A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 47. szám - Néhány őszinte szó az uj bűnvádi eljárás életbelépte küszöbén

Tizennyolcadik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 47. szám Budapest, 1899 november 19. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYYÉDI KÖZLÖNY) Előfizetési árak: j 'Vr i í •» * r% V ^ , Helyben, vagy vidékre bér­V*/ k .\ ; mentve küldve: Negyed évre 1 frt 50 kr. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. HETILAP AZ ÍGAZSAGCGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE 1 MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják: Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Fél Egész 8 « - € 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TAkTALOM: Néhány őszinte szó az uj bűnvádi eljárás életbeléptetése küszöbén. Irta : dr. A d m e t ó Géza ügyvéd, Bpest. - Ujabb meg­jegyzések a sommás eljárás köréből. Irta : dr. H o r o v t z Gyula ügy­véd Eperjesen. — Vitás kérdések a házassági pe rrendtartás köréből Irta: dr. Raffay Ferenc, győri kir. trvszéki albiró. — A bizto­sítási dijak perelhetősége. Irta: dr. Róth Pál, bpesti ügyvéd. — Belföld. (A budapesti kir. trvszéki birák értekezlete. — Törvényszéki birák értekezlete a bűnvádi el|árás tárgyában. — Uj igazságügyi épületek.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A végrehajtási törvény 165. §-ának kijátszása. (Felelet) l. Irta : dr. Szörényi Lipót bpesti ügyvéd. II. Irta : dr. C s e r m e 1 y Gyula bpesti ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET ; Jogesetek tára. — Fels öbirósági határozatok és döntvé­nyek. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny»-ből. Néhány őszinte szó az uj bűnvádi eljárás életbelépte küszöbén. Irta : Dr. ADMETO GÉZA budapesti ügyvéd, volt jogtanár. Rövid néhány hét választ el csupán az uj bűnvádi eljárás életbelépésétől ! A kik az igazság szerelmesei tudnak lenni és a kik a büntettet és a bűntettest magasabb, filozófiai szem­pontból is képesek nézni, mindazoknak e gondolatra szivük hevesebben fog dobogni. Kétségtelen, hogy az uj bűnvádi eljárást modern és liberális szellem lengi át, bár a védelem szentséges jogai még mindig nincsenek kellőleg megóva és a védőnek a kir. ügyészszel való teljes coordináltsága ebben a törvényben sem nyer teljes kifejezést. De mindezek dacára — ha a törvényt az életben őszintén, becsületesen és lelkiismere­tesen fogják alkalmazni — az uj törvény büntető igazságszol­gáltatásunk terén nagy haladást jelent! De nem is kritikát akarunk mondani az uj bűnvádi eljárás felett annak életbeléptetése ünnepélyes pillanatában, hanem üdvözölni az uj korszakot és idézni a büntető igazság­szolgáltatás igazságos szellemét!! Az emberi társadalomban fennálló intézmények szerves összefüggéséből - hogy ha egészséges viszonyok vannak — következik, hogy egyik intézmény átalakulása maga után vonja a vele rokon s közelebbi összefüggésben levő intézmény átalakulását, >negif)uhoCását. Az eddigi bűnvádi eljárás néhány hét múlva végkép eltűnik és helyébe lép az egészen uj ala­pokra s elvekre fektetett, a birói szervezetbe is belenyúló uj bűnvádi eljárás, ennek pedig kell. hogy átalakító hatással legyen az ügyvédségre is, mint vele szerves összefüggésben levő intéz­ményre. Mert ha az uj bűnvádi eljárás nem lesz hatással a védői intézmény fejlődésére, mert ha nem fogja eredményezni a védő jogainak végre valahára teljes elismerését s nem fogja emelni a védő tekintélyét, helyesebben nem fog annak tekintélyt adni, akkor az uj bűnvádi eljárástól várt eredmény elmarad. Az ügyvédség tekintélye nem cél az uj bűnvádi eljárásnak az életben való alkalmazásánál — bár elvitathatlan joga az ügyvédségnek, hogy a tekintély reá nézve cél is legyen, hanem eszköz, mert az ügyvédség tekintélye, a védő jogai­nak teljes elismerése s tiszteletben tartása nélkül soha semmi­féle bűnvádi eljárás és így a mi bűnvádi eljárásunk sem igazán liberális, igazán igazságos sohasem lesz. Az egész bűnvádi eljárás azon fordul meg, hogy a védelemnek s védőnek minő a helyzete. Ha a védőnek az egész bünperben meg van a souverenitása, az a bűnvádi eljárás alapjában s egészben mindenkor jó. Ha pedig a védő csupán tűrt személy, szükséges rossz, ki az ügy gyors s sima