A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 47. szám - A biztosítási dijak perelhetősége

108 A JOG eljárás annak elmebetegsége okából lett megszüntetve, az elsőbiróságnak az a rendelkezése, melylyel K. I. átszállítása a közigazgatási hatósághoz kimondatott, az 1877 : 2,519: sz. és 40,335/93. sz. igazságügyminiszteri rendeletnek megfelel, és igy helyben volt hagyandó. De meg kellett semmisíteni az elsőbiróság végzésének K. í. közveszélyessé nyilvánítására vonatkozó részét, mert az elmebetegeknek elmebeteg-intézetben való elhelyezése s ezzel kapcsolatban az elmebetegek közveszélyes voltának megállapítása nem a bíróság, hanem az 1876 : XIV. t.-c. 71. §-a alapján a közigazgatási hatóságok körébe tartozik. Túllépte a kir. törvényszék hatáskörét az által is, hogy elmebeteg K. I. részére gondnokot nevezett ki, mert az 1877 : XX. t.-c. 31. §. 4. bekezdése értelmében az elmebetegség miatt szabályszerű birói eljárás után gondnokság alá helyezettek részére a gyámhatóság rendel ki gondnokot. Végre tekintve, hogy M. P., M. Zs. és M. R. vádlottak a K. I. sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt már a 7,574/95. sz. végzéssel közvetlenül végtárgyalásra idéztettek, és tekintve azt is, hogy a több Ízben megtartott végtárgyalások során az ezen könnyű testi sértés vétségére vonatkozó bűneset is letárgyaltatott, az a körülmény, hogy a kir. Curia az ügyben hozott 2,590/97. sz. első' és 1,620'97. sz. másodbirósági Ítéletek feloldása mellett további bizonyítást rendelt s ennek folytán az igazságügyi orvosi tanács szakvéleménye alapján K. I. ellen elmebetegség miatt az eljárás megszüntettetett, nem szolgálhat okul arra, hogy az eljárás M.-ék ellenében is végtárgyalás mellőzésével megszüntettessék ; mihez képest az elsőbiróság végzésének ide vágó rendelkezése is megsemmisíttetett s az elsőbiróság e részben végtárgyalás megtartására s a könnyű testi sértés vétségének elbírálására utasíttatott. (1899. február 28. 347/99. sz. a.} A m. kir. Curia végzett : Tekintve, hogy vádlott a bűnvádi eljárás folyama alatt az igazságügyi orvosi tanács szakvéleménye alapján nyilváníttatott elmebetegnek s azzal együttesen a közbiztonságra veszélyesnek ; tekintve, hogy az 1876 : XIV. t.-c. 71. §-a azt nem tartalmazza, hogy a birói eljárás folyamában elmebetegnek felismert vádlott közveszélyes voltának a megállapítása a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik ; tekintve, hogv a kir. törvényszék ezt a körülményt a hivatkozott orvosi szakvélemény alapján a 2,519/877. számú igazságügyminiszteri körrendelet alapján állapította meg: a kir. tábla végzése ebben a részben megváltoztattatik és e tekintetben a kir. törvényszék végzése, egyebekben azonban a kir. tábla végzésének felebbezett része a felhozott vonatkozó indokainál fogva helybenhagyatik. (1899 szept. 19. 5,774 sz.) A munkavezető az általa vezetett munkának nagy veszélyessége mellett különös gondosságra volt kötelezve ; nincs tehát joga általános rendelkezésekkel megelégedni, hanem tartozik a munkások biztonságára szolgáló rendelkezéseket részletesen megtenni, söt azok megtartására is ügyelni. A foglalkozástól való eltiltás mellőzésére nem ok az, hogy az előidézett eredményt vádlottnak gondatlansága, nem pedig foglalkozásában való járatlansága idézte elő A kolozsvári kir. tábla : Gondatlanság által okozott emberölés vétségével vádolt H. Mátyás elleni bűnügyben itélt: A kir. törvényszék ítéletének megváltoztatásával B. M. vádlott a Btk. 290. §-ába ütköző s a 291. $-a szerint minősülő gondatlanságból okozott emberölés vétségében bűnösnek mondatik ki, s ezért a Btk. 291. §-a alapján a 91. §. alkalmazásával 1 havi fogházra s behajthatatlanság esetén további 20 napi fogházra átváltoztatandó 100 frt pénzbüntetésre ítéltetik. A Btk. 291. §. a 2. bekezdésében előirt rendelkezés alkalmazása mellőztetik. Indokok: Vádlott nem kifogásolja, sőt a saját gyakorlati ismereteivel teljesen összhangzónak jelenti ki a szakértőknek azon véleményét, hogy nem volt helyes a facsusztatásnak az a módja a melyet L. D. vállalkozó munkásai a Bisztra község határához tartozó Stenisora nevű hegy oldalán 1894 március 15-én délelőtt követtek és a melynek következménye lett, hogy egy tönk a csatornából kiugorva Mihucz Stefán munkást találta, ki a szenvedett sérülés következtében meghalt; azzal védekezik azonban vádlott, hogy ő az almunkavezetőknek nem adott oly rendeletet, hogy a fatönköknek bedobását az alsó és felső csatornáknál egyidejűen folytassák és a mennyiben az általánosságban tett rendelkezéseknek az almunkavezetők a kivitelre vonatkozó intézkedések megtételénél nem feleltek meg, ezért és az ebből eredő hátrányért őt felelősség nem érheti. Eltekintve azonban attól, hogy a vizsgálat és végtárgyalás folyamán felmerült adatok azt tanúsítják, hogy vádlott azon rendelkezésével egyidejűen, miszerint a munka gyorsítása céljából a munkások a csatorna felső ágainál foglalkoztassanak, nem tett arra nézve is határozott intézkedést, hogy a csatorna alsó ágánál a munka beszüntettessék; minthogy vádlott volt a főmunkavezető, minthogy továbbá az almunkavezetők csak vádlott távolléte alatt tett rendelkezéseikért voltak felelősök, miután végre beigazolt ténynek vehető az, hogy a felső csatornánál az a hely, ahol a munkát megkezdették, néhány kilométer távolságra volt attól a helytől, ahol az alsó csatornánál a munkát abbanhagyták és igy a munkások zömének hosszabb időre, legalább 1 órára jutottak- vádlott tehát, miután saját előadása szerint a munkának a felső csatornánál lett újbóli megkezdése utan távozott el, ez idő alatt a kellő gondosság és felügyelet alkalmazásával meggyőződhetett volna arról, hogy az almunkavezetők nem az oszszes munkásokat rendelték fel a felső csatornahoz, hanem azoknak e°y kis része az alsó csatornánál végezte továbbra is a tönkök&bedobását és igy vádlottnak módjában álihatott utólagos intézkedésével az alsó csatornánál a munkát beszüntetni, kétségtelen hogy vádlottnak e hanyagsága idézte elő ennélfogva azt, hogy a felső csatornánál megkezdett munkával egyidejűen az alsó csatornánál is folyt a munkások testi biztonságát veszélyeztető munka. Minthogy tehát a fentebbiek szerint M. S.-nak súlyos megsérülése és ennek folytán beállott halála a vádlott által elkövetett mulasztásnak volt következménye, illetőleg azzal okozati összefüggésben következett be, ez indokokból az elsó'birósági ítélet megváltoztatásával vádlott bűnössége megállapítandó volt. A büntetés mértékének megállapításánál vádlottnak büntetlen előélete, az eset történte óta mostanig eltelt hosszú időszak, végre, hogy vádlottat a meglevő körülmények közt csak kisebb fokú gondatlanság terheli, mint enyhitő körülmények vétettek figyelembe. Mellőzendő volt azonban a Btk. 291. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása abból az indokból, mert a vizsgálat adatai szerint M. S.-nak halálát vádlottnak nem a foglalkozásában való járatlansága, hanem hanyagsága idézte elő. A m. kir. Curia itélt: A kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indok ok: A Btk. 291. §. 2. bekezdésének mellőzésére vonatkozó azon indok, hogy vádlottat csak hanyagság terheli, mellőztetik, mert ez nem ok arra, hogy vádlott a foglalkozásától el ne tiltassék. Egyebekben a kir. tábla Ítélete az abban felhozott indokok alapján és azért is helybenhagyatott, mert a szóban levő munkának nagy veszélyessége mellett vádlott különös gondosságra volt kötelezve, nem volt tehát joga általános rendelkezésekkel megelégedni, hanem tartozott volna a munkások biztonságára szolgáló rendelkezéseket részletesen megtenni, sőt azok megtartására is ügyelni. Vádlott azonban nem igy járt el, hanem M. G.-nak B. Zs. vallomásával is megerősített előadása szerint éppen ellenkezőleg ugy rendelkezett, hogy a munkásokat a szakértői véleményben leirt veszélynek tette ki. A Btk. 291. §. 2. bekezdésének alkalmazására nem forog fenn ok; a kir. tábla ítéletének ez a része azért hagyatott helyben. (1899 szept. 21-én 1,343/899. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Sinkovics és társa e. Bpest, bpesti ker. és vált. trvszék, bej.dec. 12, félsz. jan. 11, csb. Mezey László, tmgg. dr. Draskovits István. — Schwartz Ede. e. Bpest. ker. és vált. trvszék. bej. dec. 12. félsz. jan. 11. csb. dr. Korássy Ferenc, tmgg. dr. Erdős Kálmán. Pollák Dávid és fia e. Gyöngyös, egri trvszék, bej. jan. 15, félsz. jan. 52. csb. Kolossváry József, tmgg dr. László Soma — Kuttu Gábor e. Temesvár, u. o. trvszék, bej. jan. 5, félsz. febr. 5, csb. dr. Holler Gábor, tmgg. dr. Weisz Bernát. — Oranec Ádám és tsai e. Tótkomlós, gvulai trvszék. bej. dec. 16, félsz. dec. 29, csb. Fekete József, tmgg. dr. Kültey Pál. — Lőwy Jakab. e. Szécsény. b.-gyarmati trvszék. bej. dec. 23. félsz, jan. 5. csb. Köröm László, tmgg. dr. Révész Dezső. — Bálint Miklós e. Czegléd, kecskeméti trvszék, bej. jan. 27. félsz. fébr. 24. csb. Aág Miklós, tmgg. Felicides Sándor. — Filep József e. Erzsébetváros, u. o: trvszék, bej. jan. 9, félsz. febr. 6, csb. Koszta Gábor, tmgg. dr. Ládav István. — Feldman Mayer e. N.-Berezna, beregszászi trvszék. bej. dec. 2, félsz. dec. 24, csb. Szüts Lajos. tmgg. dr. Tüchler Sándor. — Witcheim Jakab e. Fehértemplom, u o trvszék, bej. dec. 23, félsz. jan. 10, csb. Horváth Géza, tmgg. Rosiu M. J. - Schwartzmayer Lajos gyógyszerész e. Bpest, bpesti kir. trvszék, bej. jan. 9. félsz. febr. 6, csb. Lauffer Gyula, tmgg. Craus Gyula. — Székely Simon e. Szabadka, u. o. trvszék, bej. dec. 18, félsz. jan. 9, csb. Oláh Ferenc, tmgg. dr. Békeffy Gyula. — Zuba János e. Szarvas, gyulai trvszék, bej. dec. 30, félsz. jan. 30, csb. Balog Samu, tmgg. dr. Haviár Gyula. Pályázatok : A tordai ügyészségnél a 1 ü g y 6 s z i áll. dec. 1. - A nagy-bittsei jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 2. — A kaposvári trvszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll. dec. 3. - Az aradi trvszéknél albiroi all. dec. 3. - A z.-egerszegi jbiróságnál albirói áll. dec. 4. — A szolnoki jbiróságnál albirói áll. dec. 4. — A szombathelyi trvszéknél j e g y z ö i áll. dec. 4. - A maros-illvei jbiróságnál albirói all. dec. 5. — A n.-szebeni ügyészségnél a l'ü g y é s z i áll. dec. o. — Az erzsébetvárosi ügyészségnél a 1 ü g v é s z i áll dec 5 komarom, trvszéknél hirói áll. dec. 5. — A deésitrvszéknél ie^vzői, eseti, aljegyzői áll. dec. 5. -'M Vidéki ügyvédi iroda csinos mezővárosban évi 10—12 ezer frtnyi jövedelmezőséggel átvehető. Komoly ajánlatokat kéreke lap kiadóhivatalába, «komoly jövő> cim alatt. 1—4 volt szükségük, míg az alsó csatornától a felső csatornáig felÜgyvédi iroda (vidéki vagy fővárosi 1 önálló vezetésére ajánlkozik elméletileg és gyakorlatilag jelesen végzett jogtudor. Ajánlatokat «Jogtudor> jeligével a kiadóhivatalba kérek. 1—1 Dr. RÉVAI LAJOS lakik VL^ÍerTz-körut 31 PilgTILLERJJÓRJakik V„ Rudolf-rakpart 3.