A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 43. szám - Előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság

310 A JO'J miniszteri rendeleteket' és utasításokat nem megemészesze. csak átolvassa, s a helyett, hogy már most segítenének az eddig feldolgozatlan és befejezetlen bűnügyek lebonyolítására a kellő személyzetnek már most is idejét mult szaporításával, még csak sejtetni sem engedik, hogy legalább a fontosabb positiókat kikkel akarják betölteni, nehogy valamikép az illetők már most neki feküdjenek a szaktudomány belterjesebb mivelésének és addig meg ne erőltessék magukat. Hát pedig ez igy nem jó lesz. Igaz, hogy mindezekhez az kell, a mi a háborúhoz, vagyis pénz, de ha a háborúhoz meg kell lennie a pénznek, vagy egy majdnem improduktív szervezet helyzetének a sanálásához az igen sok pénz meg tud lenni, akkor meg kell annak lennie az igazságszolgáltatás emeléséhez is, mert megdől az az állam, a melynek gyenge az igazságszolgáltatása, azért még egyszer ismétlem: «iustitia est regnorum fundamentum !» Előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság. Irta: EISERTH ISTVÁN kir. ügyész Lőcsén. Jól tudjuk, hogy az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság a büntető eljárás elengedhetlen eszközei közé tartozik és hogy azt az eszményi állapotot, a melyben mindenki csak jogerős itélet alapján fosztható meg szabadságától — meg nem valósithatni. Nálunk eddig a birói és ügyészi kar szabadabb felfogása sok tulkapásnak vette elejét, mert nein lévén bűnvádi perrendtartásunk, ennek a karnak köszönhetjük, hogy justitiánk ily magas niveaun áll. És mégis ennek dacára ki képzelné, hogy Magyarországon például 1888-ban 1,450 férfi és 438 nő s igy összesen 1,888 egyén szenvedett ártatlanul vizsgálati fogságot. 1888-ban tehát nettó 1.888 egyén. Ezek heteken, hónapokon, sőt egy éven át is tartattak vizsgálatilag fogva, mig végre vagy felmentették őket, vagy megszüntették ellenük az eljárást. Igaz. hogy a legképzettebb és legigazságosabb birót is félrevezethet egy hamis nyom vagy az eset bonyolultsága. Az efféle tévedés emberi dolog, melynek káros következéseit más uton lehet orvosolni, de a melyért a birót felelőssé tenni nem lehet ; azonban felelősség terheli a birót. ha a letartóztatottak ügyeit soron kivül el nem intézi, discretionális jogával könnyelműen visszaél s boldog boldogtalant előzetesen letartóztat, majd vizsgálati fogságba helyez. Ennek elejét veszi a már közel jövőben életbe lépő bűnvádi perrendtartásunk, mely abban oldja meg feladatát, hogy hazánk viszonyainak megfelelő oly szabályokat tartalmaz, melyek egyenlő figyelemben részesitik egyrészt a társadalom védelmének és másrészt az egyéni szabadságnak valódi érdekeit. A tiszta vádrendszer eszményi követelménye a bűnvádi perrendtartás indokolása szerint az, hogy mig jogerős birói itélet bűnösnek nem nyilvánította az állampolgárt : addig ezt személyes szabadságától megfosztani ne lehessen. Dr. Z u c k e r (Die Untersuchungs-Haft III. 11. lap) ezen eszményi követelmény mellett harcol s a következőképen nyilatkozik : « Vor dem gefallten rechtskraftigen Erkenntnisse, vor dem Zeitpunkte, in welchem das Urtheil. um formelle Wahrheit zu werden in Vollzug gesetzt wird, gibt es um der Schuld des Angeklagten willen keinerlei Berechtigung von Seite des Staates, den Verfolgten in Verhaft zu nehmen . . Der Act der rohesten Lynchjustiz. der den Tháter ergreift und am Thatorte vernichtet, er erscheint uns genau so berechtigt als die Procedur, welche den Verfolgten um der wahrscheinlichen oder auch gewissen Schuld willen, der Verhaftung preisgibt, nur das die Vergewaltigung dort offen einhergeht. wahrend sie hier auf gewundenen Wegen und Stégen einherschleicht, um ihr Opfer unter dem Scheine des Rechtes zu erfassenn. A tiszta vádrendszer ezen eszményi követelménye a civilizált országok bűnvádi perrendtartásaiban sehol sem juthatott teljesen érvényre, nem azért, mert a tételes jognak nem szabad az elvi igazságok merev követelményeiből alkotni szabályait s ennélfogva nem szabad ezen nagy probléma megoldásánál kizárólag az egyéni szabadság érdekeiből kiindulni. Két érdek áll egymással szemben : a társadalom védelme a bűntettesek üzelmei ellen és másrészt az egyén védelme az alaptalan gyanú illetve vád ellen. Fontosabb lévén a társadalom általános védelme, ez elől az egyesek érdekei háttérbe szorulnak. A magyar bűnvádi perrendtartás igen helyesen egyenlíti ki az ellentétes érdekeket, gondos figyelemben részesíti a társadalom védelmét, de e mellett meg nem