befejezését aka­dályozza, az a bűnvádi eljárás alapjában s egészében minden­kor rossz. Sajnos nálunk eddig az utóbbi állapot uralkodott és hogy ez jövőre máskép legyen, a bíróságon és ügyvédségen egyaránt múlik, a mint :-ddig is nemcsak a bíróságon, hanem 1 Lapunk mai szá az ügyvédségen is múlott, hogy oly valóban szégyenletes álla­potok uralkodtak e téren. Az állapotok jobbra fordulása tekintetében az initiativát azonban az ügyvédség ne várja se a bíróságtól, se más valaki­től, hanem maga ragadja azt meg. Legyen az ügyvédség áthatva attól, hogy a védő nehéz, de nemes feladatát csak ugy telje­sítheti, hogy az igazságot csak ugy szolgálhatja igazán s a polgárok jogait csak ugy védheti meg hathatósan, ha teljes souverenitással bír. És legyen eltökélve az ügyvédség s annak minden tagja, hogy az uj bűnvádi eljárás életbelépte pillana­tától fogva minden erővel oda fog törekedni és semmitől visszariadni nem fog, hogy a védő jogai teljes elismerést nyer­jenek és a védelem souverenitása s respectálása kivivassék. Sokan talán meg fognak ijedni s ezt harci riadónak tartani, pedig ez harci riadó nem akar lenni. Azt reményijük, hogy erre szükség nem lesz, so'-:kal liberálisabbnak hiszszük a magyar bíróságot, mint hogy a védelem szentséges jogait ezen­túl is kierőszakolni kellene majd. Lehet, hogy ez nem fog könnyen menni, lehet, hogy eleinte gyakori összetűzések lesznek, de ezektől nem szabad megijedni, mert a helyzet hasonló ahhoz, mint mikor a csecsemőt az anya emlőitől elválasztják, eleinte nagyon sir, rövid idő múlva azonban az ételt annyira megszokja, hogy az anyatejt soha többé nem kívánja. A bíró­ság is talán eleinte ragaszkodni fog a régi rendszerhez, lesznek eleinte kellemetlenségek, rövid idő múlva azonban meg fogja szokni a védő souverenitását s soha többé nem fogja kívánni a régi rendszert, a bábvédőt. Hogy azonban az ügyvédség a védő teljes souverenitását kivívhassa, elengedhetet­len feltétel, hogy a szárnypróbálgatások a védői emelvényen megszűnjenek. A védői tiszt korrekt s üdvös betöltéséhe? nagyon sok tulajdonság szükséges : erély, bátorság, tudomány s szónoki képesség mellett szükséges a higgadtság s tapintat, a mely tulajdonságok nem mindenkor párosulnak egy ember­ben s azért már ideje volna, hogy ez általános tudattá váljék. Lehet, hogy a bíróságok a fent mondottakért neheztelni fognak. De eltekintve attól, hogy e cikk csupán az igazságot akarja szolgálni, gondolja meg minden bíró, ki ezért neheztel, hogy ő nemcsak bíró, hanem állampolgár is, a társadalom tagja is és hogy ő is vagy hozzátartozója is állittathatik bíró­ság elé s így a fenti elv, a védő souverenitása neki is válha­tik javára. Jöhetnek válságos idők, elkövetkezhetik egy politikai vagy egy felekezeti üldözés korszaka ; a jövő társadalmi átala­kulásnak (socialismus) rtol vészkiáltásait, hol harangjait — bár messze távolból — de halljuk immár és ilyen szomorú idők­ben a közszabadságnak, az egyénnek s családnak mi a támasza, ha nem a bátor, erélyes s szabad védelem. Láthattuk ezt most Franciaországban, mivé lett volna az a szerencsétlen kapitány, mivé családja, az egyéni szabadság, az emberi jogok s maga az igazság, ha Franciaországban a védő souvereni­tása, a védelem szentséges jogai nem respectáltatnának oly kiválóan ! És mivé lesz nálunk az igazságszolgáltatás, különösen a főbenjáró bűntetteknél, hol az esküdtszék, tehát sokszor egyszerű polgárok fognak Ítélni, ha a védő ott egy tűrt személy lesz, egy szükséges rossz, ha egy orvosszakértő vagy a törvény­kezésnek más hasonló segédtényezője az esküdtszék előtt salto-mortale-t csinálhat ?! Azért nálunk szükségesebb, mint bárhol, az ügyvédi talár vagy tóga, hogy az ügyvéd külön­leges ruhája által mindenki figyelmeztessék, miszerint a védő a törvénykezésnek egyenrangú tényezője; erről jusson eszébe mindenkinek, hogy az állam büntető hatalmát a bíróságra, az ügyészre és a védőre, mint három tényezőre ruházta és hogy a helyes büntető igazságszolgáltatás e három tényező hatal­mának egymás közti egyensulyositásának eredménye, nem pedig az egyiknek a másik két hatalmi tényező által való lenyügözésének eredménye. Kívánatos, sőt szükséges, hogy az 12 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents