A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 33. szám - Polgári bíróságaink működése 1895-1898. (1. r.)

132 A JOG fogják a gyűlést ott megtartani, s ily értelmű nyilatkozatot ki is állítottak, sőt ezen felül még K. Nándor vendéglős tanú, csak hogy ezen vendégeitől mielőbb megszabaduljon, a helyiség átengedésének tilalma miatt meg nem tarthatott gyűlésük előkészítési költségeinek megtérítésére is késznek nyilatkozott, mely költségeket vádlottak 100 frtban számították fel s ezen összeget nekik azonnal ki is fizette, mire azután vádlottak és társaik tanú üzlethelyiségéből csakhamar el is távoztak. Minthogy vádlottak beismerésük szerint előzetes összebeszélés folytán pusztán azért, hogy a miatt, mert a kert udvari helyiségben egy hó előtt gyűlésüket meg nem tarthatták, bosszút álljanak, lépették el elvtársaikkal K. Nándor vendéglői nagy termét éppen oly alkalommal, mikor az legtöbb vendégre számithatott, mindegyik csupán annyit fogyasztott, a mennyivel ott tartózkodásukat fedezni vélték s a bosszúállás sikerült is nekik, mert a későbben érkező vendégek már helyet nem kaphatván, a fogyasztó közönség ilykép kiszorítása miatt K. Nándor vendéglős tanú jelentékeny kárt szenvedett. Minthogy pedig a nevezett vendéglősre kétségen kivül kényszeritőleg hatott azon üzleti kár, melyet vádlottak keveset fogyasztó elvtársainak nagy tömege az üzleti helyiség elfoglalása által okozott, alapos gyanuokok forognak fenn arra nézve is, hogy K. Nándor vendéglős vádlottak és elvtársaiknak erőszakosan tömeges fellépésének kényszerítő hatása alatt biratott reá ama nyilatkozat kiállítására, ugy a kártérítés megajánlására s a 100 irt kifizetésére; minthogy végül a kívánt nyilatkozat megadásánál a kérdéses helyiségnek nem pénzért átengedéséről volt szó, de még ha arról lett volna is, a kivánat egy egész tömeg által támogattatván, az erőszak nyomatékával bírt. Arra nézve is alapos a gyanú, hogy vádlottak a nyilatkozat kicsikarását maguknak és elvtársaiknak szerzendő jogtalan vagyoni haszon céljából követték el, hogy gyűlésező helyiség biztosítása által az ily helyiség megszerzésével járó fáradság és költségek terhei alól meneküljenek: ezeknél fogva a jogos vádlásra elégséges gyanuokok forogván fenn; vádlottakat zsarolás vétsége miatt vád alá helyezni kellett. Ügyvédi rendtartási ügyekben Folyamodó volt kir. aljárásbiró az ügyvédek lajstromába felvétetni rendeltetett, mert igazolta, hogy az 1874. XXXIV. t.-c. 2. §-ában kijelölt képességgel bir és ügyvédi kamara területén állandóan lakik és igy ellenében az idézett t. c. 3-ik §-ában foglalt esetek egyike sem fcrog fenn. Mint volt kir. aljárásbiró pedig nem olyan cselekményért Ítéltetett hivatalvesztésre, mely miatt felvétele által az ügyvédi kar tekintélye csorbát szenvedne. A nagyváradi ügyvédi kamara választmánya (1899. ápr. 8. 169. sz. a.) Minthogy Sz. János tokaji kir. járásbirósági volt albiró, ez idó' szerint belényesi lakos, a kassai kir. ítélőtábla, mint elsőfokú fegyelmi bíróságnak 176/98. fegy. sz. a. hozott és a m. kir. Curia által 477/98. fegy. sz. a. jóváhagyott s igy jogeró's ítélete szerint azért lett a legszigorúbb büntetésre, hivatalvesztésre ítélve, mert az ellene bebizonyított hivatali kötelességszegések őt, mint oly birót jellemzik, a ki az előtte tárgyalt ügyeket alapos meggondoltság nélkül, tájékozatlanul és ferde felfogással, sok esetben pedig a tényállás elferdítésével intézi el, a ki ezen felül a fennálló törvényeket és az azok alapján kiadott rendeleteket nemcsak nem követi, de a bírói függetlenség fogalmának