A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 7. szám - A bíróságok évi kimutatásai cikkhez - A bányaművelési szabadság és a kőszén

A JOG Ő9 Sérelem. Vidéki bírósági miseriák.* (Békésgyulai törvényszék és hozzá tartozó járásbíróságok.) Sokszor panaszkodtunk már az igazságszolgáltatási miseriák miatt mi is, de biz annak eredménye nem lett. Sev e r u s ur felhívása folytán is felemeljük még egyszer szavunkat. Erdélyi igazságügyminister ur mult évi költségvetése tárgyalása alkalmával nagy hangon biztosította a képviselőházat, hogy az igazságszolgáltatás szekere mint gyorsvonat halad. Ugyan kérem, méltóztassék valakivel megnézetni a szeghalmi és n.-szalontai tkvi hatóságok ügymenetét, hol évek kellenek egy rendes darab kiadományzására, a gyulai törvényszék ügymenete is elég lassú, no de a mi a béké s i kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál megy, az a maga nemében páratlan. Ha ennek irodájába különösen délután benézünk, ő — 6 egyént is látunk ott dolgozni (még az ablak deszkáján is ima k), csakhogy ezek 2 kivételével mind ügyvédi Írnokok, kiket az ügyvédek kénytelen-k felküldeni a hív. kiadmányok leírására, másként nem kapnak végzést és tkvi másolatot!! Van ugyanis 2 eló'adó biró és 2 tkkvvezető mellé beosztva: 1 szóval egy irnok, ennek elég igtatni, névmutatót készíteni, irattárt rendben tartani, a leirt darabokat kiadmányozni; aztán van még egy kis fiu (de igazán Vas fiu), mint <dijn ok-jelölt, van pedig évenként legalább 2,000 drb tkvi másolat, ennek magának nem elég egy ember, és néhány ezer beadvány; a kis fiu szorgalmas, de hát nem birja 1 ,„-részét sem elvégezni a dolognak két előadó után. Mint halljuk, a gyulai kir. törvényszék elnöke, segíteni akarván a bajon, — meghosszabbította a hiv. órákat ! ! De ugyan kinek, talán az ügyv. írnokoknak? Satyrát nem írni — nehéz! Tessék ide kellő munkaerőt rendelni. A járásbíróság vezetője halomszámra küldözi a felterjesztéseket a munkaerő szaporítása végett, mindhiába! Most aztán — talán bánatában — elrendelte, hogy az irodákban a feleknek és képviselőiknek sem a személyzettel, sem egymás közt magán dol gokról beszélgetni nem szabad, hogy a személyzet többet dolgozhasson! Ezúttal nem bíráljuk ezen rendelet jogos vagy jogtalan voltát, de az bizonyos, hogy a restanciát a jelenlegi személyzet megnémítva sem dolgozza fel még éjjel sem. ^ Irodalom. Az ügyvédi dijak törvénykezési szabályozásának alapelvei és ezek szerint kidolgozott törvényjavaslatnak tervezete. j Ezen cim alatt jelent meg a magyar jogászegylet kiadásában ' Pfeifer Ferdinánd könyvkereskedőnél dr. Dárday Dezsőnek egy értekezése, melynek számára már magában az is biztosítaná az érdeklődést, hogy birói oldalról tárgyalja ezen régen vajúdó kérdést, mely ez ideig csak ügyvédi oldalról szellőztetvén, sokak előtt egyoldalú érdeket szolgáló mozgalom színében tünt fel és általános rokonszenvet nem keltett az ügyvédi körökön kivül. Sierző sok értékes adat közrebocsátása mellett a birói kar érdekében sürgeti a kötelező díjszabást. Munkája kimerítően és sokoldalúan tárgyalja a kérdést; áttekintést nyújt ugy a vonatkozó külföldi jogállapot, mint az idevágó hazai ügyvédség! és bírósági viszonyokról is; s a