A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 52. szám - A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvény 19. szakasza

A JOG 201 Alperes beismerte, hogy a C) alatti «IUustration» töie származik es hogy azt magyarországi képviselője aláirta, de azt állította, hogy az azt kiállító hivatalnok a számításban tévedett és hogy tévedése onnan származott, hogy az életjáradék kiszámításának alapjául a B.) alatti kötvény hátlapján, «Berechtigung zur Umschreibung. cím alatt egy más esetre kikötött 600 márkás életjáradekot vette. (000 márka ötödrésze 120 márka) A tévedés fennforgását alperes tanukkal és szakértövei kívánta bizonyítani A kir. törvényszék azonban a megajánlott bizonyítást, mint fölöslegest mellőzte. Nem vitás, hogy a Q alatti «Illustration* a B.1 alatti 499,640. sz. kötvényre vonatkozik. Ez az okirat a kötvénytől eltérő feltételeket nem kíván megállapítani, hanem annak csak magyarázatául szolgál. Kitűnik a D.) alatti levélből, mely a C) alatti okiratnak, mint a 499,640. sz. kötvényhez szolgáló illustratiónak hitelességét elismeri és nem említi azt, hogy abban a kötvénynyel ellentétes kikötések foglaltatnának, mit bizonyára nem mulasztott volna el, mert ugyanezen levél szól a háború engedély (Kriegserlanbnissschein) megszerzéséről és annak költségeiről, a mi a B.) a. «Note» rovatainak kikötéseiről eltérésre vonatkozik. De kitűnik az magából a C) alatti okiratból is, mely épen a három vagy több teljes évi díj befizetése esetén követelhető díjmentes töke és járadék kötvény kiállításánál az összegre nézve az eredeti kötvény határozmányaira vonatkozik, (Wenn auf die Consol-Poüce drei oder mehrere volle Jahres-Einlagen bezahlt sind, so wird die Gesellschaft nach gesetzmassiger Rückgabe derselben einen vollbezahlten Censol für einen pro rata Betrag ausstellen. w iein dem Original-C ontracte bestimmt, B)> és azután példakép hoz fel egyes esetekre vonatkozó számításokat. Az eredeti kötvény alapján pedig 3 teljes évi díjbefizetése esetén felperes csak évi 40 márka életjáradékról szóló kötvényre tartat igényt: nyilvánvaló, hogy az evvel ellenkező példaképen felállított számítás tévedésen alapszik és alperest nem kötelezi. Nem jöhet figyelembe felperesnek azon érvelése sem, hogy a C alatti uj ajánlatot képez, mert ezt az eredeti szerződésre való hivatkozás megcáfolja. Felperes továbbá azt vitatja, hogy tekintettel 3lU évi díj befizetésére, az V4 évi dij befizetésnek megfelelően 2,166 márka 66 fillér tőkére és megfelelő nagyobb járadékra vonatkozó kötvényt követelhet. Minthogy azonban ugy a C) alatti «Illustration» szerint a pro-rata kötvény tőke és járadék összegének kiszámításánál egyedül a befizetett teljes évi dijak és nem a negyedévi dijak száma iránvadó: felperesnek ez a követelése sem bír alappal; mert bár nem vitás, hogy az E.)F.) alatti ajánlati lapok alperestől származnak, az a körülmény, hogy a felperesnek aláírás végett átadott ezen lapokon tőke gyanánt 2,166 márka 66 fillér, életjáradék gyanánt pedig 43 márka 33 fillér van kitüntetve, alperesnek oly irányú kötelezettségeit nem állapítja meg, mert az A.) és F.) alatti iratok alperes által aláírva nincsenek, azoknak szövegük szerint telperes nyilatkozatát kellett volna képezniök és mert az e részben nem vitás tényállás szerint azok ugy jutottak felperes kezébe, ho^y felperes személyesen jelent meg alperes irodájában, hol az E. > és F.) alatti iratokat terjesztették eléje aláírás végett, ő azonban azok aláírását megtagadta és az iratokat magánál tartotta; ha tehát tétetett volna is olyan ajánlat, mely a befizetett negyedévi dijat is számításba vette, ez felperes visszautasítása folytán hatályát vesztette. (K. T. 314. §.) Ezek szerint felperesnek nincs igénye a