A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 2. szám - Bolgár igazságügy. Vége

16 A JOG hogy a végrehajtás foganatosítható legyen. Ha ezen utóbbi adatok hiányosak,pótlásuk kívánható. Egyúttal felhívom a kir. bíróságokat, hogy midőn polgári ügyekben hozott magyar bírósági határozatok végrehajtása iránt az osztrák bíróságokhoz megkeresést intéznek, • mindig fejezzék ki, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedett, vagy hogy az a magyar törvények értelmében a fekbbvitelre való tekintet nélkül végrehajtható. Kelt Budapesten, 1898. évi december hó 12-én. Az ügyvédjelölteknek más kamara területére átlépése esetén s az egyik ügyvédi kamara területéről a másikéra átköltözködő ügyvédek felvétele körül követendő eljárás tárgyában 1878. évi 21950. I. M. sz. alatt kiadott rendelet megújításáról kiadott igazságügyministeri 64,880/1898. I. M. sz. rendelet. Az ügyvédi kamarákhoz. Az ügyvédjelölteknek más kamara területére átlépése esetén s az egyik ügyvédi kamara területéről a másikéra átköltözködő ügyvédek felvétele körül követendő eljárás tárgyában 1878. évi ápril hó 29-én akkori hivatali elődöm 2,950/1878. I. M. sz. alatt a következő rendeletet intézte az ügyvédi kamarákhoz: «Az ügyvédjelölteknek más kamara területére átlépése esetén a kamarák ugy a felvétel mint az átlépés bejelentésével kapcsolatos törlési kérvények elintézése körül különböző s gyakran oly eljárást követnek, mely a nyilvántartást majdnem lehetetlenné teszi s többször a jelöltek tetemes hátrányát vonja maga után. Ennélfogva és több kamara felszólalása folytán is szükségesnek tartom, hogy az 1874 : XXXIV. t.-c. 12. §-a második bekezdése intézkedésének végrehajtása körül egyöntetű eljárás állapittassék meg, mely ugy a törvény, mint a jelöltek érdekének megfelel. E részben legcélszerűbbnek és legegyszerűbbnek tartom a budapesti kamara által követett eljárást, mely a következő: A más kamara területére átlépni kívánó jelölt köteles ebbeli szándékát kérvényileg bejelenteni s a lajstromból való törlését kérni, mely kérvényhez a kamara igazolványát és utolsó főnöke elbocsátó bizonyítványát tartozik csatolni. E kérvény a legközelebbi választmányi ülésben a ./• alatt csatolt minta szerinti végzéssel elintéztetvén, a jelöltnek átlépése a legkisebb nehézségekbe sem ütközik, s az ujrafelvétel is a fenti végzéssel felszerelt kérvény alapján szintén lehető gyorsan eszközölhető. Az iránt is tétetett nálam panasz, hogy az egyik kamara területéről a másikára átköltözködő ügy védek felvétele is szerfelett meg van nehezítve az által, hogy egyes kamarát egyrészt a kitörlési végzések kiadmányozásában feltűnő késedelmet tanúsítanak, másrészt pedig maguk részéről az 1874 : XXXIV. t.-c. 8. S-át szem elöl tévesztve, felvesznek lajstromukba más kamara területéről átmenő ügyvédeket a nélkül, hogy azon kamarát, melynek lajstromába az ügyvéd bejegyezve van, előzőleg az ottani lajstromból való kitörlés céljából arról értesítenék, hogy a jelentkező ügyvéd felvételére nézve akadály nem forog fenn. Ez által egyrészt az ügyvédnek az elhagyott kamara lajstromából való törlését teszik lehetetlenné, másrészt pedig alkalmat szolgáltatnak azon törvényillenességre, hogy