A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 43. szám - A lopás

172 A JOG összeget meghaladó keresetével felperes feltétlenül elutasítandó volt stb. A m. kir. Curia (1899. május hó 9-én 424. sz. a.) A másodbiróság ítélete helybenhagyatik a benne felhozott indokokból és azért, mert alperesnek az a beismerése, hogy a peres szalmavétel ügylet megköttetett és hogy ezen ügylet közvetítéséért felperesnek m.-mázsánként 07 kr provisió fizetése köteleztetett, hatályában nincsen meggyengitve alperesnek a beismeréshez kapcsolt azzal az állításával, hogy a provisió fizetése csak a szalma tényleges átvétele esetére köteleztetett, mert alperesnek ez az önálló állítása a beismert tényállítással nem ellenkezik; mert az a kikötés, hogy a kötelezett provisió a szalma m.-mázsája után lesz fizetendő, csak azzal a jelentőséggel bir, hogy a suly az átvétel alkalmával lesz kiszámítandó és ezen kiszámított suly után lesz a provisió összege megállapítandó, de ebből a kikötésből szükség^zerüleg még nem következik az, hogy a provisió fizetése a tényleges átvétel feltételétől lett függővé téve; mert ha alperes bizonyította volna is, hogy a provisió fizetése a szalma átvételéhez köttetett, ez a kikötés felperesnek követelési igényére a jelen esetben nem lehet befolyással, mivel alperes maga elismeri, hogy a vételi ügylet azért nem ment foganatba, mert alperes a foglalóul adott 300 frtot Cs.-nál mint eladónál hagyva, az ügylettől egyoldalúan elállott, az átvétel tehát sem felperesnek, sem az eladónak hibájából, hanem az alperesnek akaratából nem történt meg, a vétel teljesedésbe menetelének alperes által történt meghiúsítása pedig felperesnek joghátrányára nem szolgálhat; és mert a per folyamán alperes azt vitatván, hogy ö Cs.-tól a préselésre alkalmas szalmát vette meg és ez a megvett (préselésre alkalmas) szalma ölenként az eladóval egyetértőleg 254 kilóval vétetett számításba s tényleg abból több nem is nyeretik s igy a megvett 1,200 D-öl szalmából 3,175 m.-mázsa került volna ki, alperesnek ezzel az előadásával a felperes közvetítése mellett Cs.-tól megvett és préselésre alkalmas szalmának 3,048 kilót kitevő súlya (1,200X2 5 4= 3,048 kiló ) alperes által beismertnek tekintendő stb. Bűnügyekben. A sértettekként,illetve magánvádiókul fellépett kir. fogyasztási adóhivatali állami kir. pénzügyőri fövigyázó és vigyázó kizárólag felsőségük rendelkezésének és meghagyásának teljesítésére, illetőleg foganatosítására hivatottak lévén — ugyanazért ők nem hatóság tagjainak, hanem hatósági közegeknek tekintendők. A btk. 262. §. szerint pedig büntetendő, a ki a tőrvény áltai alkotott testületek, hatóságok vagy azok kiküldöttségeinek tagjai ellen követ el nyilvános rágalmazást vagy becsületsértést; mi okból vádlott ellen csupán a btk. 261. §. alá eső becsületsértés vétségének jelenségei foroghatnak fenn. A budapesti büntető kir. törvényszék (1899. márc. 7 8,244. sz. a.) D. Antal a btk. 261. 4<-ába ütköző és a 262. §. szerint minősülő és a 270. §. 