A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 48. szám - A budapesti kir. m. Tudományegyetem jog- és állam-tudományi karának véleményes jelentése az államvizsgálat reformja tárgyában. (Vége.)

192 A JOG sértett a tettet előzőleg is nemileg már többszőr közösült, s igy neki mint különben is hülye személynek a közösülés által valami számba vehető morális hátrány nem okoztatott, végül tekintve, hogy vádlott, bár ágyasságban él, de többszörös családapa s hogy a hosszabb szabadságvesztésbüntetés folytán család|a, életfentartásának veszélyeztetésével, ártatlanul sújtatnék s hogy súlyosító körülmény nem forog fenn, a kir. Ítélőtábla vádlott cselekményét enyhébb beszámítás alá vette s a cselekményre meghatározott büntetésnek legkisebb mértékét is aránytalanul súlyosnak tartván, vádlott javára a btk. 92. §-át alkalmazta s annak büntetését az Ítélet rendelkező részében meghatározott nemben és mérvben találta megállapitandónak stb. A m. kir. Curia (1899. okt. 36. 10,699. sz. a.) Arra nézve, hogy a btk. 232. §-nak 2. pontjában meghatározott erőszakos nemi közösülés büntette az annak elkövetésével vádlott terhére megállapítható legyen, szükséges az is, hogy a házasságon kivüli nemi közösülésre felhasznált nőszemélynek az akarat nyilvánításra vagy védelemre tehetetlen állapota a terhelt előtt tudva legyen; fenforgó esetben W. Magdolna 20 éves hajadonra nézve, kinek sérelmére a vádbeli cselekmény elkövettetett, orvosilag is megállapittatott ugyan, hogy hülye és mint ilyen akaratnyilvánításra tehetetlen, a vádlottnak mindezekre kiterjedő tagadásával szemben azonban, tekintve, hogy vádlott abban az időben soproni, illetőleg bécsi lakos volt, ki Stodra községében, a sértett lakhelyén csak napok óta tartózkodott és lakásának szomszédságában csak rövid ideig állott munkában; továbbá tekintettel arra is, hogy a bizonyítási eljárás folyamán nem merült fel adat arra, hogy terhelt a vádbeli cselekedetet megelőzően W. Magdolnát ismerte, avval beszélt vagy azt csak látta is, valamint nem merült fel adat és megfelelő bizonyíték arra, hogy a nevezett már 20 éves hajadonnal szemben, ki az orvosszakértői vizsgálat eredménye szerint már ismételve közösült, fizikai erőszakot alkalmazott volna, a kir. ítélőtábla ítéletének indokolásában erre vonatkozóan felhozott terhelő adatokkal nem fogadható el meggyőzően bizonyítottnak az a döntő körülmény, hogy terhelt midőn a vádbeli cselekedetet: a W. Magdolnávali közösülést elkövette, ennek az akaratnyilvánításra tehetetlen elmebeli fogyatkozását ismerte és tudta. Ezen okokból mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a vád és következményeinek terhe alól felmentetik és szabadlábra helyeztetni rendeltetik. A pályaudvaron kivül, az országúton történtekre nézve a vasúti alkalmazottak hatósági köre ki nem terjed. Vádlottnak az a cselekménye tehát, hogy a közelébe jött váltóőrt megszurkálta és rajta 20 napon tul gyógyult sérüléseket ejtett, nem a hatóság elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntettének, hanem csak a súlyos testi sértés bűntettének tényálladékát foglalja magában. A szombathelyi kir. törvényszék. (1899. július 20. 3,927. sz. a.) H. Márton bűnösnek mondatik ki a btk. 165. §-ába ütköző és minősülő hatóság elleni erőszak bűntettében és a btk. 301. i?-ába ütköző és minősülő súlyos testi sértés bűntettében és ezért egy évi és 6 hat hónapi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetik. Indokok: f. évi május 15-én este vádlott társával G. Viktorral a Pinkafőről 7 ura 6 perckor induló vonattal tovább akartak utazni. Jegyeiket már megváltották és a vasúti kocsiba beszállottak. azonban az utazást az állomásfőnök G.