A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 10. szám - A bűnvádi perrendtartás 525. §-áról

40 A JOG meghatározott vallás és ennek szabad gyakorlata elleni vétség vádja és következményei alól a B. T. K. 76. §-a alapján felmentetik. Indokok: Az alsó bíróságok vádlottnak bűnösségét azért állapították meg, mert beszámítást kizáró okot nem találtak. Minthogy azonban D. Juon kántor, sértettnek feljelentése szerint vádlott lelkész a kezébe adott énekeskönyvet szó nélkül, tehát bármi ok, vagy előzmény nélkül a sértettnek fejéhez ütötte, ezután pedig a templomban fel s alá járkált s annyira botrányosan viselkedett, hogy a templomból el kellett vezetni; már ez a körülmény magában véve is azt mutatja, hogy vádlott, ki az eljárás adatai szerint hasonló cselekményt sohasem követett el, a vádbeli cselekmény elkövetésekor öntudatlan állapotban volt. Minthogy továbbá D. Macaoli és B. Mihalia tanuknak esküvel erősített vallomásai szerint vádlott a kérdéses alkalommal ittas, még pedig a mint B. Mihaila és a vizsgálat alkalmával kihallgatott N. Joszif községi előljáró vallották, annyira ittas volt, hogy hazavezetésekor tántorgott s el is esett, ezért hitelt kellett adni vádlott ama védekezésének, hogy az élvezett szeszes italok elmetehetségét megzavarták s e miatt akaratának szabad elharozási képességével nem bírt, minek folytán meg kellett állapítani, hngy vádlott a vádbeli cselekményeket öntudatlan állapotban követte el. Minthogy pedig a btk. 76. §-a szerint nem számítható be a cselekmény annak, ki azt öntudatlan állapotban követte el : ezeknél fogva vádlott rendkívüli telülvizsgálati kérelmének helyt adni s az annak folytán felülvizsgált mindkét alsó bírósági ítéletet megváltoztatni s vádlottat az ellene emelt vallás és ennek szabad gyakorlata elleni vétség vádja és következményei alól a btk. 76. §-a alapján felmenteni kellett. Felmentés a hatóság vádja alól, mert bizonyítottnak vétetett, hogy vádlott az álom, az ittasság és a bántalmazás elszenvedésének hatása alatt követte el az erőszakoskodásokat. (A m. kir. Curia 19O0. jan ő. 3,234. sz. a.) A fejsze a Btk. 337. §-ának értelmében vett fegyvernek tekintendő. (A m. kir. Curia 1899. november 22. 2,979/99. sz. a. A vádlott által eltulajdonított ékszereket káros azért csomagolta papírba, hogy azokat postára feladja; a papirboriték tehát már ennélfogva, de egyáltalában sem tekinthető oly készüléknek, mely a káros által az ö tulajdona és birtoka megőrzésére volt rendeltetve és alkalmazva, de arra a célra teljesen alkalmatlan is, mert vádlott az ekként elhelyezett ékszerek birtokához a netán alkalmazott pecsét érintése nélkül is a papir felmetszése vagy felszakítása utján, igen könnyen hozzájuthatott, könnyebben, mint pl. a zsebmetszö tolvaj, és nagyobb akadály legyőzésére szüksége éppen nem volt. Ezért a vádbeli cselekmény a Btk- 336. §. 3. pontja alapján nem minősíthető. (A m. kir. Curia 1899. november 23. 11,432/99. sz. a.) Nem követ el hatósági közeg ellen erőszakot azon utas, aki az utazástól a vasúti közeg által eltiltatván engedelmeskedik ugyan, de utóbb bosszúból a vasúti közeget a vasút területén kivül bántalmazza. (A m. kir. Curia Í899. október 26. 