A Jog, 1900 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1900 / 8. szám - Bolgár igazságügy. 1898-1899. [4. r.]

A JOG 63 kir. táblai biró, Fayer László és Balogh Jenő egyetemi tanárok, Baumgarten Izidor osztálytanácsos, Székács Ferenc curiai tanácselnök és dr. Vámbéry Rusztem biró. Az uj koronaügyész-helyettes esküje. Dr. Katona Béla, az uj koronaügyészi helyettes, f. hó 20-án d. e. 10 órakor, tette le esküjét a Curia összes ülésében. Szabó Miklós curiai elnök üdvözölte a teljes számban megjelent bírákat s jelezte, hogy az ülés egyedüli tárgya dr. Katona Béla eskütétele lesz. Németh Lajos biró felolvasta a kinevezési okmányt, mire az uj koronaügyész-helyettes letette az elnök kezébe hivatali esküjét. Ezután az elnök üdvözölte meleg szavakban. Méltóságod — úgymond — addig, mig a főügyészség látta el a Curiánál felgyülemlett ügyeket, többször megfordult e magas testület előtt. Ezen szerepléséből eléggé ismeretes méltóságod ügybuzgalma. Most, hogy az uj törvények sok terhet rónak a bírósági személyek vállaira, reméljük, hogy ezután is hasznos tevékenységet fog méltóságod kifejteni s felmerülő nehézségeket vállvetve sikerülni fog elhárítani. Ebben a reményben örömmel üdvözlöm méltóságodat most elnyert uj állásában. A meleghangú elnöki üdvözlő szavakra Katona meghatva válaszolt és midőn köszönetet mondott a Curia nevében kifezett jókivánatokért, így folytatta: Ugy mint a múltban, a jövőben is kötelességérzet és buzgalom fogja áthatni munkámat. Ugyanazon az uton fogok haladni most is és bizton hiszem, hogy a Curia tetszését és megelégedését teljes mértékben kiérdemelhetni szerencsés leszek a jövőben is. Az ünnepélyes aktus erre az uj koronaügyész-helyettes éltetése közben véget ért. Külföld. •^y Bolgár igazságügy.*) --£(1898—1899.) Fegyelmi hatóságok hieararchikus rendben : 1. a legfőbb semmitőszék — összes birái fölött (ide értve magát az első elnököt és a tanácselnököket); felebbviteli törvényszékek elnökei, alelnökei és birái fölött ;2.a felebbviteli törvényszékek — a kerületi törvényszékek elnökei, alelnökei és birái, a békebirák és vizsgálóbirák fölött és 3) a kerületi törvényszékek — a többi bírósági hivatalnokok fölött. A 2. és 3. osztályba eső bírák és bírósági hivatalnokok számára egy, illetve két fokú felebbezés áll nyitva, mig ellenben a legfőbb semmitőszék fegyelmi hatósága alá eső birák részére nincs felebbezési fórum. A fegyelmi végtárgyalást az illető bíróság teljes tanácsülése ejti meg. Ez esetben a bíróság nincs kötve az általános eljárási szabályokhoz. (180—198. §§.) A fegyelmi eljárást birák és vizsgálóbirák ellen vagy az illető bíróság, melynél a vádlott szolgál, határozata alapján indítja meg vagy pedig az igazságügyminister előterjesztésére. A többi bírósági hivatalnokok ellen a fegyelmi eljárást a törvényszéki elnök vagy ügyész indítja meg. Az ügyészek és alügyészek az igazságügyminister közvetlen fegyelmi hatósága alatt állanak, de nem büntetheti meg őket, mig tőlük nyilatkozatot nem kér. (176 §.) Fegyelmi büntetések: 1. megintés; 2. feddés; 3. időleges elmozdítás és 4. elbocsátás. (165. §.) A törvény egyéb részeiből még kiemelendő, hogy a IX-ik fejezet (73—75. §§.) az évi szünidőt két hónappal állapítja meg: ó naptár szerinti július létől szeptember 1-éig, melyet azonban a b é k e b i r á k és vizsgálóbirák nem vehetnek igénybe; de a többi birák is akkép kell, hogy osszák be maguk között — minden bíróságnál — a fenti szünidőt, hogy egy szün eti tanács — mely a halasztást nem