A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 37. szám - Hogy tisztelik a birák a törvényt

148 A JOG azonban az állandó birói gyakorlat szerint az ingó hozomány feletti kereseti, rendelkezési és kezelési jog a házasság fennállása alatt kizárólag a férjet illeti, s igy a per folyamatba tételére és sikeres vitelére a sértett fél névaláírása szükséges nem volt és a férj meghatalmazása egymagában is elegendő lett volna, minthogy ezek szerint a meghatalmazást a feleség nevében is kiállítani felesleges volt s vádlottra ennek ily módon történt kiállítása foly­tán több vagyoni előny — mint a mennyihez ugyis joga volt — nem hárult, sértett és vádlott között ezáltal semmi ujabb jogvi­szony nem keletkezett, sértettre pedig kár nem háramlott, ugyan­ezért, miután a vádlott kérdéses ügyvédi meghatalmazást nem használta arra, hogy általa a feleségével szemben érvényesíthető követelésének vagy egyéb jogának létezését vagy megváltoztatását bizonyítsa, ez pedig a B. T. K. 401. §-a jelezte büncselekménynek egyik kellékét képezi, őt büntetőjogi felelősség nem terhelheti, minélfogva a B. T. K. 1. §-ára való tekintettel vádlottat az ellene emelt vád következményeinek terhe alól felmenteni kellett. (1898. február 18-án, 6, 015. sz. ) A temesvári kir. ítélőtábla: Az elsőbiróságnak ítéletét megváltoztatja, vádlottat a B. T. K. 401., 402. §§-ába ütköző magánokirathamisitás vétségében bünösnek nyilvánítja s ezért a 402. § alapján két heti fogházra, valamint behajthatlanság esetén egy napi fogházzal helyettesítendő 5 frt pénzbüntetésre ítéli. Indokok: A bizonyítási eljárás eredménye szerint a napló 5. sz. a. a periratokhoz csatolt meghatalmazás D. Sofia sértett félre nézve alakilag és tartalmilag hamis, a mennyiben ezt a vádlott a vizsgáló biró előtt beismerése szerint a sértett fél nevében ennek tudta és beleegyezése nélkül állította ki s illetve nevét kiállítóként hamisan aláirta, a mi által a sértett fél és dr. D obo n i György ügyvéd közt oly jogviszonyt létesített, a mely­nek alapján a sértett fél az ügyvéd irányában ennek munka­dijai és költségére nézve kötelezettségben lévőnek van feltüntetve s ez okiratot az ügyvédnek használatul át is adta, a vádlottnak e cselekménye tehát arra való tekintettel, hogy az ügyvéd dijai és költségei az 50 frtot meg nem haladja, a magánokirathamisi­tás vétségét képezi. (1898. április 25. 1, 955. sz. ) A kir. Curia. A kir. itélőtábla ítéletének megváltoztatása mellett az elsőfoku bíróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Minthogy az eljárás adatai szerint a vádba tett ügyvédi meghatalmazás nem valamely kötelezettség bizonyítására használtatott, e nélkül pedig a B. T. K. 401. §-ában meghatáro­zott magánokirathamisitás meg nem állapitható, ennélfogva a kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatása mellett a kir. törvényszék itéletét kellett helybenhagyni. (1899. márc. 9-én. 1898. évi 7, 310. sz. ) Levél utján elkövetett becsületsértés esetén, azon bíróság jár el, melynek területén a sértett a levelet olvasta. A kir. Curia: A további eljárásra és érdemleges véghatáro­zat hozatalára nézve a temesvári kir. járásbíróság illetékessége állapíttatott meg, és az összes iratok további illetékes eljárás végett a temesvári kir. járásbírósághoz áttétetni rendeltetnek. Indokok: Miután az eljárási szabályrendelet alapján a kir. járásbíróságok hatásköréhez utalt vétség elkövetése esetében el­járásra rendszerint azon kir. járásbíróság illetékes, melynek terü­letén a vétség elkövettetett, és miután vádlott a kérdés tárgyát képező levelet B Géza magánvádló vallomása szerint is hozzá Temesvárra intézte, melyben a kérdéses becsületsértő állitások foglalvák; tekintve, hogy a levél utján elkövetett becsületsértés esetén az elkövetés helyének az tekintendő, a hol a levélben tar­talmazott sértés a sértettnek tudomására juttatott, nyivánosságra hozatott, mint jelen esetben Temesvárott: ugyanazért a fenforgó illetékességi összeütközés esetében a temesvári kir. járásbíróság illetékességét megállapítani kellett. (1899. évi március hó 7-én, 1, 901. sz. ) Ha vádlott védekezés közben valótlanul azt adja elő, hogy egy bizonyos egyén bujtotta őt fel a lopásra, ezen előadása hamis vádat képez. (A m. kir. Curia 1899. március 22. 4, 873/98. sz. a. ) A btkv. 291. §-ába ütköző emberölés vétsége miatt ítélte­tett el vádlott, ki mint szülésznő a gyermekágyas nőhöz későn hivatott orvost. A kellő időben való orvosi segélyszerzésnek elmulasztása okozta a nő halálát, mert az időközben elvérzett. (A m. kir. Curia 1899. junius 14. 