A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 6. szám - Hogy szabályoztassanak a követelések harmadik személyhez való viszonyukban?

A JOG 51 A székesfehérvári ügyvédi kamara, múlt hó 22-én tartotta tisztújító közgyűlését. Klnök lett: Dieterich Szilárd; helyettes elnök: Rikóty Ede; titkár: Pálffy Károly; pénztárnok: dr. Fejér Ferenc;ügyész: dr. Rádai Lajos;választmány: Bartha1 o s István, Farkasdy Dezső, dr. J á n o s i k Sándor, Kémessey Gyula, dr. Löwy Káraly, Molnár Béla, dr. Perl Miksa, dr. Szüts Andor; póttagok: dr. Eisenbarth Károly, dr. Lauschmann József, dr. S z a b a d y József és dr. Vermes Mihály. Az ügyvedekre nézve mi tekinthető tisztességtelen versenynek? Ezen kérdésre a szegedi ügyvédi kamara felel meg lapidáris módon az alább közölt felette érdekes határozatban melyet, a Curia is helyben hagyott. Különösen a piszkos ügyvédi verseny egy bizonyos fajtája van érdeméhez képest ostorozva és —- elitélve. A szegedi ügyvédi kamara mint fegyelmi bíróság: A fegyelmi bíróság dr. K. B. szegedi ügyvéd kamarai tag ellen az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §-ának a) és b) pontjaiba és 69. §-ának bi pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárást elrendeli és őt a felhívott törvény 84. §-a értelmeben vád alá helyezi. Indokok: Sz. A. szegedi kereskedő dr. K. B. ügyvéd ellen panaszt emelvén, becsatolta a közte és vádlott között 1898. évi január 25 én létrejött szerződést, a mely lényegileg a következő kikötményeket tartalmazza: «Sz. A. a pereiben felmerülendő készpénz kiadásokat csak azon esetben téritendi meg, ha dr. K. azQkat az ellenféltől behajtani nem képes. (1 pont.) A vesztett perekben Sz. A. csak a készpénz kiadásokat köteles megtéríteni és dr. K. semmiféle cimen tőle többet nem követelhet. (3. pont.j Perenkivüli eljárásokért iadókérvény, telekkönyvi szemlel l frt ügyvédi munkadijat számithat csak fei dr. K. (5. pont.) A részben behajtható követeléseknél dr. K. B. perköltségeinek felét igényelheti. (7. pont.j Sz. A. kötelezi magát, hogy az összes sommás és váltópereit dr. K-nak átadja, azokban más ügyvédet megbízni nem fog, kivéve az olyanokat, a melyeket bonyolultságuk miatt még dr. K.-ra bizni nem mert, továbbá az 500 frtnál nagyobb pereket (8. pont.)» Ezen szerződés megkötése vádlottra nézve megállapítja az 1874. évi XXXIV. t.-c. 69. i;-ának bi pontjába ütköző legyeimi vétséget, mert ezen feltételekből megállapíthatónak mutatkozik, hogy vádlott botrányos módon feleket keres. Az ügyvédi rendtartás 54. §-a szerint az ügyvédi jutalomdíj szabad egyezkedés utján határozható meg ugyan, azonban ezen szabad egyezkedés nem fajulhat oda, hogy az ügy véd valamely fél ügyeinek megnyerése céljából lemondjon általában kiérdemelt munkadijáról. Az iparosok közötti tisztességtelen verseny ellen az 1884. évi XVII. t.-c. 51. §-a tiltó intézkedést tartalmaz és ugyanezen törvény 158. §. a'i pontja szerint az ez ellen vétők 300 írtig terjedhető pénzbüntetésben elmarasztalandók. Ha tehát a tisztességtelen verseny az iparosok között tilos, ugy fokozottabb mérvben tilos ez az ügyvédek között, a kik mint az igazságszolgáltatás közegei állásuk diszét megóvni kötelesek. Vádlott tehát akkor, a midőn egy fél ügyeit a maga részére biztosítandó, lemondott az ügyek egy részére nézve a díjazásról, a peren kivüli ügyekre nézve pedig, tekintet nélkül ezek minőségére és az ezekre fordítandó fáradságra, 1 frt állandó dijat kötött ki, viszont a midőn kikötötte, hogy az ügyfél összes 5Ö0 frton alóli ügyeit — kivéve a bonyolultabbakat — neki tartozik átadni, ezen versenye által meg nem engedett módon feleket keresett s igy az 1874. évi XXXIV. t.