A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 11. szám - A végrehajtási törvény reviziója - Az 1893: 18 t.-c 27. §. 3. pontja

88 A JOG leg a többi felebbezési tanácsok az egyöntetűség kedvéért szin­tén akként határozzanak, másrészt azért, hogy az abban lefek­tetett szép jogi elvek, — melyek megvitatásra érdemesek — nyilvánosságra jussanak. A határozat következő : A kir. törvényszék mint polgári felebbezési bíróság az I. bir. végzését megváltoztatja, alperesek pergátló kifogását elveti stb. Indokok: A tárgyalás során az alperesek által becsatolt kereset tartalmából az tűnik ki, hogy ifj. V. József azon perbeli fel­peres az alperes ellen 168 frt 89 kr. tőke c's jár. iránt indított keresetet és ezen kereseti tőkében benn foglaltatik azon liO frt ingatlan vételár is. a melyet J. N. Bálint végrehajtató és a jelen perbeli felperes, vhajtást szenvedett és az előbb emiitett per­beli felperes ifj. V. József ellen foganatosított vhajtás alkalmá­val alpereseknél lefoglalt. Ezen lefoglalt követelés tehát nem szűnt meg ifj. V. József vhajtást szenvedett követelését képezni az által, hogy azt a követelést iíj. V. József saját személyében a foglalás előtt az alperes mint egyenes adósa ellen az előbbi perben per utján érvényesítette és hogy az a per folyamatban van, mert ez a körülmény csak azt a jogi helyzetet eredményezheti, hogy a mennyiben az alperes az előbb indított perben itj. V. József javára marasztaltatnék. a marasztalási összegből GO frt tőkét és járulékait nem ifj. V. József kezéhez, hanem mint letiltott összeget birói letétbe tartoznék helyezni, a per bírósága azután mások netalán előbb szerzett jogainak sérelme nélkül a vhaj­tató és az alperes ellen utóbb perrel fellépett J. N. Bálint javára ennek biróilag megitélt követelése fedezésére utalványozná. A jelen esetnél tehát az 1893 : 18. t.-c. 27. j§) .'! ik pontja alá vonható pergátló kifogás fenn nem forog, annyival kevésbbé, mert a két kereset tartalmából és a perben álló ügyfelek szemé­lyénél fogva nyilvánvaló, hogy a per nem ugyanazon jognak érvényesítése iránt és nem ugyanazon felek között van folyamatba. Eddig a határozat, a mint az indokolásból kivehető, - az alperes ellen elsőizben itj. V. József ind'tott pert 168 frt 89 kr. erejéig, — ifj. V. József adósa lévén J. N. Bálintnak, ez a per indítása után lefoglalta azon követelés 60 frtnyi részét, a melyet a fentiek szerint az alperes ellen ifj. V. József per­rel már követelt, a lefoglalás után a behajtásra magát feljogo­sítana és szintén pert indított az alperes ellen. Altalános jogi felfogás szerint J. N. Bálint ugyanazon jogot érvényesíti az alperes ellen és különböző személynek sem tekinthető ifj. V. Józseftől. A felebbezési bíróság a két pere­sített összeg különbözősége és a perbeli ellenfelek nevének különbözőségét vette irányadóul. — nézetem szerint helyesen, — mert ha ifj. V József az alperessel összejátszik, az esetben, ha a pergátló kifogást elvetjük, itj. V József hitelezője ifj. J. N. Bálint sohasem kapja meg alperestől a pénzt,mert mint a válóságban tör­tént is, ifj. V. József az általa indított pert további szorgalmazásig irattárba teszi. az szünetelő lesz és mint ilyen 8 évig folya­matban van, - a 3 év letelte előtt ifj. V. József uj tárgyalás kitűzését kéri, a tárgyaláson a felek újból nem fognak meg­jelenni és igy a per 3 évig mint szünetelő szintén folyamatban marad és igy tovább, — igaz. hogy a vhajtató J. N. Bálint bele avatkozhatnék az 1893 : 18. tc. 22. §. alapján, de mivel az is csak per. helyesebb a rövidebb utu egyszerű adóssági per megindítása. Belföld Két kitüntetés. 