A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 51. szám - A hitelezők kijátszása ellen való védelem

204 A JOG telekről még el nem vitetvén, panaszos birtokából ki nem estek, abból el nem vétettek, a btk. 333. §-ába ütköző és a 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettének a 65. §. szerinti kísérletét képezi, stb. A budapesti kir. Ítélőtábla (1898. dec. 21. 11,328. sz. a.) az elsőfokú biróság Ítéletét a minősítés tekintetében részben megváltoztatja olykép, hogy vádlottat a btk. 336. §. 3. pontja helyett a btk. 334. §-a szerint minősülő lopás kísérletének vétségében mondja ki bűnösnek és a reá kimért fogházbüntetést a btk. 92. és 340. §§-nak mellőzésével a btk. 66. 91. és 339. §§-ai alapján kiszabottnak jelenti ki. stb. Indokok; Az eljárás során nem merült fel elfogadható bizonyíték arra nézve, hogy vádlott a terhére rótt lopást bemászás mellett követte volna el s maga S. Mihály káros is csak abból következtette azt, mert a deszkakerítés ajtaja be volt zárva. Minthogy azonban a károsult félnek egymagában álló s különben is csak következtetésen alapuló vallomása a bemászás tényére minthogy a kerítés egy ölnél magasabb volt, meg kellett állapi- I nézve teljes bizonyítékul — a vádlott tagadásával szemben — el tani, hogy a lopás bemászás által követtetett el és így az a i nem fogadható, ugyanezért vádlottat, tekintettel az eltulajdonítani ' szándékolt kerekek 50 frton aluli értékére, csupán a btk. 334. §. ben, hogy az árut rendes piaci áron eladta, az eladás ezen módjának szabályszerűsége ellen kifogást egyáltalában^ nem tett és nem is állította, hogy oly minőségű búzának, mint a minőt felperes átadni kész volt, piaci ára nincs, s tekintve, hogy a k. t. 347. §-a 4. bekezdésének a tőzsdei árral biró árukra vonatkozó rendelkezése a piaci árral biró árukra is vonatkozik: az eladás módjának szabálytalansága miatt felperes el nem utasítható. Annak eldöntése tehát, hogy az árura nézve a közönségesnél jobb rostált minőség volt-e kikötve r a vételár kiegészítésére irányzott kereseti kérelem tekintetében ügydöntő fontossággal birván, helyesen rendelkezett az elsőbiróság, midőn vonatkozó helyes indokainál fogva a döntő kérdésre nézve alperes által kínált és felperes által elfogadott főeskütó'l tette a per kimenetelét függővé, stb. Nem lehetvén kétség az iránt, hogy vádlott a bekerített, kulcscsal elzárt telekre csakis bemászás utján juthatott bebtk. 336. §-ának 3. pontja szerint minösüJ. Vádlott a kereket nemcsak lecsavarta már és igy helyéből kimozdította, hanem azt birtokába véve, azzal távozásbaifa kerítés felé minthogy 80—90 lépésnyire vitte, ennek folytán a jelzett tárgyra nézve a lopás bevégzett bűncselekményét követte el. A budapesti kir. büntető törvényszék (1898. szept. 3. (15,437. sz. a.) M. Sándor bűnösnek mondatik ki a S. Mihály kárára elkövetett, a btk. 333. §-ába ütköző s a btk. 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettének a btk. 65. §-a szerint kísérletében és ezért a btk. 340., 341., 66. §§-ai alapján a btk. 92. tj-ának alkalmazása mellett egy hónapi fogházra és egy évi hivatal vesztésre ítéltetik stb. Indokok: A végtárgyalás adatai szerint F. Mihály építőiparos f. évi március 15-én d. u. 6 óra tájban elment az Angyalutca 15. sz. a. levő és 2 méternyi magas deszkakerítéssel bekerített üres telkére és a mint a zárt ajtót ott kinyitotta, belül a telken az általa előzőleg nem ismert vádlottat M. Sándor napszámost találta. Vádlott azzal volt elfoglalva, hogy panaszosnak a telkén egy nyitott fészerben levő uj kézikocsijáról egy francia kulcscsal a kerekeket kicsavarja, kettőt már le is csavart és a kapu felé vitte, azonban panaszost észrevevén, először elbujt, majd pedig a kerekek visszahagyása mellett a kerítésen át kiugrott az utcára és futni kezdett, azonban