tűrő ügyekét és pereket tárgyalja — megmaradhason. Ugyanezen szabály vonatkozik a békebirákra is a szüneti hónapok alatt. Szabadságot minden biró vagy bírósági hivatalnok (a jegyzőket és alantasabb kezelő hivatalnokokat kivéve), csak egy hónap erejéig vehet igénybe minden évben. Rendkívüli esetekben e szabadság még egy hónappal meghosszabbítható, de fizetésre való igény nélkül. Betegség esetén a biró vagy bírósági hivatalnok három hónapig kaphat szabadságot teljes fizetéssel, további három hónapig íél fizetéssel és még hárorr hónapig fizetés nélkül. Ezután, ha még beteg, elbocsáttatik. Szabadságot 10 napig engedélyezhet az illető bíróság teljes tanácsülése illetve — ha ker. törvényszéki ügyészek vagy alügyészek szabadságáról van szó, az illető felebbviteli törvényszék ügyésze. Tiz napot felülhaladó szabadságot valamennyi fentemiitett bírósági hivatalnok részére, ide értve az ügyészeket is, az igazságügyminister engedélyez az illető hivatalfőnök véleménye alapján. Ugyancsak az igazságügyministertől kell kérni — akár 10 naprs — szabadságot a lelebbviteli és semmitőszéki ügyészeknek és alügyészeknek. Jegyzőknek a hivatalfó'nökök engedélyezhetnek szabadságot 21 napig, a többi alantas hivatalnokoknál pedig korlátlanul. (76—80. §§./)Minden biró, mielőtt szabadságát igénybe venné, köteles az összes neki beosztott ügyeket befejezni, azaz — szóbeli lévén *j Előző cikk az 5-ik számban. az eljárás — az általa előadott perek és ügyek Ítéleteit vagy végzéseit megírni (81 §). Ha valaki szabadság nélkül távol van, fa szabadság nélkül töltött időre járó fizetését elveszti s azonkívül fegyelmileg is megbüntethető. (82. §). A törvény átmeneti intézkedéseiből (prehodni pravila — 208—214. §§.) kiemelendő azon tavali közleményemben is hangsúlyozott körülmény, t. i. az államvizsgától való undor. Alig ugyanis a tavaielőtti kis törvényke a birák és bírósági hivatalnokok minősítéséről, valamint a jelen törvény 208. §-ának korábbi szövegelmert az átmeneti intézkedések legtöbb szakasza is módosítva lett az utolsó novellávalj csak azokat a jogászokat, kik 1898. évi szeptember hó l-éig jogot «végeztek» (akárhogyan , az államvizsga letételétől felszabadította, addig a novella ezen intézkedést sem találta eléggé bőkezűnek s így azt rendeli, hogy a fenti határidő 1899. évi január hó l-ig kiterjesztessék s hogy a szörnyű államvizsga alól még azok is felszabadittassanak, kik ezen határidő (1899. január 1.) előtt még csak megkezdték ,ogot hallgatni ! E szerint államvizsgajelöltjeink legjobb esetben csak 4 év múlva lesznek, mert fehér holló, ki önszántából a bolgár államvizsgát le fogja tenni, alig fog akadni. Az ilyen államvizsgától felszabadított jogászok, a törvény (208. §.) szerint békebirákká és kerületi törvényszéki bírákká kínevezhetők, ha legalább hat hónapig mint jegyzők, aljegyzők vagy joggyakornokok szolgáltak. A következő (utolsó) 209—213. §§-ok bőven számot tartanak a nyert jogokról, sőt azt is megengedik, hogy három éven belül a törvény életbeléptétől számítva oly egyének is lehessenek békebirák, közjegyzők s egyéb bírósági hivatalnokok, kik a jelen törvényben előirt minősítésnek meg nem felelnek, persze azon föltétel alatt, ha nem akadnak kellő számú minősített jelöltek. Természetesen e föltétel fennlétét vagy fenn nem létét maga az igazságügyminister konstatálja. Végre a törvény (212. §.) a zugirászatnak egy nemét:az u. n. kérvényirászatot (proseno-pisztvo) törvényesítette, hivatkozván egy külön rendeletre, mely azt szabályozni