A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 9. szám - Bolgár igazságügy. 1898-1899. [5. r.]

H6 A JOG dötte. A felperes ez iránti levelét 3- . alatt csatolja be eredetiben, az arra adott válassza pedig Gi alatt van bemellékelve. Végül hivatkozik alperes egy curiai határozatra, a mely szerint : Ha a vevő az áru átvételét határozottan megtagadja, az eladó az árut elküldeni és azt az át nem vett vétel esélyeinek kitenni nem tartozik, hanem ily körülmények közt a maga szerződési kötelezettségének már azáltal is megfelelt, ha az áru elküldését az arról szóló számla átküldése mellett megajánlotta. >Dt. u. f. XXIII. k.) A kir. törvényszék alperesnek azon védekezését, miszerint leiperesnek az alperesi ajánlatot elfogadó sürgönye elkésett és alperes jogosítva volt a másik ajánlatot elfogadni — figyelembe nem veszi, mert az Aj alatt becsatolt alperesi levélben alperes nem jelölte meg az órát, meddig felperes válaszára várt, hanem felperest csak általánosan arra kéri, hogy ajánlatára más napon sürgöny utján válaszoljon és mig alperes a periratokban azt adja elő, hogy a felperes válaszára 1898. július 18-án délután 4 óráig várt, addig az F.) alatti eredetiben becsatolt levelében azt írja. hogy felperes sürgönyére csakis déli 12 óráig várt és akkor már a má ik ajánlatot fogadta el; minthogy pedig alperes felperest erről sazonnal nem értesítette és ajánlatát a felperes elfogadó nyilatkozatának átvétele előtt vissza nem vonta, azért visszalépése el nem fogadható, mert az A.J alatti levele értelmében felperesnek, egyéb értesülés hiányában, az egész nap állott rendelkezésére a válasz adásra. Tekintve, hogy ezek szerint felperesnek alpereshez bár délután \'..5 órakor érkezett válasza még azon esetben sem tekinthető elkésettnek, ha felperes ajánlatát már délelőtt vette volna kezéhez, azért a kir. törvényszék a jelen ügy elintézésével ugy a szakértői bizonyítást, mint a főesküt mellőzte. Felperesnek jogában állott alperes elállási nyilatkozata folytán a kereskedelmi törvény 352. §-a értelmében tetszése szerint vagy a szerződés teljesítését és a késedelemből eredő kár megtérítését követelni, vagy a búzát alperes rovására nyilvános árverésen eladatni és egyúttal a kár megtérítését igényelni, vagy végre a szerződéstől egyszerűen elállani, mintha az meg sem köttetett volna ; a törvény 354. §-a értelmében pedig : a szerződő felek közül az, ki a teljesítés helyett kártérítést követelni, vagy a szerződéstől elállani kíván, erről a másik felet azonnal értesíteni és ennek, ha ezt az ügylet természete mengedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik. Tekintve, hogy felperes alperesnek tagadásával szemben be nem bizonyította, hogy bár a két kocsi búzát alperes címére feladta és a négy kocsit készen tartotta ; tekintve, hogy saját beismerése szerint is a buza elküldését beszüntette, a búzát visszavette, tehát a felett megint, mint sajátja felett, rendelkezvén, felperes ezen concludens cselekvénye által a kötött vételügylettől hallgatagon elállott és ekként a ker. törvény 352. §-ában felsorolt azon jogát, melyszerint a szerződéstől elállhatott, mintha ez meg sem történt volna, gyakorolván, a vevőtől a szerződés teljesítését többé nem követelheti, miután alperesnek sem a számlát meg nem küldötte, sem alperest a kereset beadásáig nem értesítette, hogy a szerződés teljesítését a buza el nem küldése dacára is követeli. (C. M. VIII. 248. lapján.) Mindezek alapján felperes keresetével elutasítandó s mint pervesztes stb. stb. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla (1899. augusztus hó í-i-én 1,954. sz. a.) következőleg ítélt: Az elsőbiróság Ítéletét abban a részében, mely szerint felperes keresetével elutasittatolt, helyben hagyja, a perköltségekre vonatkozó részében azonban megváltoztatja akként, hogy a perköltségeket peres felek között kölcsönösen megszünteti stb. stb. Indokok: Az elsőbiróság ítéletében helyesen megállapított tényállás szerint peres felek között a vételügylet létre jött s miután ennek dacára alperes a szerződéstől egyoldalulag elállott, azoknak a jogkövetkezményeknek vetette magát alá, melyek a késedelmes vevőt terhelik. Habár a kereskedelmi törvény 351. §-a az áru átvételében késedelmes vevővel szemben eladónak kártérítési jogosultságát hozza fel, tekintettel a törvény 352. §-ára és az általános anyagi jogszabályokra, eladónak szerződés teljesítéséért is joga van fellépni. E joga azonban részben az anyagi jogszabályok, részben a kereskedelmi törvény 351. és 352. ij-a szerint ahoz van kötve, ha a szerződést maga teljesítette. E teljesítés jelen esetben a felek között létrejött szerződés szerint abban állott volna, hogy a szállítást eszközölje, miután a fizetés csak a számla vagy factura átvételével követelhető s a mennyiben az átvétel megtagadtatik, az árut köz- vagy magánraktárba helyezze el. A szállítás tettleges foganatosítása alól azonban felmentette eladót vevőnek az az értesítése, melyben kijelenti, hogy ne szállítson, mert az árut nem fogja átvenni. Ily körülmények közt eladó jogai fennállottak volna akkor, ha vevőnek a számlát megküldi, az árut raktárba helyezi vagy magánál megtartja s a vételár iránt indított keresetében az áru átadása iránti készséget kijelenti. Eltekintve attól, hogy eladó a feltételek közül két előbbit nem teljesítette; a menyiben a per folyamán állította is, hogy az áru nála megvan és az átvehető, ez alapra már eladó nem helyezkedhetik, a midőn előzőleg arról értesítette vevőt, hogy az átvétel megtagadása dacára 2 vaggon búzát részére elküldött, a más két vaggont pedig másnap küldi el. s miután vevő ismét azt irta, hogy át nem veszi, eladónak jogában álott ugyan, hogy a küldeményt letétbe helyezze, de erről alperest értesíteni tartozott volna, ez értesités hiánya folytán pedig felperes is a szerződéstől hallgatólag visszalépettnek volt tekintendő. Ez okból a kereset elutasítása helybenhagyatott. A perköltségek azért szüntettettek meg kölcsönösen, mert alperes is szerződésszegő lévén, a perre okot szolgáltatott, stb. Am. kir. Curia (1900. február hó 7-én 1,244. sz. a.) következő ítéletet hozott: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik és a felebbezési munkadíj stb. I nd ok o k: Tekintve, hogy alperesnek 1898. július 1 /-én felpereshez küldött azt a levélbeli ajánlatát, hogy megvesz tőle 4 kocsirakomány uj: búzát, 10,000 kgját 1,740 frank árban franco Predeál, ha felperes'másnap az ajánlatot sürgönyileg elfogadja, felperes 1891. július 18-án d. u. \ 3 órakor feladott és alperesnek V2 5 órakor kézbesített sürgönyi válaszában elfogadta s így az ajánlat a kikötött időben elfogadtatván, erről alperes kellő módon és időben értesittetvén az adásvételi ügylet létrejött ugyan; tekintve továbbá, hogy alperes a megvett buza átvételét kifejezetten megtagadván és annak elszállítását ellenezvén, felperes nem volt köteles a búzának elszállítását foganatosítani és a szállításnak ily körülmények között történt elmaradása nem jogosította ugyan felperest az ügylettől egyoldalulag elállani, tekintve azonban, hogy a keresk. törvény 335. §-a szerint kétoldalú szerződéseknél az, ki ellen a teljesítés követeltetik, erre csak abban az esetben kötelezhető, ha a másik fél saját részéről a szerződést teljesítette, illetőleg kész a teljesítésre s tekintve, hogy a fenforgó esetben alperes csakis szerződésszerű buza átadása ellenében volna a vételár fizetésére kötelezhető, felperes azonban sem a keresetben, sem a per folyamán a peres búzának származását és minőségétközelebbről meg nem jelölte,az a határozatlan kijelentése pedig, hogy a búzát alperes részére rendelkezésre tartja, a nélkül, hogy annak akár származását, akár minőségét tüzetesebben meghatározná, az