honorárium, munkabér, díjszabás és általában , a dijfogalom elméleti méltatása által a kérdés minden oldalát illetőleg részletes tájékoztatást szolgáltat. Dárday azon külföldön elterjedt modern irány képviselőjeként lép fel, mely a gyakorlati jogfejlesztést legszigorúbban az egyes jogkérdésnek gazdasági ok- és következményeitől kívánja függővé tenni, s ezért az ügyvédi dijkérdést is az árképzés és a gazdasági díjszabásnak szabályai szerint óhajtja megoldani. Ezen felfogás eredménye azon egyik főkövetkeztetése, hogy az ügyvédi dijnak soha sem szabad a per tárgyának értékét meghaladnia, és azon sarkalatos tétele is, hogy az ügyvédi munkának csakis jogi természetű része jutalmaztassák a perérték szerint, mig i a kezelési és egyéb accessorius természetű cselekmények dija az ! iv. oldal és idő szerinti dijakkal fizettessenek a perértékre való j minden tekintet nélkül. Szerző ezzel a kérdés fősulyát a gazdasági térre helyezi, ! anélkül azonban hogy ezen főszempont mellett a jogi szempontokat figyelmen kivül hagyná, hanem szigorúan jogászi dialektikával vezeti le nézeteit. így pl. bizonyítja, hogy hazai viszonyaink között az ügyvédi megbízás nem mandátum, hanem locatio conductio, az ügyvédi dij pedig nem honorárium, hanem munkabér; a vonatkozó elméletek ismeretetése után kimutatja, hogy a pervesztesnek a perköltségben való marasztalása jogilag construálhatatlan és e tekintetben analógiául a hadikárpótlást és az ordáliákat említi fel. Perjogi érvelés alapján továbbá azon nézet mellett foglal állást, hogy a birói dijmegállapitó határozat csupán szakértői kijelentés természetével bír, mihez képest a megállapított dijaknak fizetési meghagyás utján való behajtását j ivasolja. *iKivánatos volna, ha az ország minden bírósága területéről külde- ! nének tisztelt munkatársaink jelentést a bíróságok állapotáról. így leplezetlenül látnók valahára a visszonyokat. A szerkesztőség. Érdekes a függelékként közölt tarifapróba és tö:.ényjavasIati tervezet, melyek sok tekintetben biró és ügyvédre nézve egyaránt opportunus megoldásokat tartalmaznak, s a kérdés törvényhozási sza bályozását részletesen előkészítik. Sz—s Vegyesek. A m. kir. közigazgatási bíróság tanácsainak 1899. évi beosztása. A) Közigazgatási osztály. I. Tanács. Elnök: dr. Wekerle Sándor. Birák: dr. Leövey Sándor, Szentkirályi Lajos, Bornemissza Bertalan, dr. V a s d é n y ey Géza. Jegyzők: L u pkovics Egyed, dr. Lakat István. Ülés: Kedden a <Fortuna»beli I. számú tanácsteremben. II. Tanács. Elnök: Smrecsányi, Jenő. Birák: B ó n é Géza, D é k á n y Mihály, dr. K r a j t s i k Ferenc Tóth Dezső. Jegyző: Halász Sándor. Ülés: Szerdán, a «Fortuna»-beli I. számú tanácsteremben. B) Pénzügyi osztály I.Tanács Elnök: dr. Wekerle Sándor. Birák; Reviczky Ambrus, A d am o v i c h Vilmos, B e n e d e k Sándor, H a r m o s Gábor, Dubraviczky Elek, Csipkay Károly. Jegyzők: dr. Grünn János, Várady József. Ülés: Pénteken, a «Fortuna>-beli I. számú tanácsteremben. II. Tanács: Elnök: Latkóczy Imre. Birák: Pfriem László, T e 1 e s z ky Ferenc, Hegedűs Férc. c,dr. S á r fy Guidó. Jegyző: Bieber Gyula. Ülés: Kedden, az 1. számú tanácsteremben. III. Tanács. Elnök: Dr. K o g I e r János, Birák: Zubkovics Arzén, dr. Heil