-nak megtiltotta, mert lármáztak és rendetlenkedtek, különösen G., ki nagyon részeg volt. Vádlott azonban nem akart társa nélkül tovább utazni, azt továbbra is visszatartotta a kocsiban. Ekkor az állomásfőnök mindkettőjöket kiszállította a kocsiból a vasúti személyzettel, a menetjegyek árát nekik visszaadta, mire vádlott és társa az állomást elhagyták. Alig hagyták el az állomást, az országúton 10 lépésnyire a vasúti alkalmazottakat szidalmazni kezdték, vádlott kését fenyegetőleg felemelte, majd körülbelül 30 lépésnyire érve az állomástól, kövekkel dobálni kezdtek. Mikor erre I. Sándor váltóőr figyelmessé lett, a kezében levő jelzőzászlóval feléjük ment, hogy őket megfogja és az állomásra kisérje garázdálkodásuk miatt. Alig ért azonban vádlott közelébe, midőn ez késével balvállán oly szúrást ejtett rajta, hogy [. Sándor azonnal elesett; vádlott és társa elszaladtak. Vádlottat azonban sikerült elfogni és a csendőrségnek átadták. Vádlott beismeri, hogy a kérdéses alkalommal I. Sándort megszúrta, azzal védekezik, hogy teljes részegségben tette ezt. Vádlottnak ez a védekezése meg van cálolva sértettnek és a tanuknak vallomásával, a kiknek előadása szerint vádlott kissé ittas volt ugyan, de részeg már azért sem lehetett, mert nem tudott volna a tett elkövetése után hosszú ideig szaladni. Minthogy pedig kétségtelen, hogy I. Sándor akkor, midőn vádlottat és társát az állomásra akarta kisérni, mert ezek a vasúti személyzet ellen fenyegetőleg léptek fel és dobálásuk által az állomáshoz való jutást is megakadályozták, hivatalos eljárást teljesített, minthogy vádlott I. Sándort éppen ezen hivatalos eljárás alatt bántalmazta, midőn rajta az orvosi vélemény szerint 20 napon tul gyógyuló testi sértést ejtett; minthogy vádlottnak tudnia kellett, hogy sértett hatósági közeg, mert látta, hogy sértett is azok között volt, kik őket a vasúti kocsiból kiszólították; minthogy ezek szerint vádlott cselekménye egyrészt a btk. 165. §-ba ütköző hatóság elleni erőszak bűntettét, másrészt pedig a 301. §-ba ütköző súlyos testi sértés bűntettét képezi: ezért vádlottat ezekben bűnösnek kimondani kellett stb. A győri kir. Ítélőtábla (1899. aug. 29. 2,634. sz. a.i a kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert ^ az orvosi látlelet és vélemény, valamint a tszéki orvosnak felülvéleménye szerint I. Sándor vasúti váltóőr a balvállán hátul és a balfelkarján lett késsel megszúrva, tehát két sérülést szenvedett és gyógyulása 4 hetet, a munkaképtelenség pedig két hónapot vett igénybe; vádlott balkarjának használatában csak korlátozva van, e miatt azonban váltóőri rendes teendőinek ellátására tovább is képes, a btk. 303. §-ának esete tehát ez okból nem forog fenn; továbbá, hogy vádlottnak teljes ittasságra fektetett védekezése azért sem fogadható el, mert ezzel ellentétben áll az, hogy a cselekmény előzményeire és lefolyására a tanuk vallomásával egybehangzólag egész részletesen visszaemlékezik stb. A m. kir. Curia (1899. okt. 26. 10,906. sz. a.) mindkét alsóbiróság Ítéletének részben megváltoztatásával vádlott a hatóság elleni erőszak büntette miatt ellene emelt vád alól felmentetik és büntetése az alsóbiróságok által kiszabott fő- és mellékbüntetés mellőzésével a btk. 301. §-ba ütköző súlyos testi sértés bűntettéért a btk. 302., 91. §§. alapján 9 hónapi börtönben állapittatik meg stb. Indokok: Vádlott és társa, G. Viktor, kik ittasságuk miatt a vasúti utazástól eltiltatván, a vonatra mégis felszálltak s onnan kimenni vonakodtak, midőn a vasúti személyzet által karhatalommal leszállittattak s uti jegyeik árát visszakapták, minden ellenállás nélkül távoztak