feledkezik az egyéni szabadságnak valódi érdekeiről sem. Az hooy törvényünk még a legsúlyosabb bűncselekmény esetében'sem° teszi kötelezővé az előzetes letaitóztatást vagy vizsgálati fogságot, továbbá, hogy az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság mint biztosító intézkedés csak akkor alkalmazható ha a cél más eszközzel el nem érhető s vegul az ártatlanul letartóztatottak kártalanítása, mind megannyi gyöngye bünperrendtartásunknak, oly ékesen ragyogók, hogy ragyogásuk minden modern irány kritikájának tiszteletet parancsol. Épen ezért, de azért is, mert bünperrendtartásunk már a közel jövőben életbe lép, nem lesz érdektelen, ha ezen törvényünknek a XI. fejezetével foglalkozunk. I. Az előzetes letartóztatás. Hogy az előzetes letartóztatás mikor rendelhető ei, a 141. §. 5. pontban sorolja fel és pedig: 1. Tettenkapás esetében, de csak akkor, ha a tettenkapott kiléte azonnal meg nem állapitható. A tettenkapás (delictum flagrans) (Die Verhaftung bei Ergreifung auf frischer That) fogalma és esetei a 142. §-ban vannak körülírva s mondhatni, hogy a tetten kapott egyén személyes szabadsága is azzal, hogy csak kilétének azonnali megállapítása esetében tartóztatható le -— a törvény által biztosítva van. 2. Ha a terhelt megszökött, vagy avval a céllal, hogy magát a bűnvádi eljárás elől elvonja, elrejtőzött és utóbb a hatóságnál nem jelentkezett; továbbá ha bizonyíték forog fenn arra nézve, hogy a terhelt a szökésre előkészületeket tett: végre ha megszőkésétől azért, mert állandó tartózkodó helye vagy rendes kereset forrása nincs, vagy mert ismeretlen és magát igazolni nem tudja, vagy az alkalmazandó büntetésnek előrelátható nagyságánál fogva alaposan lehet tartani. (Die Verhaftung wegen Fluchtveidachtes). Ezen pont a szökés veszélyének különböző alakulásait foglalja magában ; a törvény minden rendelkezése azt a kötelességet rója a bíróra, hogy a további fogva tartást azonnal szüntesse meg, mihelyt csak valószínűtlennek látszik a terhelt szökése s ennélfogva a most divó «megbizhatlanság» indoka, ezen gyúrható fogalom lejárja magát. 3. Ha bizonyíték forog fenn arra nézve, hogy a terhelt valamely tettestársát, részest, orgazdát, bűnpártolót vagy tanút hamis vallomástátelre, vagy a vallomás megtagadására, illető leg szakértőt hamis véleményadásra bírni, vagy a bűncselekmény nyomait megsemmisíteni, megváltoztatni vagy elrejteni törekedett vagy törekszik. Ezen pontban a collusió esetei (Die Coilusionshaft) vannak felsorolva, melyeket bünperrendtartásunk csak a bűncselekmény nyomatékos gyanújával terhelt egyén ellen enged meg, még pedig a valóság felderítése indokaiból. 4. Ha terhelt nem magyar honos és alaposan kell tartani attól, hogy szabad lábon hagyása esetében a hatóság ujabb idézésére nem fog megjelenni. A nem magyar honos alatt csak külföldi értendő s ilyennek a letartóztatása — miután több mint valószínű, hogy ez az igazságszolgáltatásnak sújtó keze alól, ha csak lehet, menekülni fog — indokolt. 5. Ha a terhelt az ellene indított eljárás alatt ujabb büntettet követett el, vagy ha bizonyíték forog fenn arra. hogy a terhelt a megkísértett bűntett vagy vétség végrehajtásával vagy azzal fenyegetődzött, hogy ujabb büntettet vagy vétséget fog elkövetni. (Dia Haft zur Verhinderung der Wiederholung eines verübten Verbrechens oder der Ausführung eines versuchten oder angedrohten Verbrechens oder Vergehens). Ezzel a bűnismétlés esetében a társadalom érdeke a bekövetkezett vagy bekövetkezendő veszélyt, de nyilván csak emminens veszélyt kívánja kötelességszerűen elhárítani. A 147. §. parancsolólag kimondja, hogy az előzetes letartózhatás 30 napnál hosszabbra nem terjedhet. Igaz, hogy bizony sok esetben a tényállás 30 nap alatt tüzetesen^ fel nem deríthető, ekkor azután ha a terhelt további fogvatartása törvényszerűen indokolt, ellene a vizsgálat és a vizsgálati fogság elrendelésével tovább eljárhatunk. II. V iz s g á 1 a t i fogság. A 148 §. szerint vizsgálati fogság rendelhető el ama terhelt ellen, a ki a kihallgatása után is bűntett vagy vétség nyomatékos gyanúja alatt maradt s ki ellen a 141. §. 2—5. pontjaiban meghatározott egy vagy több ténykörülmény forog fenn. A tettenkapás kivételével tehát a vizsgálati fogság elrendelésének okai teljesen azonosak azokkal, a melyeket fentebb a 141 §-al foglalkozva, az előzetes letartóztatás okai gyanánt felsoroltunk. & Hogy a vizsgálati fogság határa tovább nem terjedhet mint addig, mig a letartóztatás indoka elenyészik — természetes valami, de hogy ennek dacára a törvény a 1 59. §-ban a