A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 34. szám - A tulajdonos érdekeinek megvédése a kisajátításnal

136 A JOG szabadságvesztés megállapítva: mindezeknél fogva ezen vádlottat a btkv 251. §-ba ütköző családi állás elleni bűntettnek vádja alól felmenteni kellett. A bpesti kir. Ítélőtábla. (1898. december 28-án 84-9. sz. a.) A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja, J. Szvetozár vádlott fogházbüntetését 6 heti tartamra felemeli, továbbá H. Gizella vádlottat a btkv 92 , 2 i. §§-ainak alkalmazásával minősülő családi állás elleni vétségben bűnösnek mondja ki s ezért a btkv. 254., 92. §-ai alapján az ítélet foganatbavételétől számítandó 14 napi fogházbüntetésre ítéli. stb. Egyebekben pedig az elsőbiróság ítéletét J. Szvetozár vádlott cselekményeinek minősítésével a btkv 66. §-a mellett a 20. §-nak is felhívásával helybenhagyja. Indokok: J. Szvetozár vádlottra elsőbiróságilag a fenforgó enyhítő körülmények mellett is tulenyhén kiszabott fogházbüntetést a fenti tartamra felemelni kellett, mert a vádbeli cselekményt súlyosabb beszámitásuvá teszi vádlottnak magasabb műveltségi foka. H. Gizella vádlott saját beismerése szerint s az ügyben felmerült egyéb bizonyítékok szerint 1891. május 1-én házasságon kívül született s Teodor névre keresztelt fiu gyermekének családi állását megváltoztatta az által, hogy a gyermeket a Kőszeg városi r. kath. plébánia anyakönyvébe mint H. Károly g. kath. vallású gazdatiszt és ő a vádlott törvényes gyermekének vezettetvén be, a kereszteltek anyakönyvének rá vonatkozó kivonatával együtt adta át mint törvényes gyermeket L. Jánosnak s tartotta annál 1895. április hóig, a gyermek családi állásának megváltoztatására irányzott elkövetési cselekedet folytatásával. Vádlott irányában elévülés esete fenn nem forog, mert az 1891. évi május hó 1-én született s ugyanakkor anyakönyvezett gyermek családi állapotára nézve a fennebb körülirt anyakönyveztetés által elkövetett jogsértés ez időszerint is fennáll, a nevezett vádlottnak terhére eső cselekmény tehát folytonos bűncselekményt képez, a melyet illetőleg az elévülés, tekintettel a kir. Curia 55. sz. döntvényében kifejezésre jutott joghasonlatosságra is, csak a jogsértés megszűntével vehette volna kezdetét, ami azonban be nem következett, mert a bűnvádi eljárás 1896. évi április hóban foganatba tétetett. Az előadottakhoz képest vádlott H. Gizella cselekménye a btkv. 254. §-ába ütköző családi állás elleni büntettet képezi, tekintve azonban, hogy súlyosbító körülmény fenn nem forog s tekintve, hogy vádlott büntetlen előélete, őszinte beismerése s hajadon korában bekövetkezett szülés által előidézett szégyenérzet oly túlnyomóan enyhítő körülményt képeznek, a melyek figyelembe vételével a terhére eső bűncselekményre törvényileg megszabott börtönbüntetés legkisebb mértéke is aránytalanul súlyosnak mutatkozott: cselekményét a btkv 92., 20. §-ainak alkalmazá sával vétséggé minősíteni kellett s ehhez képest a nevezett vádlott a családi állás elleni vétségben bűnösnek kimondandó s büntetése bünösségi fokához arányosítva, a fenti mértékben kiszabandó volt. stb. A m. kir. Curia (1899. évi május hó 31-én 3,628. sz. a.) J. Szvetozár vádlott a btkv 254., 92., 20. §§-ai értelmében meghatározott családi állás elleni vétségben mondatik ki bűnösnek, a kir. ítélőtábla ítélete szerint kiszabott büntetése pedig a btkv 254. §. és 92. §-ai alapján hagyatik helyben. .Mindkét alsóbiróság Ítéletére kiterjedő ezzel a változtatással a kir. ítélőtábla ítéletének vádlottak személyét illető fellebbezett része helybenhagyatik. Indokok: J. Szvetozár a gondozása alá jutott gyermeket, kilétének megjelölése nélkül egy hordár segélyével a Mohács felé indulandó hajóra csempészte s ott hagyta, azaz rendszerint járt helyen kitette; terhére a törvény értelmében nem kísérlet, hanem bevégzett tartalommal forog tehát fenn a btkv 254. §-a szerint meghatározott cselekmény, mely miatt a büntetés a kir. ítélőtábla ítélete által megállapított nemben és mértékben a 92. §-ának alkalmazásával azért hagyatott helyben, mert az alsó bíróságilag is figyelembe vett enyhitó körülmények nagy nyomatéka folytán az kellően indokoltnak találtatott. Egyebeket illetően a kir. ítélőtábla ítéletében felhozott és elfogadott indokok az 55. számú döntvényre s a joghasonlatosságra utalásnak mellőzésével e helyütt is elfogadtattak; a H. Gizella javára fenforgó vitatott elévülést illetően pedig kiemeltetik, hogy a védelem álláspontja azért nem fogadható el, mert a btkv 254. §-a szerint meghatározott büntetendő cselekmény csak gyermeken, ezen azonban a családi állásának megváltoztatását eredményező bármely módon elkövethető. H. Gizella pedig a H. Károlylyal házastársi viszonyban nemzetinek anyakönyvezett, törvénytelen ágyból származott gyermekét nemcsak H Teodor néven tartotta, hanem a születési anyakönyvi kivonattal együtt küldte J. Szvetozárhoz is, a gyermek családi állásának megváltoztatására alkalmas cselekedetet tehát 1896. ápril hóig ismételte. Ügyvédi rendtartási ügyekben Az ügyvédek ellen irányuló fegyelmi eljárás a vádrendszeren alapszik és az 1874 : XXXIV. t.-c. 7g. 100. és 101. §§-ai a kamarai ügyész, kir. ügyész és magánpanaszos személyében tüzetesen kijelölik a vádközegeket; ezeken kivül tehát vádat senki sem emelhetAz ü-yvéd tehet ugyan maga ellen fegyelmi feljelentést, ebből ízonU, minthogy a vád és védelem jogának egy személyben egyesülését az általános vadelmelet kizárja, csak ugy lesz vád. ha azt valamely vádközeg magáévá teszi. A debreceni ügyvédi kamara (1898. dec. 28 610, SZ. a.) Sz. Pál mturi ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás megindítását mellőzi Indokok: Sz. Pál ügyvéd 236. sz. a. feljelentest tesz önmaga ellen, melyben előadja, hogy egy perbe 1 ellenfél ügyvédje a bemutatott észrevételekben, őt t.sztesseg( ellen, eljárással vádolja és a periratokat a kamarához kéri áttetetni azért, mert egy levelet intézett a perben kihallgatott tanukhoz, melyben az általuk tett vallomást a valóságnak meg nem felelőnek hite szerint félreértésen alapulónak mondja és felhívja a tanút hogy zárhatáridő alatt vallomását igazítsa helyre, mert különben a bíróságnál fog jelentést tenni; minthogy ő a tisztességtelen eljárás vádja alatt nem akar a per befejeztéig állani, kéri maga ellen a fegyelmi eljárást elrendelni és annak folyamán kideríteni, hogy a vád ellene a perbeli ellenfél megbízásából emeltetett-e vagy nem. ... 1 Ámbár a becsatolt észrevételek másodpéldányahoz másolatban mellékelt levél nem mondható az igazság kiderítésére irányzott minden aggály nélküli eszköznek, mert lehet oly tanú, kit szellemi gyengeségénél fogva az megfélemlíthet s nehogy törvényes eljárásnak tegye ki magát, vallomását kisebb-nagyobb mérvben módosítja, mégis a fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárást mellőzendőnek találta, s mert a kérdéses levélben a vallomás állítólagos valótlansági félreértés eredményének mondatik s igy a tanút becsületében nem támadja meg; és mert nem jogtalan eszköz helyeztetik kilátásba, ha a tanú vallomását nem módosítaná, hanem a törvény utja, a melyben a tanúnak ha valót mondott, nincs mitől tartania. A m. kir. Curia (1899. június 17. 255. sz. a.) az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata helybenhagyatik. Indokok: Az ügyvédek ellen irányuló fegyelmi eljárás a vádrendszeren alapszik. Az 1874: XXXIV. t.-c. 79. 100 és 101. §§-ai, a kamara ügyész, kir. ügyész és magánpanaszos személyében tüzetesen kijelölik a vádközegeket; ezeken ki ül tehát vádat senki sem emelhet. Az ügyvéd tehet ugyan maga ellen fegyelmi feljelentést, ebből azonban, minthogy a vád és védelem jogának egy személybea egyesülését az általános vádelmélet kizárja, csak ugy lesz vád, ha azt valamely vádközeg magáévá teszi. Minthogy pedig a Sz. Pál ügyvéd által önmaga ellen 1898. június 4-én 236. sz. a. emelt fegyelmi feljelentést sem az ügyvédi kamara ügyésze, sem a kir. ügyész, sem valamely magánpanaszos magáévá nem tette, s az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága jogos vád hiányában a fegyelmi eljárás megindítását helyesen tagadta meg stb. A m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A közigazgatási bizottság, mitit másodfokú gyámhatóság, nagykorúsítás iárgyában hozott határozata hivatalból felülvizsgálatának helye nincs, habár az a meghallgatott rokonok egyrészének véleményével ellenkezik is. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 132,711). sz. határozata.) Törvényhatósági bizottsági határozatok ellen szóbelileg bejelentett felebbezés nem vehető figyelembe. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 132,556. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlönyí4-böl. Csődök: Singer Adolf e. Hok., mitrovicai trvszék. bej. au" 6., félsz. aug. 14., csb. Milics András, tmgg. dr. Jokovics György — Gattinean György Lenard e. Sopron, u. o. trvszék, bej. okt. 10., félsz okt. 23. csb. Gulyás Dezső, tmgg dr. Tálos István. — Kibel nővérek e. Győr. u. o. trvszék. bej. szept. 25., félsz. okt. 2.. csb. Sípos László tmgg. Csongrady Károly. — Ersek-ujvári gőztéglagyár részvény társaság e. Érsekújvár, nyitrai trvszék, bej. szept. 16., félsz okt 16 csb. Névery Ignác. tmgg. dr Roth Sándor. — Kontek'János e Gvöngyos, egri trvszék. bej. szept. 3., félsz. okt. 4, csb. dr. Parickv Fenő tmgg. dr. Kopányi Dávid. — Wiener Béla e. Bpest, ker és vált trvszék' be szept. 13, félsz. okt. 12., csb. Tóth Aurél. tmgg. dr. Meller'Mór' —' Rothauser Lipót e. Siófok, veszprémi trvszék, bej szept 30 félsz okt 18 csb. Heming Alfréd, tmgg. dr. Mihályfy József. Bichler Karolina e. Verőce, eszéki trvszék, bej. szept. 7. félsz, szept., 28., csb. Pavicsics Fal, tmiig. dr. Gavrancsics M. Pályázatok : A nbecskereki trvszéknél aljegyzői áll aug 26. — A topánfal vai jbiróságnái aljegyzői áll. aug. 27 - Asz -németií trvszéknél a 1 b i r ó i áll. aug. 28. - A pestvidéki trvszéknél aljé g v z ö all. aug. 29. - A pozsonyi trvszéknél b i r ó i áll. aug- 29 - A nrVsi áll1"Íuf SÓ1' b ' f Ó 5 á"' aUg' 3°' ~ A SZÍ,áeycsehi jbiróságnái a I j e g y z ő i PÁLLAS fcÉSZVÉHT TÁPSAfi* NYOMDÁJA