11, 669/98. B. sz. a. ) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségü határozatai. A Járási mezőgazdasági bíróságnak az apaállatok köz­tenyésztésből való kizárása tekintetében kapott határozatai fölött az alispán végérvényesen dönt. (A földmivelésügyi m. kir. minister 1899. évi 26, 357. sz. határozata. ) A fióküzlet nyitás bejelentésének elmulasztása nem képez ipari kihágást. Hogy mily munkát végeztet a munkaadó tanonca által az a munkaadótól függ. azon körülmény, hogy a tanoncnak tanonci működése egyesek elölt önálló iparüzésnek tünik fel - az ipar önálló gyakorlásának kriteriuma gyanánt el nem fogadható. (A m. kir. kereskedelemügyi ministernek 1899. évi 12, 382. számu határozata. ) Az 1876. évi XIII. t. -c. 119. §-a értelmében a gazda és cseléd között a szolgálati szerződési viszonyból felmerülő kár­térítési kérdéseknek elbírálása a bíróságok hatáskörébe tar­tozik. (A m. kir. ministertanács 1899. évi junius 14-én hozott 69. 054 sz. határozata. ) Mezőrendőri kihágási ügyben a felebbezés a felsőbb hatósághoz akkor is felterjesztendő, ha felebbezésnek szabály­szerüen helye nincs. (A földmivelésügyi m. kir. minister 1899. évi 4, 757. sz. határozata. ) Azon fürdőtulajdonos, a ki megengedi, hogy fürdőjében bizonyos helyiség, illetve kádak az igénybe vevők által saját gyógycéljaikra, orvosi rendelés alapján felhasználtassanak, gyógyfürdőnek engedély nélkül tartása cimen közegészség­ügyi kihágást nem követ el. (A m. kir. belügyminister 1899. évi 1, 271. számu határozata. ) A fegyver- és vadászati adó fizetése a törvényhatósági bizottság tagságra nézve választhatási képességet nem állapit meg. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 161. sz. határozata. ) Az iparhatóságnak saját illetékességét megállapító határozata felebbezés tárgyát nem képezheti. A mennyiben az ily határozatban a felek valamelyikére nézve jogsérelem rejlenék, az ügynek véghatározattal történt eldöntése után az 1884. évi XVII. t. -c. 176. §-ában meghatározott módon orvoslandó. (A m. kir. kereskedelemügyi minister 1899. évi 16, 121. sz. határozata) A községi elöljáróság a mezei lopás tekintetében is jogosult elsőfokon eljárni, ha az okozott kár 40 koronát meg nem halad s a lopást büntetté minősítő körülmények nem forognak fenn. (A földmivelésügyi m. kir. minister 1899. évi 18, 410. számu határozata. ) Mindazon esetekben, melyekben különleges intézkedések a nőket nem zárják ki, a «tanítók> fogalmának szoros értel­mezése mellett is, e fogalom alatt a tanítónőket, illetve óvónőket is kell érteni. A 300 frtot meg nem haladó fizetéssel biró tanítók (tanítónők, óvónők) ezen minőségükben az utadó alól mentesek. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1899. évi 656. sz. határozata. ) Tisztviselői nyugdíj- és ellátási ügyekben a törvény­hatósági bizottsági közgyülés által illetékesen hozott határo­zatok ellenében a főispán a közigazgatási bíróságnál érvénye­síthető hatósági panaszjoggal nem bir. (A m. kir. közigazga­tási bíróság 1899. évi 278. sz. határozata. ) A méhtartás a rendes birtokhasználati joghoz tartozván az annak érvényesítésével másoknak okozott károk magánjogi uton a kir. bíróságok előtt érvényesíthetők. {A m. kir belügy­ministernek 1899. évi 62, 391. sz. a. kelt határozata)' PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Moldvay Dezső e. Sz. -Nánás. debreceni trvszék bej. szept. 25. felsz. okt. 12. csb. Budaházy Zoltán, tmgg. Berencsy János. - Fischer Ignác és fia e. Bpest. ker. és vált. trvszék bej. okt. 6. felsz. nov. 2. csb.dr. Szontágh Árpád, Hetényi Adolf. - Krieszhaber Adolf e. Szabadka, u. o. trvszék bej. okt. 2. felsz. okt. 23. csb. Oláh Ferenc, tmgg. dr. Majoros Adolf. - Dessewffy Gvula e. Balassa-gyar­mat, u. o. trvszék, bej. okt. 3. felsz. Köröm László, tmgg. Luby Mátyás. - Kovács testvérek e. Temesvár. u. o. trvszék, bej. okt. 24. felsz. okt. 31. csb. Kirvay Döme, tmgg. Várnay Ernő. - Nágel László e. Nádudvar, debreceni trvszék, bej. okt. 28. felsz. nov. 6. csb. Hegedüs István, tmgg. dr. Weisz Bernát. - Steiner Jakab és fia e. Veszprém, u. o. tszék. bej. okt. 31. felsz. nov. 8. csb. Henning Alfréd, tmgg. dr. Spitzer Mór. - Stern Izidor e. Jászkisér, szolnoki tszék, bej. okt. 28. felsz. nov. 21. csb. Pálka Kálmán, tmgg. dr. Mezey Mór. Pályázatok:Az ujvidéki tszéknél aljegyzői áll. szept.17. - Az ungvári jbiróságnál jbirói áll. szept. 17. - A nyitrai trvszéknél aljegyzői áll. szept. 17. - A nagy-bereznai jbiróságnál aljegyző áll. szept. 18. - A hódsági jbiróságnál jbirói áll. szept. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents