A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 51. szám - Összes biróságaink ügyforgalma az ujabb évtizedekben, összehasonlítva a külföldiekkel

vényszékek ellen 1881—85-ben 2,818, 1891-ben 3,450, 1892. évben 3,712, 1893-ban 3,904, 1894-ben 4,300 és 1896-ban 4,517 ügyszámot állított elő; az esküdtszékek ellenéren pedig 1891. évben 198-at, 1892-ben: 224, 1894-ben 229, 1895-ben 263 és 1896 ban 208 at. (S t a t i s t i c h e s Handbuch f ü r Deutschland. 1898.) Most áttérünk Magyarország igazságügyi alakulásának ismertetésére az ügybejövetel szempontjából. Az legújabban is nyilvánult, de az utolsó évtizedeket tekintve, igen nagy változatossággal s ingadozással. Nevezetesen a kir C u r i á n két évtized előtt a 22—23 ezernyi üg ybejövetel 1876-1877. években felemelkedett 1878-ban 26, 1879 ben 28 és 1882-ben 29 ezerre. Az ezt követő években ismét tetemesen kevesbül slett: 1883-ban 22 ezer, 1884—86-ban 20 ezer, 1887-ben 22 ezer. Ekkor újra emelkedett és pedig 1888—1889. években 25 ezerre, 1890. évben közel 26-ra, 1892-ben 27 és 1893—94-ben 29 ezerre. Ezután újra kevesbült a curiai ügybejövetel. 1895-ben még 27 ezer volt, de 1896—1897. években már csak 23 ezer és 1898-ban 24 ezer. A kir. táblák ügyforgalmában is mutatkozik bejöveteli emelkedés, és szintén ingadozással. A régi szervezetű tábláknál 1888-ban 134 ezer körül volt az ügybejövetel, mi az uj szervezetben 1892-ben 147, 1893-ban 148 és 1894-ben 150 ezerre növekedett. Ez 1895-ben leszállt 122 ezerre s 1896-ban 110 ezerre. De ezt ismét emelkedés követi. Ugyanis 1897-ben már 112 ezer jött be s az utolsó évben 1898-ban: 1 Ki,858. A törvényszékeknél is nyilvánul legújabb években ügyszaporodás. 1895. évben beérkezett hozzájuk 695,490 peres ügy. 1896- ban beérkezett: 698,748 1897- ben 753,350, 1898-ban megközelítette a 800 ezret. Beadványok szerint számítva 1897. évi számítás 2.269,258 ügyszámot tüntetett fel.ami 1898.évben: 2.315,216-ra szaporodott. Ez 1878. évben is meghaladta a 2 milliót (kétszáz ezerrel); 1879-ben pedig egy száz ezerrel; de 1881. évben lett 1.770,889, 1883-ban 1 és fél millió és 1885—1886-ban 1,600 ezerén tul emelkedett. A peres ügyek bejövetele 1878. évben 99 ezer; 1883-ban 115, 1885-ban 130 és'1893-ban 150 ezer. A járásbíróságoknál az ügyforgalom következőleg alakult; két évtized előtt 1872. évben 1.900,000 körül volt, 1895-ben is e körül forgott; 1896 ban lett 2.141,411, 1897-ben már 2.292,623 és 1898-ban 2.352,829. Tisztára hozott igazságügyi adat, miszerint ujabb korban, úgyszólván mindenütt terjed a bíróságok munkaköre, szaporodik az elébük vitt ügyek száma. Nem idézik ezt elő mindig az elavult, rossz, a jogi viszálkodásnak kedvező jogintézmények, a perlekedési mánia vagy a jogvédők furfangjai ; hanem kifolyásai azok nagyrészben a kulturális s közgazdasági fejlődésnek, az ingatlanok forgalmának nagy emelkedésével, az iparvállalatok szaporításával, a hitelviszonyok alakulásával s a kereskedelmi forgalom bámulatos kiterjedésével. Sőt magok az igazságügyi reformok is befolyással vannak ezen ügyszaporodásra ; amire legújabban adatot szolgáltat a francia igazságügyér 1898. évi jelentése, mely szerint ott a bírósági ügyek szaporodását az 1893-ki, az elválást szabályozó és a választásokról hozott törvény nem kevéssé előmozdította. Azért az ügyszaporodás a legelőhaladottabb s legképzettebb jogállamokban is nyilvánul. Így például a Németbirodalomban, ahol az utolsó tíz év alatt 1885 évtől 1896-ig az első fokon a polgári ügybejövetel egy millióról: 1.544,356-ra tehát fél millióval szaporodott; a felsőtörvényszékeknél 14ezerrőí 18 ezerre ; s a birodalmi törvényszéken mint legfelsőbb fórumon 1.900-ról 2,525 ügyszámra. Franciaországban a polgári törvényszékeknél 1880—1894. időszakban az ügyek száma felment 136 ezerről 149 ezerre; a kereskedelmieknél 200 ezerről 213 ezerre; felsőtörvényszékeknél 1880—1895 évek alatt 10 ezerről 12 ezerre; és a semmitőszéknél 1875—1895-ben686-ról: 1.023-ra Nem képezhet tehát nálunk sem igazságügyi bajt s aggodalmat magában az, hogy bíróságainknál is mutatkozik ügyszaporulat ; m dőn törvényszékeinknél az 1884 1898. évek alatt a polgári ügyforgalom 587 ezerről 753 ezerre szaporodott; a Curián pedig 1886 tói 1898. évig az összes ügybejövetei 20 ezerről felment 24 ezerre. Legújabban csak a kir. táblák képeznek reformszervezetük folytán kivételt, amennyiben itt az ügybejövetel kevesbülése állt elő. Hanem a baj és pedig igen súlyos igazságügyi kóranyag abban keresendő, hogy az ügybejövetel szokatlan emelkedésével, az évi elintézendő ügyek száma igen