egy és ugyanazon ügyvéd egyszerre két kamara lajstromába van bejegyezve. Figyelmeztetem ennélfogva a kamarát a törvény 8. §-ának világos intézkedésére s az e részben szükségesek gyors foganatosítására." Ezen rendelethez az alábbi végzéstervezet volt csatolva: «N. N. . . ügyvédjelöltnek O. O. . . p . . . i ügyvéd irodájából 18 évi hó ... . napján lett kilépése s ezen kamara területéről eltávozása tudomásul vétetik s annak az ügyvédjelöltek lajstromából való törlése elrendeltetik. Egyszersmind bizonyitfatik: hogy nevezett N. N. . . az ügyvéejelöltek lajstromába 18 . . évi . . . . hó . . . .-ika óta bevezetve volt és magaviselete ellen észrevétel nem merült fel. Miről folyamodó okmányai visszaadása mellett értesíttetik. Kelt Az y . . . i ügyvédi kamara. (Az elnök és titkár aláírásai és a kamara pecsétje.)> Miután az egyik ügyvédi kamara arról tett jelentést, hogy a fenti rendelet tartalma feledésbe ment: azt ezennel megújítom s annak betartására az ügyvédi kamarákat felhívom. Kelt Budapesten, 1898. évi december hó 18-án. Méltó elkeseredésből támadt kifakadás nem képez zsarolást. A m. kir. Curia folyó évi május 6-án 763/98. sz. a. a következő végzést hozta: «A másodbiróság végzésének megváltoztatásával a budapesti kir. büntetőtörvényszék végzése hagyatik helyben. Mert az eljárás eredményeként a következő tényállás mutatkozik megállapíthatónak: a panaszos (ügyvédjelölt) saját lakásán 1896 december havában két ízben is estélyt rendezett. Mind a két alkalommal éjfél után az italok elfogyván, a panaszos maga ment le K. Gyula kereskedő üzletébe, hol a vádlott az időben üzletvezető volt s ezt álmából felkeltve, összesen 7- frt 15 kr. ára bort és pezsgőt vásárolt hitelben. A vádlott főnöke azonban a hitelezést nem hagyta jóvá, hanem az engedélye nélkül üzletéből kiszolgáltatott italok árát a vádlott terhére irta, a behajtás eredménytelensége miatt a fizetést tőle követelte, sőt ellene végrehajtást is vezettetett. Ennek folytán vádlott az italok árát több izben kérte, míg végre 1897 február hó 3-án egy kereskedő-segéd társát véve magához, a panaszost lakásán ismét felkeresve, panaszos azzal a kijelentéssel: «nincs pénzem; pereljen be!» annak dacára, hogy vádlott előtte a (meg nem cáfolt előadása szerint) főnökének eljárását könnyezve panaszolta, még részletfizetésre tett ajánlatát is visszautasította. A panaszos ezzel az eljárásával a vádlottat annyira felbőszítette, hogy ez a panaszos lakásán nagy lármát csapott s többek közt A. Mária és B. Róza tanuk vallomásainak egybevetése által megállapítható bizonyítás szerint ugy nyilatkozott: «három nap múlva eljövök és ha nem fizet, ugy lelövöm magát és magamat is». Minthogy pedig ily körülmények közt azt a nyilatkozatot, • ha nem fizet, ugy lelövöm magát és magamat is>, méltó elkeseredésből támadt kifakadásnál egyébnek tekinteni nem lehet: a zsarolás miatt folyamatba tett eljárást az elsőbiróság helyesen szüntette meg, stb.> A budapesti kir. ítélőtábla a budapesti kir. büntetőtörvényszék 1897. évi 63,754. B. számú megszüntető végzésének megváltoztatásával — 12,063/97. B. számú végzésével a Btk. 350. §-ába ütköző s a 353. §. 