10,906/99. sz. a.) Vádlottnál a lopás elkövetésekor a bűnjelként lefoglalt és vádlott által saját előadása szerint megtámadás elleni védelemre magával vitt háromágú vasvilla, tehát fegyver volt, habár azt tényleg nem használta, a terhére rótt lopás a btk. 337. §-a szerint is bűntettnek minősül. (A m. kir. Curia 1900. jan. 3. 3,328. sz. a.) A btkv. 437. §-ába ütköző vétség alkalmazhatásának feltételét az képezi, hogy a megrongálás valósággal bekövetkezett legyen. Vádlott azon cselekményével, hogy a vonat közeledése miatt már elzárt vasúti sorompónak vigyázatlanságból neki hajtott, minek folytán a vonatot megállitani kellett, a vaspályákra vonatkozó, az életbiztonság s az egészség oltalma végett fennálló szabályrendeleteket megszegte, tehát a kbtkv. 111 §-ba ütköző közegészség és testi épség elleni kihágást elkövette. (A m. kir. Curia 1900. jan. 4-én. 9,378. sz. a.) Cseléd által gazdája ellen elkövetett többszörös lopás, tekintve, hogy cselekményeit az egységes szolgálati hiiség megszegésével folytatólag követte el, csak egy, folytatólag elkövetett lopás. (A m. kir. Curia 1900. jan. 11-én 11,846. sz. a.) A köztisztviselő által hivatalos iratban, közérdekből hasznait kifejezések miatt, magánfelek rágalmazás avagy becsületsértés vétsége cimén vádat nem emelhetnek. (A m. kir. Curia 1900. január 5. 12.724/99. sz. a.) Az ugyanazon szobában ugy a vádlott, mint a sértett által használt ágybérletből s a bérbeadó által díjazásért mindkettőjüknek is szolgáltatott étkezésből származó viszony sem házközösséget, sem közös háztartást meg nem állapit s így az a vádlott cselekményének a Btk. 339. §-ának 8. pontja alapján való minősítéséhez alkalmas alapot sem ny jt. (A m. kir. Curia 1899. december 5. 3,680/99. sz. a.) 5oo frtnyi kárt okozó tüzeset a Btk. 425. §-ában említett tűzvész fogalma alá vonandó. A Btk. 427. S-ában megengedett büntetlenség csakis gyújtogatás, tehát tűznek szándékos gerjesztése esetén foghat helyt az ott meghatározott feltételek mellett. (A m. kir. Curia 1900. január 4. 4,712,99. sz. a.) A vizsgálóbíró által hozott előzetes letartóztatást megszüntető végzést helybenhagyó vádtanácsi határozat ellen további felfolyamodásnak helye nincs. (A bpesti kir. tábla 1900. januír 25. 913/900. sz. a.) Kerékpáros gondatlansága megállapittatott. mert vádlott akkor, midőn a sértett kocsijával szemben találkozott, látta, hogy a sértettnek a vádlott kerékpárjától megriadt lovai nyughatatlankodnak és sértett a kerékpárral leendő megállás végett integetett is neki. vádlott a kerékpárt még sem állította meg, hanem azzal a lovak mellett tova rohant; ennek a ténykedésnek azután az lett a következménye, hogy a lovak megbokrosodván, a kocsit felfordították. (A m. kir. Curia 1899. november 29, 11,682/99. sz. a.) A m, kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Kiházasitási ígéret mellett háztartási munkák elvégzésére felfogadott rokon által c cimen indított ügynek elbírálása a rendes birbság hatáskörébe tartozik. (A rri. kir. ministe.tanács 1899. évi szept. 6-án hozott határozata.) Vitás vagy kétes illetőségű állitásköteles egyén, azon község összeirási és állítási lajstromába veendő fel, mely községben szülei állandóan tartózkodnak. (A m. kir. honvédelmi minister 1898. évi 1.707. sz. határozataj. A ki nem vegyes, hanem katonai felülvizsgáló-bizottság által fegyverképtelennek nyilvánittatik. a második korosztályban meg állitásk'óteles. (A m. kir. honvédelmi minister 30,421. sz. határozata.) A póttartalékba besorozott vagy abba áthelyezett családfentartók és öröklött mezőgazdaság birtokosat az előző év december végén mentességi cimök fennállásának igazolására felszólitandók. (A m. kir. honvédelmi minister 1890. évi 5 í.900. sz. határozata.) ha a mészáros zöldséget árusít, a nélkül, hogy erre iparigazolva ny a lenne, kihágást követ el. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1899. évi 78,639. sz. határozata.) Ismert zsebtolvajnő, ha férjével közös háztartásban él, foglalkozás nélkülinek nem tekinthető és csavargás cimén meg nem büntethető. (A m. kir. belügyminister 1899. évi 3,738. számú határozata.) Az ipartelepeken előforduló baleseteket a munkaadó 48 óra alatt az illetékes iparfelügyelőnek bejelenteni köteles. A bejelentésnek elmulasztása kihágást képez s az rSaj. évi XXVIII. t.-cikk 89. §-a alapján 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1899, évi december 23-án kelt általános rendelete.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kozma János e. Kisújszállás, szolnoki trvszék, bej. ápr. 26. félsz. máj. 28. csb. dr. Haraszty Emií, tmgg. Nagy Béía. — Sommer testvérek e. Budapest, ker. és vált. trvszék, bej. ápr 3 fel«z máj. 3. csb. dr. Bakó Gyula, tmgg. dr. Bazsán Béla. — Goidschmid Adolf és Meller József e. Pálháza. s.-a.-ujhelyi trvszék, bej ápr 9 félsz máj. 7. csb. Emődy Béla, tmgg. dr. Grosz Dezső. — Schwartz Irmác e. Lőrinc, b.-gyarmati trvszék, bej. márc. 31. félsz. ápr. 10 csb. Köröm Laszlo. tmgg. dr. Kossaczky Arnold. — ..Budapesti önsegélyző népbank, mint szövetkezet.) e. Bpest, kir. ker. és vált. trvszék bej. ápr 9. félsz. maj. 8. csb. dr. Szüts István, tmgg. dr. Bende Ödön Segesvary Dezső e. Székesfehérvár, bej. máj. 20. félsz, jun 15 csb Sohar Béla, tmgg. dr. Vértessy Gyula. Kohn Manó e Rózsahegy u o. trvszék. bej. ápr. 28. félsz. máj. 19. csb. Dluhovics Béla tmgg dr Szilágyi Dávid. - Tupkovics Pál e. Nagy-Kikinda, u. o. trvszék bei apr. 2. félsz. ápr. 7. csb. Kovács Gusztáv, tmgg. dr. Türk Marcell — Pajti István és neje e. Erzsébeffalva, pestvidéki trvszék, bej máj 1 félsz. máj. 24. csb. Kállay Béla, tmgg. dr. Moravcsik Gyula. - Obersohn Benedekné e. Keszthely, n.-kanizsai trvszék, bej. ápr. 30. félsz mái 28 csb. Huszár Sándor. - Labancz József e. Nagy-Kikinda. u. o trvszék, bej. apr. 2. félsz. ápr. 7. csb. Kovács Gusztáv, tmgg. dr. Varró Ignác. ,. ™lyaZat°k ; A "--szebeni trvszéknél, a sz.-németi trvszéknél, a deya. jbirosagna aljegyzői áll. márc. 17. - A kismartoni jbiróságnái a 1 b 1 r o . all marc 17. - A nagy-tapolcsányi jbiróságnái a 1 j b i r ó i áll. marc. 18. - Nagy-Katán j b 1 r ó i áll. márc. 20. - Az erzsébetvárosi trvszéknél aljegyző, áll. márc. 22. -. A vasvári jbiróságnái a 1 b 1 r o 1, a Kun-szt-miklosijbiróságnál j b i r ó i áll márc 23