Fausztin, Havas Imre, báró A be le Rezső. Jegyzők: Végh Ödön, Kossuth Árpád. Ülés: Kedden a II. számú tanácsteremben. IV. Tanács. Elnök: Dr. Székely József. Ilírák : S zi 1 a s sy Aladár, H a m m e r Károly, dr. Fel l e g i Viktor, dr. Moldoványi István. Jegyző: Stuller József. Ülés: Pénteken, a III. számú tanácsteremben. Felmerülő szükség esetében a pénzügyi I. és III. számú tanácsbeli itélőbirák, valamint a pénzügyi II. és IV. tanácsbeli itélőbirák a bírósági «Ügyrend» 13. §-a alapján egymást kisegítik. «Telekkönyv, birtokrendezés, telekkönyvi atalákitas betétszerkesztés» cimü, Káplány Géza szegedi kir. ítélőtáblai biró által irt kétkötetes nagy munkának második kötete a pótfüzettel együtt (96 nyomott iv) szerzőnél 6 írt 40 krról 1 frt 50 krra leszállított áron kapható. Ugyanott megrendelhető a «Telekkönyv» cimü folyóirat is, a melynek előfizetési ára: egész évre 4 frt. félévre 2 frt és negyedévre 1 frt. Az 'Ügyvédek Lapja* egyik vezércikkében a kamarai titkárt az ügyvédek «eszének» és a kamarai ügyészt, az ügyvédek «szivének» nevezte. Erre vonatkozólag egy poéta kartársunktól a következő satyrikus ömlengést vettük: Ügyvédek fohásza. Az *Ügyvédek Lapja* propagálja: Ügyvédek esze, a titkárja; Ügyésze szivét képviseli, Nemes érzésre ő neveli. Nemes szivünk, fenkölt eszünk, Nélkületek hová leszünk ? Parasztember terhe alatt Nyög s húzza, mint az állat. Húzza, húzza, mig — elvérez Parasztokért — biró, jegyző érez. A mi szivünk, a mi eszünk, Nélkületek mivé leszünk ? Magyar földön, magyar ügyvéd, Ezer éve jogot megvéd, Szive lángolt, esze szólt. Most már meghalt, ma — csak volt. Maradjatok szivünk, eszünk, Nélkületek hisz elveszünk ! Tartsd meg Isten lapunk elvét, Szivünk, eszünk elszállt lelkét, Lelkünk, szivünk birlalóját, Ügyvédeknek kamaráját ! Szóijón hát csak szivünk, eszünk, Mi csak voltunk, már nem leszünk! Kimutatás a bpesti kir. ítélőtábla 1898. évi ügyforgalmáról. Polgári: Elintézésre került: 10,182. Elintéztetett: 8,966. Elintézetlen maradt: 1,216. K e r e s k e de 1 m i: Elintézésre került: 4,524. Elintéztetett: 3,327. Elintézetlen maradt: 1,197. Bün t et ő: Elintézésre került : 16,000. Elintéztetett: 14,895. Elintézetlen maradt: 1,105. Elnökségi ügy: Elintézésre került: 7,198 Elintéztetett: 7,194. Elintézetlen maradt: 4. F e g y e í m i ö n á 11 ó ü g y: Elintézésre került 66. Elintéztetett: 55. Elintézetlen maradt 11. Birói vizsgára jelentkezet t:229. Képesittetett: 173. Visszalépett: 56. A bpesti kir. kereskedelmi és váltótrvszék ügyforgalmi kimutatása az 1898-ik évről. Perek. Elintézésre került: Az 1897. évről hátr.: 2,142. Váltókereset: 26,107. Kifogás: 2,070. Kereskedelmi per 3,218. Egyéb per: 426. Újra foly. tétetett: 5. Összesen: 33,908. — Elintéztetett: Váltó: 28,310. Kereskedelmi: 2,849. Egyéb per: 461. — Csődök: Elintézésre került: Ázl897. évről hátr.: 128. Az 1898. évben nyittatott: 39. Az 1898. évben folyamatban maradt: 114. — Cégügyek: Bejegyzés. Az 1897. évről maradt: 7. Érkezett: 1,639. Elintéztetett: 1,646. Kitörlés. Az 1897. évről maradt: 7. Érkezett: 830. Elintéztetett: 837. Végrehajtás. Az 1897. évről maradt: 126. Érkezett: 24,635. Elintéztetett: 24,654. Felebbezési tanácsának kimutatása.