1. pontja és a 65. §. szerint minősülő zsarolás kísérletének büntette alapján vád alá helyezte a terheltet. Indokok: «Az elsőbirósági végzésben helyesen előadott tényállás szerint K. Ignác lelövéssel fenyegette ifj. K ... Kálmán sértettet abban az esetben, ha ez a tartozását ki nem fizeti. Ez a fenyegetés oly természetű, minő a Btk. 353. §-ának 1. pontjában jeleztetik. Minthogy pedig zsarolást képezhet oly szolgáltat jogtalan kicsikarása is, melyre a kényszeritett személy a zsarolóval szemben jogilag kötelezve van, s zsarolás tényálladékához nem az kívántatik, hogy a vagyoni haszon legyen jogtaian, hanem, hogy az jogtalanul szereztessék, minthogy az sem változtat a tényálladékon, hogy a tettes nyomban vagy pedig csak jövőben bekövetkezendő veszedelemmel fenyeget és ennélfogva tekintettel arra, hogy az egybegyűjtött adatok a vád alá helyezésre elegendők,-K. Ignácot a rendelkező rész szerint vád alá kellett helyezni*. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizet fiinkn.ek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunk hoz. Beregszász Sz. K. Szarmány P. — ifj. Pethó J. 3933/93. sz. ü. a Cur. dec. 29. hh. — Brassó dr. W. J. Kudpferstich — Allamvas. 1.823 98. v. sz. ü. a Táb. jan. 3. hh. — Czegléd dr. V Zs. Katona — Imritz 5.148/98. sz. ü. a T. dec. 27. hh. rmv. — Gyöngyös dr. B J. Szarvas — Szaris J. 5,329/98. sz. ü. a Cur. dec. 21. hh. — Mező-Tur Sz. P. Biró M. — Mturi tkptár 5.051/98. sz. ü. a Táb. jan. 3. hh. Karánsebes dr. M. V Schmidt — Wéber K. és ts. érk. 2.651/98. sz a. eld. Leőwey dec. 31. elint, nyert (Közig, brság). — Szeged dr. P. S. Lengyel L. — Szilágy rh. közöns. 1.779/98. sz. ü a Cur. dec. 28. hh. — Tem; Kubici dr. Á. H. Lőwey K. és tsai b. ü. még nem érk. Vidéki ügyvédi irodai teendőkben teljesen jártas, a németnyelvet is szóban és írásban teljesen biró ügyvédjelölt 1899. évi | április, esetleg március i-től fogva dr. Lipp Ferenc szentgotthárdi I ügyvédnél alkalmazást nyerhet. Fizetés az alkalmazhatóság j mérvéhez képest havonkint 70—100 frt. Kiküldetéseknél egész | napra 3 frt, fél napra 1 frt 50 kr. napi dij. Bizonyítványokkal ellátott ajánlatok közvetlen fenti ügyvédhez küldendők. 1—3 Most jelent meg! Most jelent meg! Politzer Zsigmond kiadóhivatalában Budapesten és minden hazai könyvkereskedésben kapható : Admeto Géza dr. Dolgozatok a jog köréből — frt. 80 kr. Finkey Ferenc dr. A magyar büntető perrendtartás tankönyve. ... ... ... ... ... 4 frt Huf József. A magyar telekkönyvi rendtartás 3 frt. 20 kr. Raffay Ferenc dr. Házassági perrendtartás. ... ... 1 frt. 20 kr. Tetétleni-Feles. Az ausztriai ált. polg. törvénykönyv kommentárja .__ 3 frt 20 kr Vámbéry R. és Kálmán M. Magyar-német jogi szótár. Fűzve 80 kr. Kötve .. 1 frt — kr Fenti cég antiquari osztálya INGYEN küldi bárkinek! Joghallgatok egyetemi útmutatóját" és „Útmutató az ügyvéd! vizsgálatra" cimü könyvecskéket. Bármely könyv beszerzését, ugy a hazai-, mint a külföldi irodalom köréből elval lalja és pontosan teljesiti. Ugyanott egyes könyvek, úgyszintén egész könyvtárak igen jó áron vétetnek. (Cim : IV. Kecskemeti-utca 4. sz.) PA L LA 6 téSZVÉNYTARSASÁ Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz^körut^i~ Dr. STILLER MÓR lakik V.. Rudolf-rakpart 3