magas fokra emelked.k és jóformán legyőzhetetlenné vált. Abban all hogy ezen ügyszám emelkedése már nincsen összhangban társadalmi s közgazdasági fejlődésünkkel; ennek szükségkép k.folyásaul azt tekinteni többé nem lehet. És azért az főleg a jogrendszer és szervezés hátramaradottságának, az igazságügyi politikánk gyöngeségeinek tulajdonítandó. Elégséges bizonyítékokat szolgáltatnak erre a külföldi ügykimutatások. Mig a Curiánkon a polgári s váltóügy bejövetel 8,600-ra emelkedett, ez Németországban csak 2,525-töt tett ki', mihez 88 házassági revi.sió járult : a párisi semmitőszéken összesen pedig az utolsó öt évi középszámitással 1,023 és az elintézendők összege 2,092. Továbbá a francia feltörvényszékek ügybejövetele közép évi számítással alig haladta meg a 12 ezret s maga az elintézendők összege is csak 20V2 ezer és Németországban a rendes polgári s váltó perekben 19V2-ezer s magoknál az első fokú törvényszékeknél is a polgári2 felebbezés csak 47 ezerig emelkedik. Ellenben nálunk a kir. táblák ügybejövetele legújabban is meghaladja a 116 ezret sőt magának a budapesti táblának ügybejövetele is 1898. évben nagyobb volt 28 ezernél. Törvényszékeink bejövetele legújabban összesen 753 ezer ; maga a váltó kereskedelmi érkezés l21Va ezer i a polgári ügyek száma pedig meghaladja az 500 ezret, mig Franciaországban a polgári bejövetel 134 ezer, a kereskedelmieké 203 ezer és Németországban tul van az egy millión. Ezen ügyforgalmi különbözet, még a németországi törvényszékekkel szemben is, távolról sem felel meg azon kulturális s közgazdasági különbözetnek, amely köztünk s a francia-német államok közt fenforog. okai tehát főleg csakis zavaros, hátramaradott igazságügyi intézményeinkben keresendők, amelyek félszázad alatt három átalakuláson mentek keresztül: 1848-ban gyökeres magánjogi reformok, 1852-ben az osztrák jogrendszer behozatala s 1863-ban a restitutio in integrum következtében. De akárhogy magyarázzuk, nem tagadható, hogy ezen nagy ügyszaporodásnak igen hátrányos kifolyásai vannak, a melyek a kielégitő; tökéletesb jogszolgáltatást alig engedhetik meg. Ilyen mindenek felett az e 1 i n t é z e n d ő k tömegesítése s ennek kapcsában, az oly veszélyes igazságügyi mozzanatnak : a hátralékok sokaságának alakulása. A nagy ügybejövetel természetesen az elintézendők szaporítását idézi elő, minek a létező erők megfelelni képesek nem lévén, a hátralékok összegének szaporodása állt elő. Ezek az uj ügybejövetelhez csatlakozván, a hátralékok nagy számának kellett előállni. így nevezetesen a kir. Curián. melynek döntvényei pedig, főleg jelenlegi igazságügyi helyzetünkben, szemben a gyönge alsó bíróságokkal, a leglényegesb befolyást kell hogy gyakorolják a tökéletesb jogszolgáltatás alakulására. Az igaz, a hátraléki ügy itt is, mint a felebbviteli fórumon tetemesen javult, az 1892—95. évek irányában, amelyekben 13 ezerig emelkedett; dacára annak, hogy az elintézési munka akkor is erőfeszitett volt. 1892. évben ugyanis az egész ügybejövetel - 27,736 — el lett intézve (27.400-al), de mivel az elintézendők összege meghaladta a 36 ezret — a hátralék 10.663 lett. — Következő évben az elintézendők száma meghaladta a 40 ezret s azért, bár az elintézés csak két ezeirel volt kevesebb a bejövetelnél, a hátralék 13.359 lett. Ez még öt százzal öregbedett 1894-ben, 42 ezer elintézendő mellett, habár a 28 ezer elintézés majdnem elérte a 29 ezer bejövetelt: sőt 1895-ben 41 ezer elintézendő összeg mellett, az elintézések : 28.362 már meghaladták a 27V2 ezer ügybejövetelt és a hátralék még is megmaradt a 13 ezernél. A következett 3 évben tetemesen javult a hátralékok ügye, az elintézendők összege leszállván 32 — 31 ezerre. Ezen években az a figyelmet igénylő eset állt elő, hogy több intéztetett el mint amennyi bejött. 1896-ban bejött 23 ezer s elintéztetett 26 ezer, 9 ezer ügyhátralékkal; 1897-ben szintén 23 ezer a bejövetel s az elintézés 24,760 (elintézendő 32 e.) hátramaradván 7VJ ezer ; 1898-ban 24,224 bejövetel (31.742 elintézendő) mellett: 24,713 intéztetett el, 7,029 hátralékkal. Igen örvendetes haladás; de igaz, hogy a hátralék ezen években is a bejöveTE-KK egyharmadát képezi. A nagy Franciaország legfelsőbb fórumán 1895 végén elintézetlenül maradt: 1,010 ügy; de az elintézendők összege, amint már emiitettük : 2,092 volt. ' kir- tábláknál a javulás igen nagy mérvben nyilvánul Mig a szervezés előtt 1890. évben a hátralék 40 ezer kozul volt, ez 1888. évben alig haladja a 8 ezret, de az ügyJOV«.t6LöS 131 ezerrö1 "Uö-ra, ^ elintézendők száma 160 ezerről 123 ezerre szállt le