teljes félreismerésével vagy elferdítésével azokat tiszteletben sem tartja s azok fölé helyezkedni igyekszik; a ki makacs magatartásával, ugyancsak a bírói függetlenség leple alatt az állami hatóságok törvénymeghatározta jogkörére figyelmet egyáltalán nem fordit, azokat a hatóságokat hivatásuk gyakorlásában szándékosan gátolja és a ki működésével az államhatalom büntetési igényének érvényesítését is veszélyezteti; a kitől előéletére figyelemmel, a tapasztaltak alapján javulás egyáltalában nem várható és a kit az igazságszolgáltatás érdekeinek és a birói kar tekintélyének veszélyeztetése nélkül birói állásában meghagyhatni nem lehetett; s ebből kétségtelenül következtethető, hogy az ekként jellemzett egyénnek az ügyvédek lajstromába felvétele által az igazságszolgáltatás másik, a bíróinál nem kevésbé fontos tényezőjének, az ügyvédi karnak tekintélye szintén veszélyeztetve volna: ezért a kamara választmánya Sz. János belényesi lakost az ügyvédek lajstromába Belényesszékhelylyel leendő fölvétele iránt 13 /. sz. a. előterjesztett kérelmével elutasítja és a kérvényéhez csatolt okmányaitrészére visszaadatni rendeli annyival is inkább, mert folyamodó a lakhelyét igazoló helyhatósági bizonyítványt és a szabályrendeletileg előirt 10 frt bejegyzési dijat sem terjesztette be az erre neki egedélyezett 15 napi határidő alatt stb. A m. kir. Curia (1899. június 27. 3,612. sz. a.) a nagyváradi ügyvédi kamara választmányának 169. sz. végzése megváltoztatik és Sz. János belényesi lakos ügyvéd az ügyvédek lajstromába felvétetni rendeltetik; mert Sz. János ügyvéd igazolta, hogy az 1874. XXXIV. t.-c. 2. §-ában kijelelt képességgel bir és az ügyvédi kamara kerületében állandóan lakik és igy ellenében az idézett törvénycikk 3. §-ában foglalt esetek egyike sem forog fenn; mint volt kir. aljárásbiró pedig nem olyan cselekményért Ítéltetett hivatalvesztésre, mely miatt felvétele által az ügyvédi kar tekintélye csorbát szenvedne és mert kérvényező az előirt bejegyzési^dijat pótlóan befizette. Az általános társadalmi illemszabályokat minden müveit egyén: köteles megtartani; ez illemszabályoknak pedig egyik elseje a másokkal, különösen hatóságokkal és bíróságokkal való érintkezésnél a sértő kifejezések mellőzése. És ez az ügyvéd részére törvényileg biztosított szólásszabadsággal nemcsak nem áll ellentétben, sőt a tárgyilagos bírálat gyakorlására feltétlenül szükséges. A debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1898. okt. 26. 192. sz. a.) Sz. Pál m.-turi ügyvédet a m.-turi kir. járásbíróság 8,713 sz. a. hozott végzésében, valamint a Mezőtúr város polgármesteri hivatala által 268. 283. eln. sz. a. kelt végzésben hozott feljelentések folytán folyamatba tett fegyelmi ügyben az 1887: 28. t.-c. 3. §-ában foglalt fegyelmi vétségben vétkesnek mondja ki s ezért összbüntetésül a kamara segélypénztárába fizetendő 200 frt pénzbirságban marasztalja. Indokok: Vádlott a m.-turi kir. járásbírósághoz 8,713^96. sz. a. újított sommás keresetben az alappert ítélettel ellátott budapesti tábla és a kir. Curia Ítéletének indokolására hivatkozással az abban foglalt állításokat «botrányos valótlanságoknak* állítja s kijelenti, hogy a «sapienti pauca» elve most ugyan cserben hagyta. Igazoló nyilatkozatában továbbá a bíróságokat felületességgel vádolja s állítja, hogy az alapperben e miatt vele jogsérelem történt s igazságtalanul utasíttatott el keresetével. Ugyancsak vádlott Mezőtúr város polgármesteri hivatalához egy vizrendőri ügyben 283 sz. a. beadott felebbezésében az eljáró hatóságot következő sértő kifejezésekkel illette: «A most panaszlott itélet annak szerzőjével szemben oly dokumentum, melynek alapján a hivatalos teendők végzésére való képesség hiánya feltétlenül megállapítható.» Továbbá: «A hol a szellemi működésben annyi fegyelmezettség sincsen, hogy» végre - valóban botrány az ily felületes és fejetetejére állított hasbóli kontár munka.» E kifejezések a birói, valamint a közigazgatási hatósági tekintélyt valóban sértik s azok iránt a köteles tiszteletet nélkülözik és a tárgyilagos bírálat határait messze tul lépik. Vádlott védekezése vétségét csak súlyosabbá teszi, mert az első ügyben mindkét felsőbíróságot felületességgel és kényelem szeretettel vádolja, a második ügyben pedig sértéseit ujabb sértéssel tetézi; mondván hogy: «ha a hivatalnok országos szamár, akkor azt kimondani nem képez sértést az illető ellen.> Minthogy pedig ezen kifejezések az eljáró bíróságokra s illetve hatóságra teltétlenül sértők, minthogy továbbá még azon esetben is, ha a bíróságok illetve beadványok Ítéletei a vádlott által képviselt ügyfelekre nézve jogsérelmet tartalmaznának, a panaszolt kifejezések a jogosult kritika határait messze túllépte, az 1887: 28. t.-c. 3. §-ába ütköző fegyelmi vétségben vádlottat vétkesnek kimondani kellett stb. A m. kir. Curia 1899. június 17. 192. sz. a.) Annak előrebocsátásával, hogy vádlottnak a végtárgyaláson meg nem jelenhetésére az a körülmény, hogy ugyanazon a napon a budapesti kir. büntető törvényszéknél kitűzött végtárgyalásra a sértett fél képviseletében meghivatott, arra való tekintettel, hogy helyettesitéséről gondoskodni módjában állott, alapos oknak nem tekintetik s ennélfogva a fegyelmi végtárgyalás elhalasztására irányzott kérelme helyesen tagadtatott meg: az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete indokaiból helyben hagyatik annyival inkább: mert az általános társadalmi illemszabályokat minden müveit egyén köteles megtartani, ez illemszabályoknak pedig egyik elseje a másokkal, különösen halóságokkal és bíróságokkal való érintkezésnél a sértő kifejezéseknek mellőzése, és ez az ügyvéd részére törvényileg biztosított szólásszabadsággal nemcsak nem áll ellentétben, sőt a tárgyilagos birálat gyakorlására feltétlenül szükséges. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Schlézinger Vilmos e. Kaposvár, u. o. trvszék bej. szept. 11. félsz, szept. 29. csb. dr. Kramer József, tmgg. dr. Lőwentritt Ödön. — Weisz Simon e. Turcz, sz.-németii trvszék bej. szept. 9. félsz, szept. 21. csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. dr. Nagy József. — Lichtenstern és trsa e. Bpest, ker. és vált. trvszék, bej. szept. 4, félsz. okt. 3. csb. dr. Szüts István, tmgg. Janik Ferencz. — Fon Sándor e. Turkeve, szolnoki trvszék, bej. szept. 12. félsz. okt. 11. csb. Polka Kálmán tmgg. dr. Nagy István. - Eibenschütz M. Bpest, ker. és vált. trszék, bej. szept. 20. félsz. 19. csb. dr. Schmidt Gusztáv, tmgg. dr. Piufsich Frigyes. - Lang Mayer és fiai e. Pápa, veszprémi trvszék, bej. szept. 30. félsz, okt. 11. csb. Hornig Alfréd, tmgg. Galamb József. Pályázatok : A kolozsvári trvszéknél birói áll aug 20 A csik-szeredai trvszéknél birói áll. aug. 20. - A kaposvári trvszéknél aljegyzői áll. aug. 20. - A brassói trvszéknél birói áll. aug 20 - A nyárád-szeredai jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 20. - A n -udvarhely, trvszéknél al birói áll. aug. 20. A nyárád-szeredai jbiróságnál albiroi áll, aug. 22. A deésiJbiróságnál albirói áll. aug. 25. Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Tere^k^rT^