a panaszos kiáltásai folytán figyelmessé lett járókelők által elfogatott és a rendőrségnek átadatott. Vádlottnál egy francia kulcs és egy kis csavarhoz való vaskarika találtatott. Vádlott azzal védekezik, hogy a kérdéses nap este felé, a mint a vásárcsarnokból, hol munkás volt, hazafelé indult, a Lónyay-utcában egy kőművesnek látszó emberrel, a ki neki egy kézi kocsit kínált megvételre, találkozott. Vádlott kijelentette az illető egyén előtt, hogy neki csak két kerékre van szüksége, mert négykerekű kézikocsival nem szabad a vásárcsarnokba bemenni. Az ismeretlen erre csakis a két kereket öt forintért kínálta s utóbb 4 ftra vádlott és az ismeretlen meg is alkudtak és vádlott az ismeretlennek 2 frt foglalót át is adott. Vádlott még francia kulcsot is kölcsönözött K. Sándor nevü ismerősétől és azután az ismeretlennel az üres telekre ment, hol a kocsi kerekeit lecsavarta, útközben az ismeretlen eladó megszökött, vádlottat pedig tetten érték és elfogták. Hogy mikép jutott a telekre, azt vádlott nem tudja, mert ő a kérdéses alkalommal teljesen ittas volt, a mennyiben már harmadik napja ivott. Vádlott tagadja, hogy ő a'kerekekhez jogtalan eltulajdonitási célzattal nyúlt volna. Hogy vádlottnak a kerekek megvételére vonatkozó előadása nem egyéb egy nem is jól kigondolt mesénél, kitűnik a következőkből : Vádlott azon egyént, kivel állítólag a kerekekre nézve megalkudott és ki őt a telekre vezérelte, megnevezni nem tudja, sem ezen egyénnek személyleirását adni nem képes, de különben is, ha vádlott jóhiszemű vásárló volt, mi oka sem lett volna panaszos elől elfutni. Panaszos a kocsi eladásával senkit meg nem bízott, a telkén egyedül csak vádlottat találta. A mi vádlottnak az ittassággal való védekezését illeti, ez ellentétben áll a kerekek megvásárlására vonatkozó előadásával, mert ha vádlott tényleg ittas volt, nem emlékeznék oly részletesen a megvétel körülményeire és nem jutott volna eszébe még előzőleg a kerekek lecsavarása végett francia kulcsot kikölcsönözni; viszont pedig, ha nem volt ittas, emlékeznie kellene ugy az állítólagos eladó személyére, mint arra is, hogy mikép jutott a bekerített üres telekre. Hogy vádlott ittas nem volt, kitűnik már azon körülményből, miszerint képes volt egy nehéz francia kulcscsal kezében egy két méternyi magas deszkakerítésen be- és kimászni, azután pedig futásnak eredni, ugy hogy csak nehezen lehetett elfogni. A kir. törvényszék mindezek alapján vádlottnak védekezé szerint minősülő lopás vétségének kísérletében kellett bűnösnek kimondani stb. A m. kir. Curia (1899. szept. 27. 1,736. sz. a.) mindkét alsóbiróság ítélete részben megváltoztattatik és vádlott a btk. 333. §-ába ütköző és a 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettében mondatik ki bűnösnek és ezért a btk. 92. §-nak alkalmazásával a btk. 340., 341. és 57. §§-ok alapján 6 hónapi börtönre és 3 évi tartamú hivatalvesztésre ítéltetik stb. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adataival bizonyítva van, hogy S. Mihály angyal utca 15. sz. a telke 2 méter magas deszkakerítéssel van ellátva s hogy a kerítésen levő, a telekre nyiló ajtó a kulcscsal be volt zárva. Ezen bekerített helyen belül találtatott a vádlott, — a saját beismerése szerint is, — a sértett fél által és éretett tetten éppen abban a pillanatban, a mikor a nyitott félszerben elhelyezve levő kézi kocsinak két kerekét afélszertől mintegy 80—90 lépésnyire, a kerítés felé tartva, magával vitte, de a tetten kapás következtében a kerekeket elhajítva magától, kezében egy francia kulcscsal és a sértett fél kocsijáról való vaskarikával gyorsan átvetette magát a kerítésen és elmenekült. Minthogy ezek szerint nem lehet kétség az iránt, hogy vádlott a bekerített, kulcscsal elzárt telekre csakis bemászás utján juthatott be; minthogy a