a pályaudvarról, mialatt a vonat elhagyta az állomást s utjokat, Németh-Ujvárra a sorozó bizottsághoz gyalog készülvén folytatni, már az országúton mintegy 10 lépésnyire voltak az indóháztól, mikor a történtek miatti haragjukban a vasútiakat szidalmazni kezdték, majd pedig mintegy 30 lépésnyi távolságban a pályaudvartól,köveket dobáltak a pályaudvar felé és egy kő a lármára a ház elé kilépő Cs. Nándorné közelébe esett le. Erre P. János málházó felhívására, hogy fogják el őket, I. Sándor váltóőr kezében egy bottal, mint azt Sz. Mátyás vasúti munkás, és P. János a vádlottal egyezően vallják, saját vallomása szerint azonban csak a jelző zászlóval, a vádlott és társa felé szaladt, mit látva a vádlott, bevárta őt s midőn közelébe ért, egy késsel kétszer megszúrta s azután társával együtt futásnak eredt, tekintve, hogy ezek a pályaudvaron kivül, az országúton történtek, hová a vasúti alkalmazottak hatósági köre ki nem terjed; s tekintve, hogy a vádlottnak és társának P. János málházó, I. Sándor váltóőr, ugy Sz. Ágoston és T.János vasúti munkások által űzőbe vétele nyilvánvalólag a miatti bosszúságuk következménye volt, hogy vádlott és társa, a mint a pályaudvart egy kis távolságra elhagyták, kiutasittatásuk miatt tehetetlen haragjuknak szidalmak és kődobálás által adtak kifejezést; vádlottnak az a cselekménye, hogy a közelébe jött I. Sándort megszurkálta és rajta 20 napon tul gyógyult sérüléseket ejtett, nem a hatóság elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntetteinek, hanem csak a súlyos testi sértés bűntettének tényálladékát foglalja magában stb. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Neubauer Henrik e. Karád, kaposvári trvszék, bej. dec. 30. félsz. jan. 16. csb. Galamb Zoltán, tmgg. dr. Obetkó Károly. — Blázy Gyula e. Bpest, ker. és vált. trvszék, bej. dec. 18. félsz, jan! 16. csb. Szűcs István, tmgg. dr. Graber Gyula. — Tóth Ferenc e. Nyul, győri trvszék, bej. dec. 16. félsz. jan. 8. csb. Proszt János, tmgg. dr. Gergely Sámuel. — Blum Miksa e. Pécs, u. o. trvszék. bej. dec. 23. félsz. jan. 5. csb. dr. Pargesz Miksa, tmgg, dr. Krausz Jenő. — Weisz testvérek e. Bpest, ker. és vált. trvszék. bej. dec. 19. félsz. jan. 18. csb. Ney Aladár, tmgg. Sztankovich Jenő. — Fekete Nagy Ignác e. Szentes, szegedi trvszék, bej- jan. 8. félsz. jan. 24. csb. dr. Kecskeméty Dániel, tmgg. dr. Füsti Molnár Sándor. — Gutmann Ábrahám e. Gyula, nyíregyházai trvszék, bej. jan. 8. félsz. febr. 8. csb. Zimmermann Kálmán, tmgg. Derae Ignác. — Nagy Lajos e. Kalocsa, u. o. trvszék, bej. jan. 4. félsz. febr. 3. csb. dr. Szűcs Zoltán, tmgg. dr. Hahn Béla. — Schwartz Dániel e. Temesvár, u. o. trvszék, bej. jan. 5. félsz. febr. 5. csb. dr. Haller Gábor. tmgg. dr. Sztura Szilárd. Pályázatok: Selmecbányán közjegyzői áll. dec. 15. — A trencséni trvszéknél aljegyzői áll. dec. 8. — A temesvári ügyészségnél al ügyészi áll. dec. 8. — A károlyfalvai jbiróságnál aljegyzői all dec 8. — A n.-váradi trvszéknél a 1 b 1 r ó i áll. dec. 9. — A kassai trvszéknél aljegyzői áll. dec. 9. — A kolozsvári trvszéknél aljegyzői all. dec, 9. — A m.-vásárhelyi trvszéknél aljegyzői áll dec 9 — A lőcsei jbiróságnál albirói áll dec. 10 LUS fcÉSZVÍNT TÁP Vidéki ügyvédi iroda csinos mezővárosban évi 10—12 ezer frtnyi jövedelmezőséggel átvehető' Komoly ajánlatokat kereke lap kiadóhivatalába, .komoly jövő» cim alatt. 1—4 Zintz Gusztáv ügyvédi irodájában Erzsébvárosra már gyakorlattal biró ügyvédjelölt, ki németül is tud, azonnal alkalmazast nyerhet. A feltételeket a hirdető ügyvéd tudtja. 1—1 Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31 g^gjLLgRjgQ*1 lakik V., Rudolf-rakpart 3.