keresetben körülirt kötvény kiállítását követelnie; joga csak arra terjed, hogy 2,000 márka tőkéről és iO márka életjáradékról szóló kötvényt igényelhessen. Minthogy azonban alperes ilyen kötvényt kiállítani késznek nyilatkozott, felperes azt elfogadni nem hajlandó; minthogy ekként jelen per tárgyát egyedül az képezte, hogy tartozik-e alperes a keresetben megjelölt tartalmú kötvényt kiállítani; minthogy továbbá felperesnek mindenkor módjában áll oly kötvénynek kiállítását, minőnek kiszolgáltatására alperes a perben késznek nyilatkozott, ettől per nélkül is kívánni: ennélfogva annak ítéleti kimondása, hogy alperes 2,000 márka tökéről és 40 márka életjáradékról szóló díjmentes kötvényt tartozik kiállítani: nem volt szüksége és így felperest — kinek kereseti igénve alaptalannak találtatott — keresetével elutasítani es mint pervesztest stb. (1898. jan. 19-én 93,818/897. sz.) A bpest kir. Ítélőtábla (1898 aug. 31. 888/98. sz. a.) az elsőbíróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó részét helyben hagyja, stb. , _ , , Indokok: Az elsőbiróság ítéletének felperest kereseti követelésével elutasító részét a benne vonatkozólag felhozott indokok alapján és azért kellett helybenhagyni: mert felperes nem vonta kétségbe, hogy az alperes által megajánlott díjmentes kötvény a B.j alatti kötvényre vezetett biztosítási feltételek 4. pontjában foglalt kikötésnek megfeleloleg a tőke és életjáradéki tervnek megfelel és mert ha való is hogy alperes a C) alatti «Illustration»-t felperes felszólhtása folytán állította ki és felperes a B.) alatti biztosítási kötvényt^ a C) alatti «Illustration» utólagos vétele és tartalma helyességének alperes részéről a D. alatti levélben történt megerősítése után ogadta el, ez a körülmény felperes kereseti igényét meg nem alapítja, mert az elsőbiróság által helyesen kifejtettek szerint a C) alatti (a B. alatti) kötvényen foglalt szerződési feltételektől eltérő uj ajánlatot nem képez, sem a B.) alatti eredeti kötvény határozmányára való hivatkozással csak példaképen egyes esetekhez felhozott és pedig az eredeti kötvényen foglalt biztosítási feltételekkel ellenkező s nyilvánvalóan tévedésen alapuló számtételeket tartalmaz és mert felperes nem is állitja, hogy a B. 1 alatti kötvénynek elfogadása alkalmával külön kikötötte és alperes magát külön arra kötelezte volna, hogy a B.) alatti kötvénynek díjmentes kötvénynyé átváltoztatása esetén a C) alatti «Illustration»-ban példakép felsorolt téves számtételek vétetnek alapul, e nélkül pedig alperesnek számadási tévedéséből alperes a B) alatti szerződésben meghatározottnál több jogot nem nyert és alperesre több kötelezettség nem hárult. A perköltségeket azonban az elsőbiróság;"itéletének e részbeni megváltoztatása mellett a perrendtartás 351. §-a alapján kölcsönösen meg kellett szüntetni, mert alperes azáltal, hogy a C alatti «Illustration»-ban téves számtételeket vett fel, s azokat felperes vonatkozó kérdésére azok vizsgálása nélkül a D.) alatti levélben helyeseknek nyilvánította, valamint az által, hogy a B.j alatti kötvénynek díjmentes átváltoztatásához szükséges, elismerten alperes közege által kitöltött és felperesnek aláírás végett átadott E. F. alatti nyilatkozatba díjmentes biztosítási tőkéül a felperes által igényelt összeg van felvéve, ismételten a rendes kereskedői gondosságot nélkülöző eljárást tanúsított s ez által maga alperes is okot szolgáltatott a perre. A m kir Curia (1899 jan 31. 1,151/98. sz. a.) A kir. Ítélőtáblának ítélete nem felebbezett részében nem érintetik, a perköltségekre vonatkozó felebbezett részében pedig a benne foglalt megfelelő indokoknál fogva helybenhagyatik. Ha az ajánlatot tevő az r Itala aláirt ajánlati lapot kitöltetlenül adja át a biztosítást közvetítő ügynöknek, az ügynök az ajánlati lap kitöltésére nézve az ajánlatot tevő fél megbízottjának tekintendő. A kereskedelmi törvény 468. §-a szerint pedig a biztosítási ügylet érvényességéhez írásbeli szerződés szükséges, a miből az következik, hogy a biztosítási ügynökkel történt, de az ajánlatba be nem foglalt megállapodások figyelembe nem jöhetnek és azoknak tanúvallomásokkal vagy az ügynök által irt levelekkel való bizonyítása sem engedhető meg, miután azon kifogásoló állítását igazolás esetében sem érvényesíthetné, mivel az ajánlat kiállítása és benyújtása az ajánlattevő ténye lévén, neki állott kötelességében azt akként szerkeszteni vagy kitölteni, hogy kikötni óhajtott feltételeire nézve a biztosító tájékozva legyen. A budapesti kir. törvényszék. (1898. okt. 26. 11,424. sz. a.) a Rock életbiztosító társaság magyarországi vezérképviselőiége felperesnek, K. Arthur alperes ellen 612 frt 96 kr. és jár. iránti perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik. stb. Indokok: A kir. törvényszék alperesnek felperes által és e részben beismert előadásából s a valódiság tekintetében kétségbe nem vont 2 7. és 4 7. a. csatolt levelekből megállapította, hogy felperes társaság ügynökei az A. alatt csatolt ajánlat megtételére az által, hogy az életbiztosítási szerződés megkötése alapján az életbiztosítási összeg erejéig jelzálogos kölcsönt Ígértek, melyet azonban felperes nem folyósított s a 2 •/. alatt csatolt levélben kijelentették, hogy a jelzálogos kölcsön nem folyósítása esetében alperest az ajánlat nem kötelezi, megtévesztés utján birták rá. Ilyen körülmények között a kir. törvényszék ezen ajánlatot érvénytelennek tekintette, melyből a megtévesztő jogokat nem szerezhet. A kir. törvényszék pedig K. József és G. Isidort, mint felperes ügynökeit felperes alkalmazottjának tekintette, mert azok felperes érdekében jártak el és mert azokat szokás szerint felperes dijazza és igy az ezek által történt félrevezetése alperesnek kihat felperesre is, miből folyólag felperes az ajánlat alapján alperestől mit sem követelhet. Ezért a kir. törvényszék felperest keresetével elutasította A most előadott körülmények fenn nem forgása esetében is elutasitandónak találta a kir. törvényszék felperest keresetével, azért, mert a k. t. 500. és 469. §§-nak 6. pontja szerint a biztosítás iránti jogügylet egyik lényeges alkatrésze az, hogy abban a biztosítási dij pontosan meghatározva legyen, azonban ennek a követelménynek nem felel meg az A. alatt csatolt ajánlat, mert ebben a biztosítási dij összege tüzetesen számszerűleg meghatározva nem lévén, e tekintetben a peres felek között az ajánlat elkönyvelése által megállapodás nem létesülhetett s igy a K. T. 469. §. 3. pontja értelmében a kereseti követelés alapját képező ügyletnek jogi hatálya nincs. Végül elutasitandónak találta a kir. törvényszék felperest keresetével még abban az esetben is, ha az előbb felhozott körülmények jelen esetben fenn nem forognának is, mert alperes az első díjrészletet le nem fizetvén, a biztosítási szerződés a K. T. 505. §-ának 3. pontja értelmében hatályát vesztette stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1899. január 18. 8,773. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és alperest arra kötelezi, hogy felperesnek 612 frt 96 kr. tőkét stb. fizessen stb. Indokok: Alperes elleniratában beismerte, hogy a kersetehez •/• a'att csatolt biztosítási ajánlati blanquettet, melyen csupán a név, születési hely és a biztosítási összeg volt kitöltve, aláirta; el'smerte azt is, hogy felperestől 1897. évi március hó végén levelet kapott, melyben ettől azon értesítést vette, hogy az életbiztosítási ajánlata felperes állal elfogadtatott, azonban alperes