fogja. E rendelet csakhamar elkészült. Azt az 1899. évi ó n. sz. március hó 41-én 70. sz. a. megjelent hivatalos közlöny (drzsáven vesztnik) közölte. E szerint a kérvényirászat szabad ipar (szvobodna profeszia). (1. §.) Hogy valaki a ker. törvényszék által «kérvényirónak» (proszbopiszec) elismertessék, kell, hogy cselekvésképes, legalább 21 éves, bolgár alattvaló, a bolgár nyelvben jártas és legalább három — polgári vagy középiskolai osztályt — végzett legyen és a mellett három évi bírósági vagy ügyvédi írnoki (dijnoki) gyakorlattal bírjon (2, §.) A korábban «nyert jogok* érvényben hagyatván, az összes eddigi zugirók okleveles kérvényiróknak elismertetnek még az esetben is, ha a fenti «iskolai képzettséggel* nem bírnának is s ha csak 2 évi «gyakorlatuk» volna. (4. §.) Kik a politikai vagy polgári jogokat elvesztették vagy a rendeletben (3. §.) elősorolt büntetendő cselekmények egyikeért megbüntetve voltak, nem lehetnek kérvényirók. Épugy a kérvényiró nem lehet egyszersmind állam vagy községi hivatalnok. Miután a kérvényirók némileg az ügyvédekkel egy rangba helyezik magukat, a rendelet 5—8. §§-ai ezzel számot tartva rájuk vonatkozólag is rendeli, hogy a kerületi türvényszékek nyilvántartása alá esnek. Ugyancsak a ker. törvényszék adja ki a kérvényirónak a minősitési bizonyítványt (oklevelet). Hol ügyvédtanácsok szervezve vannak, a kérvényirók ugy mint az ügyvédek is az ő fegyelmi hatóságuk alatt állanak. A 11. §. meghatározza a kérvény irók hatáskörét. A kérvényiró : 1. felek kívánatára kérvényeket, szerződéseket és mindenféle más okiratokat és beadványokat valamint elleniratokat (perválaszokat) felebbezési és semmiségi panaszokat (1,000 frank perértékig) szerkeszt ; 2. közbejár ugy biztosítási mint kielégítési végrehajtásoknál és 3. feleknek periratok tanulmányozásában és egyéb adatok keresésében segédkezik. Munkadíj fejében, megállapodás hiányában, a kérvényiró minden 25 frtért 1 frankot illetve a perértéktől 5"/0-ot szedhet (12. §). A rendelet többi szabályai (13—26 §§) utasításokat adnak a kérvényiróknak lelkiismeretes eljárásra és fegyelmi és büntető szabályokat tartalmaznak. II. Az 1898. évi szobranje által megszavazott kisebb rendbeli törvénymódosítások, egy kis büntető és kereskedelmi törvény novellát kivéve, legtöbbnyire közigazgatási és pénzügyi természetűek. Ezek közül kiemelendők a következők : a semmiségi panaszok illetékéről szóló polg. prdttsi 714. §-ának módosítása, mely ezen illetéket tetemesen emeli, 40 frank 5,000 frk perértéktől és becslés alá nem eső perekről, 80 frank, ha a perérték 5,000 frankot meghaladja, de 10,000 frkon alul van, 120 frank — 20,000 frankperértékig és 200 frank azon felül. Békebiró illetősége alá eső pereknél (1,000 frankig) a semmiségi illeték (kaszacionen depoziti ugy mint azelőtt 20 frank. Úgyszintén megmaradt az orosz polg. perendtartásból átvett ama régi salamoni szabály is, hogy a semmiségi illeték a félnek visszafizetendő ha a semmiségi panasznak hely adatik. Említésre méltó a büntető eljárás 567. §-ának — a magánpanasz folytán indítandó bűnt. eljárásról — módosítása,mely azt rendeli, hogy az ezen büntető perekben hozott ítéletek ellen beadott semmiségi panaszok is illeték alá esnek és pedig a kerületi törvényszék végleges Ítélete elleni sem. panasz 10 frank, a felebbviteli törvényszék ítélete elleni sem. panasz pedig 20 franknyi illeték alá. Fel vannak mentve ez illeték alól az állami hatóságok mint felek, az elismert szegények és a börtönben lévő eli-