kerítés egy ölnél magasabb és minthogy a vádlott a részben, hogy miként jutott be a telekre, nem emlékezéssel védekezik, felhozván, hogy teljesen részeg volt, mi azonban megcáfoltatott, meg kellett állapítani, hogy a lopás bemászással követtetett el és igy az a btk. 336. §-nak 3. pontja szerint minősül. Tekintettel másrészt arra. hogy vádlott a két kereket nemcsak lecsavarta már és igy helyéből kimozdította, hanem azt birtokába véve, azzal távozóban a kerítés felé mintegy 80—90 lépésnyire vitte, mely körülmény a sértett fél eskü alatti vallomásával és azzal van bizonyítva, hogy vádlott a sértett félnek a végtárgyaláson tett ezt a kijelentését tagadásba nem vette és mivel saját beismerése szerint a magával vitt vaskarikát a kerékről csavarta le, meg volt állapítandó, hogy vádlott a jelzett tárgyakra nézve a lopás bevégzett bűncselekményét követte el. Ehhez képest vádlottat a rendelkező rész értelmében a lopás bűntettében kellett bűnösnek kimondani stb. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Tóth Lajos e. Pozsony, u. o. trvszék. bej. jan. 8. félsz, jan 18. csb. Würtzler Ödön, tmgg. Barach Mór. — Huszár Vilmos e. Nagyvárad u. o. trvszék, bej. jan. 15. félsz. febr. 12. csb. Golota Géza, tmgg. dr. Fridlánder Sámuel. — Mandel Gyula e. Nyíregyháza, u. o. trvszék, bej. jan. 16. félsz. febr. 12. csb. Palatin Lajos, tmgg. dr. Mesitó László — Gyurats M. N.-Becskerek u. o. trvszék, bej. jan. 31. félsz, febr. 15. csb. dr. Solymossy Sándor, tmgg. Kroztics János. — Lőwy Miksa e. Pécs, u. o. trvszék, bej. jan. 15. félsz. jan. 22. csb. Peitler Imre. tmgg. dr. Nemes Vilmos. — Deutsch Jakab e. Ruszka, karánsebesi trvszék, bej. jan. 3. félsz. febr. 3. csb. dr. Jurka János, tmgg. dr. Mayer Vilmos — Fellschneider és Layritz e. Temesvár, u. o. trvszék, bej. jan. 20. félsz. febr. 19. csb. dr. Holler Gábor, tmgg. dr. Vértes Adolf. — Deutsch Gyula e. Szombathely u. o. trvszék, bej. jan. 16. félsz. jan. 17. csb. dr. Paugberger Vince, tmgg. dr. Szabó László. — Werkner Sándor e. Szolnok, u. o. trvszék, bej. jan. 18. félsz. febr. 17, csb. Pálka Kálmán, tmgg. dr. Streitmann Gyula. — Ozv. Bien Hermanné e. Somogyvár, kaposvári trvszék, bej. jan. 29. félsz. febr. 12. csb. Gábor Mátvás. tmgg. dr. Zánkay Gusztáv. — Gyurkovics Zsófia e. Liptó-Tepla, rózsahegyi trvszék. bej. febr. 3. félsz. márc. 1. csb. Dluhovics Béla, tmgg. Nikel József. — Kohn Lina e. Komárom, u. o. trvszék, bej. jan. 9. félsz, jan. 12. csb. Skoday László, tmgg. dr. Weisz Miksa. — Ney Johanne e. T.-Becse. n.-becskereki trvszék bej. ián. 31. félsz. febr. 22. csb. dr. Selymessy Sánsor, tmgg. dr. Dárdovits Bogdán. Pályázatok : A n.-kaposi jbiróságnál j b i r ó i áll. dec. 23. — u :!Zf?Z!!',dl Jbiró^nál Íbiroi áll. dec. 23. — A nyitrai trvszéknél sét mint valótlant figyelembe nem vette, hanem bizonyítottnak bírói áll. dec. 23. — A szászkabányai jbiróságnál albirói áll. dec. látta, hogy vádlott bemászás által jutott a kérdéses telekre és hogy jogtalan eltulajdonitási célzattal csavarta le a két kereket, melyeket azonban, tetten éretvén, el nem vihetett. Vádlott cselekménye, tekintettel arra, hogy a szándékolt bűntett véghezvitele csak megkezdetett, de be nem fejeztetett, a mennyiben a kerekek bár lecsavartattak, de a bekerített üres ?3. —.A, kolozsvári trvszéknél birói áll. dec. 23. - A deési trvszéknél bir oi all. dec. 23. — A ráckevei jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 24. — A lippai jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 24. — A nv.-szeredai jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 24. - A bpesti bttő trvszéknél aljé g y z o 1 all. dec. 24. — A pestvidéki trvszéknél albirói áll. dec. ! , egn trvszéknél a 1J e S y z ö ' áll dec. 26. — Az egerszegi trvszéknél ] e g y z ö i áll, dec. 26. LLAS Í.4SZVÉMT fARSASA-