2. pontja értelmében hivatalhói megtorlandó becsületsértés vétsége és a kbtk. 43. §-ába ütköző hatóság elleni kihágás miatt vád alá helyeztetik, stb. Indokok: Terhelt D. Antal tagadásával szemben a vizsgálat folyamán kihallgatott tanuk vallomásával bizonyítottnak látszik a következő tényállás: Az 1898. évi július 15-én este a Kispesten lakó terheltnek kocsisa G. László üres kocsival a főváros területére akart az üllőiuti vasutsorompónál behajtani. A pénzügyőrség őt átengedte, mert a kocsis azt mondta, hogy gazdája budapesti lakos. Éjfélkor ugyanaz a kocsi most már két utassal visszatérőben a sorompón át ki akart hajtani Kispest felé. A pénzügyőrség gyanította, hogy a kocsis előbb valótlant mondott, ennélfogva kövezetvám érdekében annak igazolására szólította fel, hogy valóban budapesti lakos a gazdája. Ekkor a kocsin ülő terhelt, a ki unokaöcscsével ült a kocsin, e szavakkal illette a hivatalos szolgálatban levő pénzügyőrt Sz. lózsefet: «baszom én magának a haszontalan Istenét, ha ki nem nyitja a sorompót, felrúgom!» Majd berohant a pénzügyőrök hivatalos helyiségébe és ott ezeket kiáltotta: <baszom én a Jézus Krisztusát az ilyen gaz eljárásnak . . hogy mernek engem feltartóztatni ... be fogom szüntetni ezt a sok gazságotU Terhelt ellenében e szavai alapján a nyilvános becsületsértés vétsége állapitható meg. Terhelt a pénzügyőrök és majd az oda hozott rendőr előtt is, — mig ez bekiséréssel nem fenyegette, — nevének megmondását is megtagadta. E miatt a kbtk. 43. §-a alapján lett vádolhatóvá. stb. A budapesti kir. ítélőtábla: - 1899. évi április 13. 31,377 sz. a.) az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, a D. Antal ellen a btk. 261. §-a alá eső nyilvános becsületsértés és a btk. 43. §. alá eső hatóság elleni kihágás miatt folyamatba tett büntető eljárást megszünteti, egyszersmint elrendeli, hogy a büntető törvényszék a fenforogni látszó s a btk. 261. §-a alá eső becsületsértésnek és hatóság elleni kihágásnak saját hatáskörében leendő elbírálása végett az ügyiratokat jelen végzés jogerőre emelkedése után, a budapesti kir. büntető járásbírósághoz tegye át. Indokok: A vádlott által a kir. törvényszék indokai szerint használt meggyalázó kifejezésekben a becsületsértés jelenségei látszanak ugyan fenforogni, tekintve azonban, hogy a sértettekP*LUE fcáSZVÉMT TÁKSASA ként illetve magánvádlokul fellépett Sz. Ferenc kir. fogyasztási adóhivatali ellenőr, G. Lajos kir. pénzügyön fovigyazo és Sz. József kir. pénzügyőri vigyázó k.zárólag fe soseguk rendelkezésének és meghagyásának teljesítésére, illetőleg foganatosítására hivatottak: ugyanazért ők nem hatóság tagjainak, hanem hatósági közegeknek tekintendők; tekintve, hogy a btk. 262 §-a szennt az büntetendő, a ki a törvény által alkotott testületek, hatóságok, vagy azok kiküldöttségeinek tagjai ellen követ el nyilvános rágalmazást vagy becsületsértést, tekintve végül, hogy ezek szerint vádlott ellen csupán a btk. 261. §. alá eső becsületsértés vétségeinek jelenségei látszanak fenforogni, ennek elbírálása pedig az 1880. évi 37. t.-c. 40. §-ának 2. pontja szerint a kir. járásbíróságok hatáskörébe utaltatott: mindezeknél fogva stb. A kir. Curia (1899. szeptember 6. 6,740 sz. a.j a budapesti kir. ítélőtábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. Az 188O. évi XXXIlr. t.-c. kizárólag a gőzerőre berendezett malmokat vonta ki a földesúri malomjog kiváltságai alól mig a benzin- vagy más gázeröre berendezett malmok továbbra is alávetve vannak a földesúri malomjognak. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1899. évi 9,334. számú határozata.) Az agár által és idegen vadászterületen letett nyul eltulajdonítása iránt inditott ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1898. évi október 5-én hozott határozata.) A magyar korona címerével és a> m. kir. dohány- és só-kisárulási felírással ellátott jelző-táblának nem, meggyalázó szándékból történt levétele és elvitele birói nton büntetendő cselekményt nem képez. (A m. kir. ministertanács 1899. évi február 1-én hozott határozata.) A községi elöljáróságnak a legeltetésre vonatkozó rendelkezései megszegése az iS94. évi XII. t.-c. g4. %-a i)pontjába ütköző kihágásnak nem tekinthető. mert a legeltetési szabályok megállapítására a képviselőtestület vagy a birtokossági tanács illetékes. (A m. kir. földmivelésügyi minister 1898. évi 24,398. számú határozata.) Kapuzár feltörésével elkövetett jogosulatlan legeltctcs miatt indított ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. ministertanács 1898. évi június hó 8-án hozott határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlönyí4-böl. Csődök: Özv. Várady Józsefné e. Nyírbátor., bej. dec. 1. félsz. dec. 4.. csb. Zimmerman Kálmán, tmgg. dr. Róth Izsó. — Virág Józsefné e. Szolnok, u. o. tvszék, bej. nov. 28., félsz. dec. 28., csb. Pálkó Kálmán, tmgg. Tóth Lajos. — Spitzer Simon e. Bpest, bpesti kir. tszék. bej. dec. 12., telsz. jan. 9., csb. Hajdú Imre, tmgg. dr. Czövek Lajos. — Nikolics Melánia e. Bpest, bpesti kir. trvszék, bej. dec. 12, félsz |an. 9, csb. Lauffer Gyula. tmgg. dr. Erdélyi Sándor. — Zsigmond János e. Verpelét, egri trvszék. bej. nov. 6. félsz. dec. fi, csb. L. Farkas Kálmán, tmgg. dr. Schwarcz Arthur. — Wallfisch és Löwy e. Pécs. u. o. tszék bej. nov. 15, félsz. nov. 25, csb. dr. Porges Miksa, tmg«;. Luly János. — Sternberg Chaim e. M.-Sziget, u. o. trvszék, bej. dec. 1. félsz. dec. 11. csb. Rreznay Lajos, tmgg. Gavallér Lajos. — Roth A. e. Eperjes, u. o. trvszék, bej. dec. 11, félsz. jan. !)., csb. Urbán Gyula, tmgg. dr. Gurkinyák Aladár. — Wilheim Ignác mérnök e. Bpest, u. o. trvszék, bej. okt. 30. félsz. nov. 25, csb. Hajdú Imre, tmgg. dr. Szervánszky I mre. — - Tomics Miklós e. Szabadka, u. o. trvszék, bej. nov. 13, Llsz. dec. 4. csb. Oláh Ferenc, tmgg. dr. Fischer Jákó. — Haraszti Viktor e. JS agy várad. u. o. trvszék, bej. nov. 23, félsz. dec. 18, csb. Geleta Géza, tmgg. dr. Fazekas Imre. — Geisler és Herrmann e. Torda, u. o. trvszék. bej. nov. 30, félsz. dec. 20 csb. Porseni Antal, tmgg. Lengyel Kristóf. — Stumpf Sándor e. Bpest, bpesti ker. és vált. trvszék. bei. nov. 18 félsz. dec. 11. csb. Tóth Aurél. tmgg. dr. Rajner Béla. — Stenger és Helfer <>. Bpest, u. o. trvszék, bej. nov. 18. félsz. dec. lí csb. Forrásy Ferenc, tmgg. dr. Dömötör László. — Schmitz Soma e. Pécs, u. o. trvszék, bej. nov. 24. félsz. nov. 30. csb. dr. Vodicska Ferenc, tmgg. dr. Milténvi Miklós. Kapamadzsia testverek e. Pancsova, u. o. trvszék, bej. jan. 12. félsz. febr. 13, csb. Solmaschi Adolf, tmgg. Halász Kálmán. Pályázatok: A verebélyi jbiróságnál albirói áll. okt. 28. — A szehstyei jbiróságnál albirói áll. okt. 28. — A derecskéi jbiróságnál albirói áll. okt. 28. — A trencséni trvszéknél aljegyzői áll. okt. 29. - A m.-szigeti trvszéknél albirói áll. nov. 2. — A korponai jbiróságnál j b 1 r ó 1 áll. nov. 2.- A nyárád-szetedai jbiróságnál aljegyzői aH. nov. 3. - A pécsi trvszéknél aljegyzői áll. nov. 4 — A tenkei jbiróságnál aljegyzői áll, nov. 4. »TOXDÍJA BUD»P»tT«v