A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 11. szám - A budapesti kir. itélő tábla tevékenysége 1899- ben

82 A JOG v issza utasításával: polg.94,váltó 39; az ügy érdemében hozott határozattal: polg. 4,961, váltó 2,221, úrbéri: 19, bánya :7.Rendelv énynyel: polg.3,873, váltó : 1,590, urbén: 28, bánya: 3 ; az érdemben hozott határozatok közül helybenhagyatott: polg. 2,946, váltó : 1,450, úrbéri 7, bánya : 4; egészben mv. polg. 906, váltó : 350, úrbéri 2 ; r é s z b e n mv : polg. 607. váltó : 209. úrbéri 4, bánya :2; megsemmisíttetett polg.: 116, váltó 67, úrbéri 4, bánya : 1 ; f e 1 o 1 d ó polg.: 386, váltó : 145. úrbéri : 2 ; hátralék maradt ; polg : 1.109. váltó 417, úrbéri: 8, bánya 1. Felebbvitel felterjesztetett a Curiára 5,269, ebből büntető 3,252 vagyis 60T6°/0. A fennmaradó 2 017 darabból esik polgárira 1,395, váltó 610, úrbéri 11, bánya 1. Az összes a Curiára felebbvitt ügyekből helybenhagyatott 3,285 darab (ebből büntető 1,850), egészben megváltoztatott 341 (bünt. 164); részben megváltoztatott 597 (bünt. 436) ; megsemmisíttetett 24 (bünt. 11): feloldatott 52 (bünt. 18) és visszautasittatott 926 (bünt. 769). Kétségbevonhatlan axióma, hogy a judicaturaba vetett bizalom annál indokoltabb, minél kisebb az eltérés az alsó és felsőbíróságok ítélkezése közt és ebből folyólag, minél nagyobb a helybenhagyó ítéletek száma. Es e részben őszintén meg kell vallanunk, hogy a fent közzétett adatok némi aggodalommal töltenek el. Mert a curiai megváltoztató és részben megváltoztató ítéletek száma jóval túlhaladja a megengedett százalékos arányt és különösen a büntető ügyeknél közel 20°/0-ra tehető. Elég érdekes és fontosnak tartjuk a kimutatás ezen részét, hogy azt részletesebben és százalékokban is kitüntessük. felterjesztetett helybenhagyó megvál egészben oztatott részben megsemmisíttetett feloldatott visszautasittatott Polgári hármas tanácsból _ 158 65 13 í 1 97 1 « ötös « 1,237 944 75-13% i08 134 10 16 33 |Urbéri « « 11 8 1 — — Váltó, keresk. és csőd hármas tanácsból ... ... 3 — ~ — — — 1 « « « ötös « ... 607 417 68-70% 55 23 2 18 26 Büntető hármas tanácsból 683 7 3 2 2 2 698 « ötös « _ _.. 2,569 1,843 71-40% 161 434 9 16 71 Bánya « « ... ._ _. 1 1 — Összesen 5,269 ,3,285 62-35% 341 6-47% 597 11-34% 24 0.46% 52 1-00% 926 17-58% Feltűnő nagy és magyarázatra szorul a Curia által visszautasított felebbezések százalékaránya és ezek közt a büntető ügyek hármas tanácsából visszautasítottak száma (ö98=13.24°/0). Csak sejtjük, hogy ezen felebbezések azok közé tartoznak, melyek tekintetében a kir. ítélőtábla végleg határoz és további felebbvitelnek helye nincs. (1883. VI. t.-c. 7. §.) Legnagyobb a curiai helybenhagyó Ítéletek közül a polgári 5-ös tanácsi ügyek százaléka: 75,13°/0, utánna jönnek a büntető ötösek: 71.40% és utolsó helyen a váltó ügyek : 68.70°/oEz utóbbi körülmény is némi magyarázatot igényelne. — mert tudvalevőleg a váltó és keresk. tanács vezetése a budapesti kir. it. táblán a legjobb kezekbe van letéve: De nem tűnik ki ezen kimutatásból (és azért nem is nyújtja az teljesen hü képét a tábla működésének), hogy a curiai megváltoztató ítéletek közül hány esetben lett az elsőbirósági ítélet helybenhagyva és hány esetben mindkét alsdbiróság egybehangzó ítélete megváltoztatva? Ép ugy nem tűnik ki a büntető ügyeknél : hogy hány esetben lett a vádlott felmentve, hány esetben a büntetés súlyosbítva vagy enyhítve, hány esetben végül a véghezvitt bűntett máskép minősítve ? Ebből bizonyára legtöbbet tanulhatnának alsóbiróságaink és a Curia álláspontját megismervén, ez b'zonyára jó példa gyanánt is szolgálna— mert egy biró sem veszi szívesen ítéletének megváltoztatását és azért készséggel alkalmazkodik a felsőbb helyen sanctionált felfogáshoz. Nézetünk az, hogy a Curia gyakorlata í n m i t i u s alkalmazza a törvényt — ezt azonban csak egyes, lapunkban közzétett jogesetekből következtetjük, positiv egyéb adattal azonban nem támogathatjuk. Pedig kézen fekvő dolog, hogy ennek a ténynek birói köztudatba kellene jönnie, a mi az