0 Felsége dr. Székely Ferenc budapesti főügyésznek a Lipótrend nagy keresztjét és dr. Balogh Jenőnek a bpesti tudomány egyetem nyilvános rendes tanárának a har­madosztályú vaskorona rendet legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Ritkán ért érdemesebbeket a királyi kegy. dr. S z é­kel y a büntető igazságszolgáltatás és codificatió és dr. Balogh a büntetőjog tudomány terén, elsőrangú tekintélyek, ezért köz­megelégedéssel fogadta a magyar jogászság mindkét kitüntetést. Ezen közérzésben lapunk is részes, mely büszkeséggel nevezheti a két kitüntetést a magáénak is, mert mindkettő nem egy élve­zetes dolgozattal szerencséltette lapunk olvasóit. Fogadják őszinte szerencsekivánatainkat azon kívánsággal, hogy az igazságszolgál­tatás és jogtudomány még hosszú hosszú éveken át számithassa őket nagy és eredményes munkásai közé. Irodalom. Az uj bűnvádi perrendtartás. (1896: XXXIII. és 1897: XXXIV. t.-c.) Az uj bűnvádi perrendtartás életbeléptetése alkal­mából erősen érzett szükséglet kielégítésére törekszik az Athenaeum részvénytársulat, a mikor ismert törvénykiadásainak sorozatában ugy magát az uj bűnvádi perrendtartásról szóló törvényt, mint az arra vonatkozó összes rendeleteket az idézett törvények kiegé­szítésével könnyen kezelhető zsebkiadás alakjában közre adja. A m. kir. Curiának kereskedelmi-, váltó és csődügyekben 1899 ben hozott elvi jelentőségű határozatai üsszegyü jtötle Gre­c sá k Károly,a Curia kereskedelmi-,váltó- és csőd-tanácsának tagja. Kiadja az Athenaeum részv. társ. Budapest. Ara 6 kor. Ezen munka folytatása szerzőnek már előzőleg megjelent müvének. A terjedelmes 360 oldalas kötet a kereskedelmi-, váltó- és csődtör­vény fejezeteinek rendszerét követve közli az elvi jelentőségű határozatokat, kiemelve, majd kisebb betűkkel szedve magát a meg­felelő Curiai Ítéletnek indokolását szószerint. A kötet végén 45 oldalas bő tárgymutató van, a mely a könyv kiváló használható­ságát nagy mértékben fokozza. Bűnügyi nyomozás tárgyában kiadott belügyministeri uta­sitás magyarázata. Ez a cime és tárgya a «Közigazgatási Könyv­tár*, d r. Kampis János folyóirata legújabb számának. Szerzője: dr. Magyar István budapesti királyi ügyész. Az uj bűnvádi eljá­rás tudvalevőleg belevonta a bűnügyi nyomozás szolgálatába azo­kat a közigazgatási hatóságokat, nevezetesen a községi elöljá­róságokat is, melyek eddig ezzel nem foglalkoztak. Ezeknek nyújt kitűnő tájékoztatást d r. M agyar István munkája. Ara 2 korona 10 fillér. Betüsoros útmutató á büntető perrendtartáshoz kiegészítve az 1897. évi XXXIV. törvénnyel cimü könyvre, előfizetési felhí­vást bocsátott ki Bodor László kolozsvári kir. tszéki biró. A betüsoros útmutató magába fogja foglalni az egész büntető perrendtartást és az életbeléptetési törvénynek (1897. évi XXXIV. t.