-c. 69. §-ának bi pontjába ütköző vétséget követett el. Az által pedig, hogy a szerződésben világosan kikötötte, miszerint a fél azon ügyeket, a melyeket bonyolultságuk miatt rábízni nem mer, más ügyvédnek adhat át, az ügyvédi önérzetnek oly hiányát tanúsította, a mely alkalmasnak mutatkozik arra, hogy vele szemben az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. íjának b) pontjába ütköző fegyelmi vétség megállapittassék. Végül a becsatolt levelezésekből beigazolhatónak mutatkozik, hogy a K. elleni ügyben vádlott az által, hogy a tárgyaláson nem jelent meg, ügyvédi kötelességeit megsértette és ez által az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétséget követte el. Ugyanis panaszos fél az iratokhoz csatolt 1898. évi ápril 24-én kelt levelében felhívta vádlottat, hogy az összes ügyeire vonatkozó iratokat azonnal vagy legkésőbb 1898. évi ápril 25-éig adja át neki. Vádlottnak 1898. ápril 2ö-én kelt levele bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy vette ügyfele levelét, azonban a kért iratokat nem juttatta el hozzá és kijelentette, hogy ügyfele érdekeit 30 napig a törvény értelmében meg fogja védeni. Ily körülmények között, ha kötelességszerüleg nem adta át a kért összes iratokat, kötelességében állott volna április 26-án, mint a tárgyalás napján, az érdemleges tárgyalást elvégezni; azon ténye, hogy az emiitett napon megjelent a bíróságnál, hogy a fél képviseletéről lemondjon, nem meriti ki azon kötelességet, a melylyel vádlott tartozott. A m. kir. Curia: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata helybenhagyatik. (1898. dec. 10-én 413/fegy. 898.) A régi jó (?) anyakönyvekből: Lapunk egyik előfizetőjétől vettük. Az S— i ev. ref. egyház esketési jegyzőkönyvének kivonata: «1825 ápr. 12-én b—i Prédikátor Tiszteletes E. A Copuláltatott S—be a mi Leányunkat Annával.* Szórói-szóra kiírtam stb. Eredeti magyar állampolgárságát távollét által elvesztett, osztrák állampolgárságot azonban nem szerzett, közellátásra szoruló egyénnek a magyar állampolgári kötelékbe visszavételét elrendelő belügyministeri határozat, illetőleg e határozat végrehajtásaként kiadott és a volt illetőségű községet az illető egyén hazaszállítására és gondozására kötelező alispáni és főszolgabírói határozatok ellen közigazgatási bírósági panasznak helye nincsen. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1898. évi 1,236. K. sz. határozata, i A m. kir közigazgatási bíróság M. József és neje szül. K. Rózának a magyar állam kötelékébe való visszavétele ügyét, melyben a m. kir. belügyminister 115,421/97. sz. a. valamint 9,183,98. sz. a. határozott, úgyszintén ezen rendeletek végrehajtása iránt A. vármegye alispánjának 1,733/98. sz. a. és az a-i járás főszolgabirájának 835/98. sz. a. kiadott rendeletei ellen, M. község elöljárósága és képviselőtestülete nevében dr. I. Ferenc a-i ügyvéd által beadott panasz folytán, 1898. évi szeptember hó 7-én tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következőleg végzett A közigazgatási biróság a panaszt hatáskör hiányában érdemleges tárgyalás nélkül visszautasítja. Indokok: M. község panasza a m. kir. belügyministernek a fejezetben idézett ama határozatai ellen irányul, melyek szerint M. József és neje szül. K. Róza j—i lakosok, mint közellátásra szoruló egyének a magyar állam kötelékébe visszavétettek, illetve nevezett minister ez ügyben hozott határozatát, — az alispáni előterjesztés ellenére, — továbbra is fentartotta; sérelmesnek tartja továbbá nevezett község A. vármegye alispánjának, valamint az a -i járás főszolgabirájának a fentebb említett kormányhatósági rendeletek végrehajtásaként kiadott és e végzés fejezetében idézett ama rendeleteit is, melyekkel M. község elöljárósága utasíttatott, hogy