alsóbiróságok ítélkezésére is lényeges befolyást gyakorolna és ugy ezeket, mint a felsőbíróságokat sok hiába való munkától megóvna. A bíróságokat persze ebbeli mulasztással vádolni nem lehet. A ministeriumban szerkesztett táblás kimutatásokban erre vonatkozó rovat nincsen — és ezen legfelsőbb helyen ugylátszik nem is érdeklődnek az ily lappaliák iránt, melyek pedig a legvitálisabb érdekeket érintik és a legérdekesebb, legszükségesebb tanulságokat rejtik magukban. Bírságolás történt 1 1 esetben és azok pénzértéke volt 165. frt Ezen bírságolásokból esik 8 a polgári és 1 a váltó, — hármas tanácsok ügyeire. Nyilván felülvizsgálat végett felterjesztett ügyek ezek. melyeknél felülvizsgálatnak helye nem lévén, a birság alkalmaztatott; az előbbeninél ezen bírság átlaga 13V8- az utóbbinál 25 frt. TÁRCA. Kedélyeskedések fogházainkban és azokról. A. (Jog» eredeti tárcája. Irta : RUTTKAY ALADÁR kir. járásbiró Szepes-Szombat. Látjuk a laikust kétkedő arcával! Értünk alatta pedig nem a kriminális törvénynyel gyakorlatban és szenvedő alakban megismerkedett egyént, mert az kedélyesen mosolyog; hanem azt, ki a fogházi társas életben még részt nem vett, sem azzal egyéb módon megismerkedni alkalma nem volt. Hogyan ? Lehetséges mégis ? Igen ! Mint máshol, ugy a szabadság vesztettek palotáiban is leledzik kedélyesség ! Tegyünk kivételt. A fő- és székvárosi fogházpalotákat hagyjuk ki kedélyeskedésünk keretéből, mert azokat egyrészt behatóan nem ismerjük, mivel éppen fővárosiak; másrészt mert csak kegyes elnéző kivétel volt az, a mikoron európai hírnévre szert tett s bizonyos pénzszekrényeket jól kezelő egyéniség, egy kis friss levegő után vágyott, ráunván az ott uralkodott feszességre és vágya teljesíttetett. Azon hírneves személyiség kiérdemelte a kéjutazást. O csak az iparnak, mely nálunk úgyis pang, vélt jó szolgálatot tenni oly módon, hogy a pénzszekrények betörésmentességét kipróbálja. A vidék, mindig csak vidék! Beszéltessen tehát ez magáról. Lám, Mócsa is vidéken van ! Volt is bő aratás a hirlap irodalom terén. Szinte a szives olvasó zokon vette, hogy a híres Mócsa letűnt, elveszett már reá, pedig F a 1 b jóslata még nem teljesedett be a világ kimúlásáról. Vidéken vagyunk. A helyünk, mint az annalisták állítják egy érdekes, vadregényes megye nagy részének — mikép vidéken mondani megszoktuk — irányadó körét táplálta, lakván benne a historikusok szerint, az ember főtáplálékát mérők, számra nézve vagy harmincan. Ily szerencsésen alakult situá tiók, a hentesek késhegyig menő versengése között, a fogházlakók ajkai némák maradtak akkoron. Talán bizony jóvoltuknál fogva, a kőbányai piacon is consternátióra szolgálhattak volna alkalmat, ha az akkortájt virágzik. A történelem által eddig méltatlanul nevezetesen nem szerepeltetett kies helyünk — eláruljuk a titkot — rendezett városi tanácscsal birt a jobb időkben. Mondják, hogy az akkor uralkodott rendőrfő erélyes egyéniség volt, rend uralkodott hivatalnokoskodása alatt; tehát az atyasága alá jutott fogoly is az volt. Olyan viszonyok léteztek akkoron, hogy jeles Mikszáthunknak itt nem akadt dolga, a frivol actájához hasonló esetek nem szerepeltetvén magokat. A kir. hivatal zavart nem idézett elő, mert akkor még nem creáltatott. Utóbb — miért? - nem tudjuk, a rendőrfő hatásköre megszorítva lett és okvetlenkedését megkezdette az állami functionárius. Jelenleg tehát, nem saját hibánkból, ugy vagyunk : hogy közjogi természetű, államilag szervezett hivatal van és az olyan szervezetű, hogy melléje egy fogház felállítása is szükségesnek találtatott. Talán olyan rosszak voltak a barázdákat szántók? a legkevésbbé; sőt igen jámbor, még a légynek sem ártó, bárány türelmű közönség lakta vidék ez. A mégis bizonyos, fontosaknak felfedezett okoknál fogva létesített fogházba vezetjük a laikust ; mert a nem laikus előtt az nem érdekes, sőt azon atmosphaerában mozgó őrszemre a nem éppen irigylésre méltó alakulatoknál fogva, inkább bizonyos teherrel jár és deprimáló hatással van. Magyarország — szabadország! Mondják sokan és ez