-c.) nem kizárólag átmeneti, a büntető perrendtartással kapcso­latos rendelkezéseket tartalmazó részeit. A törvény egyes rendel­kezéseit ugy állította össze betűsorba, hogy annak, a ki a törvényt alkalmazza, vagy, a ki valamely adott esetben a teendők iránt tájékozást akar szerezni : nem kell hosszas kereséssel töltenie az időt, mert a megfelelő betű alatt megtalálja a törvénynek ama rendelkezését, a melyre szüksége van; még pedig olyképen hogy ott a hol kivonatozni nem lehetett, szórul szóra, más helyen pedig tömör kivonatban, mindenütt idézve a törvény megfelelő cikkelyét s a hol szükségesnek vélte, az indokolásból vett jegy­zetekkel is megtoldotta. A könyv körülbelül 38 kis nyolcadrétü iven folyó évi március hó végén okvetlenül megjelen. Előfizetési • ára 5 korona. A bolti ár magasabb lesz. Az előfizetési pénzek márc. hó 30 ig Kolozsvárra küldendők. Vegyesek. A vagyontalanok részére alakult Jogvédő egyesület évi rendes közgyűlését 1900. március 25.-én, d. e. 11 órakor a buda­pesti kir. büntető-törvényszék második emeletén levő III. számú tárgyalási termében tartja meg, melyre az egyesület tagjait s az érdeklődőket, különösen az ügyvéd és ügyvédjelölt urakat tiszte­lettel neghivja Dr. Katona Béla elnök. Napirend : 1. Elnöki jelenlés az 1899. évről. 2. Felügyelő-bizottság jelentése a pénztári számadásról s a fölmentvény megadása. 3. Folyó évi költségvetés megállapítása. 4. A választmány kilépő , 3-a helyet uj válaszmány; tagok és a felügyelő-bizottság választása. 5. Netáni indítványok. Curiai és táblai értesitések A Szepsi dr. K. E. B. Kovács M. — Lukács 73,210/99. sz. ü a Cur. márc. 1. hh. — Péter. — Gress 4,285. sz. ü. márc. 9. hh. — Krózser. — Krózser érk. 684'900. sz. a. n. e. eld. Oeffner. — Békés I. K. A 7,188/99. sz. ü. a Cur. márc. 14. fv. — a 272/900. sz. ü. n. e. Cs. Lemorgen dr. P. K. Danilevics 4,258/99. sz ü. a Cur. márc. 8. hh. Fogaras, dr. F. A. nov. Grosz. — Grosz 7,166/99. sz. a Cur. márc. 8. hh. — Hódságh dr. L. F. I. bácsi ssz. — Rohács P. és tsa. érk. 1,1-97/000. p. sz. a. eld. Biró n. e. — L.-Ludas Sz. Gy. Br. Kemény - Berkovits. 1,348/99. sz. ü. a Cur. márc. 8. mv. — Mezőkövesd F. F. Pozsa — Pozsa érk. 6,225/99. sz. a. n. e. eld. Bene. — Pozsony ? Mayer — Mayer érk. 728/900. sz. a. n. e. eld. Asztalos (Tessék a nevet kiirni.) S.-A.-Ujhely Sz. G. Bács E. — Margzta J. 6 355/99 sz ü . a Cur. márc. 8. hh. — Sz. FehérvárP. G. Wild b. ü n. e. Szidi J. — Szekeres M. 5-331/99. sz. ü. a Cur: márc. 1. hh. — Becsei — Becsei n. e. — Tőzsér — Dobrádi 1,517/900. sz. a. eld. Vörösmarthy - özv. Doczi P.-né. — Doczi K. érk. 1,757/900. sz. a. eld. — Förster - özv. Schvvetz — Magyar érk. 1,757/900. sz. a. n. e. eld. Hanák — özv. Albert P.-né — Keiszler G. nem érk. — Som.-Csurgó dr. K Czibulka M. — Farkas I. és tsai. érk. 4,327/99. p. sz. a. eld. Volt Bosits, most Frink n. e. — Szakolcza. M A. Wetz — Blatnicze M és tsa. érk. 6,948/99. sz. a n. e. eld. Zsembery. — Szeged dr P S Tombácz - Tóth éik. 1,436/900. sz. a. n. e. eld. Kovács A — Kiss Ábrahám 7,001/900. sz, ü. a Cur. febr. 23. mv. — Koch — Binder érk. 228/900. V. sz. a. n. e. eld. Bubla. — Tiszafürdd dr. D K A 2 133/99 sz. ü. még n. e. — Temesvár K. K. Varjasi népb. — Kilburg' F érk 108/900. P. sz. a. n. e. eld. Beck. — Versecz dr. P. K. Florezku — Stefanovics 5,127/99. sz. ü. a Cur. márc. 8. hh. Molnár Imre borosjenői kir. közjegyző irodájában egy állandó helyettes — ki a román nyelvet ugy szóval mint írás­ban birja — bármikor alkalmazást nyerhet. Ajánlatok a minő­sítésre vonatkozó okmányok közlése mellett közvetlenül a neve­zett kir. közjegyzőhöz intézendök. Közjegyzői helyettes egy vidéki közjegyzői irodában alkal­mazást nyer. Cim a kiadóban. (1—3) Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31 Dr. STILLER MÓR lakikV., Rudolf-rakpart 3

Next

/
Thumbnails
Contents