék. bej. máj. 12. félsz. jun. 9. csb. Possoni Antal. tmgg. dr. Braun Jenő. — Rener Károlyné e. u. o. ugyanazon körülménvek között — Kurtz József e. Eszék, u. o. trvszék, bej. márc. 14. félsz.'márc. 22. csb. Boskovics Szilárd, tmgg. Muácsevics János. — Sachs Hermán e. Eszék, u. o. trvszék. bej. márc. 17. félsz. márc. 28. csb. dr. Tajcsevics Antal. tmgg. dr. Neubauer J. — Ehrmann Rudolf e. Zapresics, zágrábi trvszék. bej. ápr. 5. félsz. máj. 2. csb dr. Velicskovics S. tmgg. dr. Hönigsberg B. — Mihajlicsin Miléta e. N.-Kikinda, u. o. trvszék, bej. ápr. 18. félsz. ápr. 26. csb. Kovách Gusztáv, tmgg. dr. Veszelinovits Iván. — Schön Adoli és tsa e. bpesti ker. és vált. trvszék, bej. ápr. 23. félsz. máj. 21. csb. dr. Szabó Árpád, tmgg. dr. Sebestyén József. — Adler Jakab. e. N.-Kikinda, u. o. trvszék, bej. ápr. 10. félsz. ápr. 19. csb. Kovách Gusztáv, tmgg. Seehorsch Ferenc. — Krell Istvánné e. Hpest, u. o. ker. és vált. trvszék, bej. ápr. 20. félsz. máj. 17. csb. bogáti Hajdú Imre, tmgg. Hets Ödön. — Lebenstein Dávidné és tsa e. Bpest, u. o. ker és vált. trvszék. bej. ápr. 17. félsz. máj. 17. csb. dr. Zoltán Béla, tmgg. Mongor Károly. — Bloch Bertalan e. Trsztena, rózsahegyi trvszék, bej. máj. 7. félsz. máj. 31. csb. Dluhovics Béla, tmgg. Vetrik József. — Sonnenfeld Vilmos e. N.-Becskerek, u. o. trvszék, bej. máj. 15. félsz, máj. 31. csb. dr. Selymessy Sándor, tmgg. dr. Kardos Samu. — Rosenberger Károly e Kolozsvár, u. o. trvszék, bej. máj. 15. félsz. jun. 11. csb. Pozsoni Antal, tmgg. Deáky Albert. — Kalenda A. G. e. Brassó, u. o. trvszék, bej. ápr. 30. félsz. máj. 15. csb. Göldner Károly, tmgg.' Demián Simon. — Tibély Zsigmond e. Rimaszombat, u. o. trvszék, bej. ápr. 25. félsz. máj. 7. csb. Kovách Géza, tmgg. dr. Cziner Miksa. — Schiller Gyula e. Nyíregyháza, u. o, trvszék, bej. máj. 1. félsz máj. 15. csb. Jakó Pál, tmgg. dr. Prok Gyula. — Kékesi Sámuel e. N.-Kikinda, u. o. trvszék, bej. máj. 2. félsz. máj. 10. csb. Kovách Sámuel, tmgg. dr. Hochstrasser János. — Gross Jenő e. Komárom, u. o. trvszék, bej. ápr. 30. félsz. máj. 15. csb. Skoday László, tmgg. dr. Goldner Fülöp. — Guttmann Fülöp e. Bpest, u. o. ker. és vált. trvszék, bej. ápr. 14. félsz, máj. 14. csb. dr. Zoltán Béla, tmgg. dr. Löwenfeld Albert. — Stern Gábor e. Jász-Apáthi, szolnoki trvszék, bej. máj. 13. félsz. jun. 13. csb. dr. Haraszthy Emil, tmgg. Kindl Dezső. — Werzár Mariska e. Deés. bej. máj. 31. félsz. jun. 12. csb. dr. Akontz János, tmgg. dr. Csizér Ákos. Pályázatok: A szegedi kir. jbiróságnál al bírói áll. ápr. 1. — A csik-szeredai kir. trvszéknél aljegyzői áll. ápr 1. — A temesvári kir. trvszéknél trvszéki b i r ó i áll. ápr. 2. — Á beszterczei kir bíróságnál a 1 b i r ó i áll. ápr. 4. - Az ócsai kir. jbiróságnál a 1 b i r ó i all. apr. 4. — A pécskai kir. jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. ápr. 7. Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körtTt 31. = Dr STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.