a belügyminister határozatai folytán nevezett M. József és neje hazaszállítása és közellátása iránt intézkedjék. Az előrebocsátottakból és az ügyiratokból megállapított tényállásból kitetszőleg a belügyminister a panaszszal megtámadott határozataiban kizárólag annak megállapítására szorítkozott, hogy nevezett közellátásra szoruló egyéneket az osztrák cs. kir. belügyminister megkeresésére, nevezett ministerek közt előzőleg létrejött egyezség hatálya alatt, a magyar állam kötelékébe visszaveendőknek találta, a nélkül, hogy nevezett egyének községi illetőségének megállapításába kifejezetten bocsátkozott volna. A vármegye alispánja M. község által sérelmesnek tartott rendeletével pedig felhívta az a—i járás főszolgabíróját, hogy nevezett községet, • mint a nevezett közellátásra szorult egyének illetőségi helyét utasítsa, hogy M. Józsefet és nejét hazaszállítsa és gondozásban részesítse, mely rendeletnek megfelelően járt el a járási főszolgabíró, midőn a panaszolt határozatával az érdekelt községet az alispáni rendeletben foglaltakhoz képest teendő intézkedésre utasította. Tekintettel tehát egyfelől arra, hogy a belügyministernek panaszszal megtámadott határozatai csakis nevezettek magyar honpolgárságára nézve intézkednek, ily vitás kérdések elbírálására pedig e biróság sem az 1896. évi XXVI. t.-c. 22—83. §-aiban szabályozott bírói hatáskörnél fogva, sem egyéb törvényes intézkedés alapján hivatva nincs; tekintettel másfelöl arra, hogy a vármegye alispánjának illetve járási főszolgabírónak előbb már idézett rendeletei, melyek nevezett egyének községi illetőségére nézve is intézkedést tartalmaznak, e biróság részéről az ügy érdemleges tárgyalása alapját abból az okból nem képezhetik, mert a most idézett t.-c. 24. §-a értelmében e biróság a községi illetőség megállapítása körül felmerült jogviták eldöntésébe csak abban az esetben bocsátkozhatik, midőn ugyanezen törvényszakaszban felsorolt vitás kérdésekben a vármegye közigazgatási bizottsága, illetve a belügyminister már határozott, a fenforgó vitás ügyben pedig ily határozatok nem hozattak: a panasz, hatáskör hiánya miatt, érdemleges tárgyalás mellőzésével vissza volt utasítandó. Az egri érseki joglyceum tanrendje 1898 1899. év másodikfelére. A tantárgyak átnézete. A) Rendes tantárgyak. Az I. évi tanfolyamon: Európai jogtörténet; het. 5 óra; tanár: dr. U d v a r d y László. Római magánjog; het. 8 óra; tanár: dr. Rátvay Géza. I Bölcsészeti ethika; het. 4 óra; tanár: dr. Maczki Valér. A II. évi tanfolyamon: Magyar magánjog; het. 5 óra; tanár: dr- Csutorás László. Magyar közjog; het. 6 óra; tanár: dr. Kiss István. Pénzügytan; het. 4 óra; tanár: dr. Kerekes Arvéd. Európai nemzetközi jog; het. 3 óra; tanár: dr. Kiss István. A III. évi tanfolyamon: Magyar büntetőjog és eljárás; het. 5 óra; tanár: dr. Martinovich J. Peres és perenkivüli eljárás; het. 5 óra; tanár: dr. Hubert János. Magyar állam statisztikája tekintettel Ausztriára; het. 5 óra; tanár: dr. Fal esik Dezső. A IV. évi tanfolyamon: a hallgatók collegiumaikat a kellő óraszámban a B) alattiakból válogatják össze. A szabályzat által határozott tanfolyamhoz nem kötött kötelező tantárgy: A legújabb kor története; het. 4 óra; tanár: Michalek Manó. B) Rendkívüli tantárgyak. Törvényszéki orvostan; het. 2 óra; tanár: dr. Glósz Kálmán. Nemzetközi magánjog; het. 1 óra; tanár: dr. K i s s István. Bányajog; het. 2 óra; tanár: dr. Csutorás László. Allamszámviteltan; het. 2 óra; tanár: dr. Kerekes Arvéd. Eszjogi repetitorium; het. 2 óra; tanár: dr. Martinovich József. A büntető Ítéletek végrehajtása; het. 1 óra; tanár: dr. Martinovich J. A kihá: gási büntetőtörvénykönyv; het. 1 óra; tanár: dr. M a r t i n o v í ch