alperes marasztalására illetve a p. t. r. 249. §-ának megfelelő oly Ítélet hozatalára, mely a felek kölcsönös jogait és kötelezettségeit szabadon meghatározná, elegendő alapul már azért sem szolgálhat, mert az 1898-ban kelt kötlevél egész általánoságban uj búzára szól, a felperes által állítólag alperes rendelkezésére tartott, illetve az alperes részére a vételár fizetése ellenében átadandó buza minősége jelen esetben — tekintettel arra, hogy egyfelől az ország határán létrejött szerződésről, másfelől pedig uj búzára szóló 1898-iki kötésről van szó, — oly anynyira határozatlan, hogy annak minősége a keresk. törv. 321. §-ában kifejezett szabály alkalmazásával sem állapitható meg határozottan: mindezeknél fogva a másodbiróság Ítélete a per főtárgyára nézve ezekből az okokból stb. helybenhagyandó. Kivonat a „Budapesti Közlönyí4-böl. Csődök : Molnár Gerőné e. Sz.-Cseb, zilahi törvényszék, bej. márc. 31. félsz. ápr. 19. csb. Knoll Béla. tmgg. dr. Bartha Lajos. —. Klein Sámuel e. Kun-Madaras, szolnoki trvszék, bej. ápr. 18. félsz, máj. 18. csb. di. Haraszty Emil, tmgg. dr. Schneer Soma. — Stempler Miksa e. Bpest, bpesti ker. és vált. trvszék, bej. márc. 22. félsz. ápr. "21. csb. dr. Zoltán Béla, tmgg. dr. Benedikt Márk. — Schönwald B. e. Zágráb, u. o. trvszék, bej. márc. 15. félsz. ápr. ll. csb. dr. Valicskovics |ános, tmgg. dr. Siebenschein Róbert. - - Kohn Adolf e. Orlyevác. po'zsegai trvszék, bej. febr. 20. félsz. márc. 6. csb. Hadzsija Kranosztáv. — Valentics András e. Zágráb, u. o. trvszék, bej. márc. 9. félsz. ápr. 9. csb. Velicskovics János, tmgg. dr. Grünwald Sándor. — Fülöp Tivadar e. Kisújszállás, szolnoki trvs2ék, bej. ápr. 19. félsz. máj. 22. csb. dr. Haraszthy Emil, tmgg. Bolemann Lajos. — Kohn Farkas özvegye és fia e. Vasvár, szombathelyi trvszék, bej. márc. 26. félsz. ápr. 7. csb. dr. Prugberger Vincze, tmgg. Krenner Pál. — Grigáss János e. Ökörmező, m.-szigeti trvszék, bej. márc. 31. félsz. ápr. 6. csb. Broznai Lajos, tmgg. Sárközy Pál, — Csorvai Rieger Emil e. Szeged, u. o. trvszék, bej. ápr. 7. félsz. ápr. 28. csb. dr. Keckeméty Dániel, tmgg. dr. Kelemen Béla. Grósz Soma c. Kassa, u. o. trvszék, bej. ápr. 5. félsz. ápr. 30. csb. Dubay József, tmgg. dr. Glück Lipót. — Deutsch C. c. Sziszek petrinyai trvszék, bej. máic. 15. félsz. márc. 20. tmgg. Meszler Ferenc. — Bingulacz Vétyko e. Vukovár, u. o. jbiróság, bej. márc. 3. telsz. márc. 22. csb. dr. Lojasics Jeronim, tmgg. dr. Nikolics Lázár. — Pollák J. e. Zágráb, u. o. trvszék, bej. márc. 21. félsz. ápr. 17. csb. dr. Velicskovics János, tmgg. dr. Szinger Sz. — Ducemelics Ádám e. Vinkovcze, u. o. trvszék, bej. márc. 20. félsz. ápr. 3. csb. dr. Rein Mór, tmgg. Suasztoszijevics Mihály. — néhai dr. Breitner Zsigm. hagy e Bpest., u. o. trvszék. bej. ápr. 23. félsz. máj. 19. csb. Lauffer Gyula tmcra dr.' Reitz Ferenc. Pályázatok : A felsc-ecri és paksi jbiróságnál a 1 j b i r ó i áll. márc. 10. — A németujvári jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 10. — Az újvidéki tvszéknél, a dunavecsei jbiróságnál, a szolnoki és gyulai trvszéknél aljegyzői áll. márc. 11. — A bánffy-hunyadi jbiróságnál jbirói áll. márc. 11. — A lugosi ügyészségnél ügyészi áll. márc. 12. — A s.-a.-újhelyi ügyészségnél al ügyészi áll. márc. L2. — Az ar.-maróthi trvszéknél aljegyzői áll. márc. 12. — A nyárád-szeredai jbiróságnál albirói áll. márc. 12. — A n.-váradi trvszéknél aljegyzői, a karánsebesi trvszéknél jegyzői áll. márc. 13. — A brassói ügyészségnél alügyészi. a z.-egerszegi ügyészségnél ügyészi, a rózsahegyi ügyészségnél alügyészi, az erzsébetvárosi ügyészségnél ügyészi, a pozsonyi ügyészségnél ügyészi áll. márc." 15. — Az aradi trvszéknél aljegyzői áll. márc. 16. — Az orosházi jbiróságnál albirói áll. márc. 16. Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Dr. STILLER MÓR^kikJV^udolf-rakpart 3