A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 23. szám - A lajstromrendszer egyszerűsítése

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 23. szamához. Budapest, 1899. június hó 4. Köztörvényi ügyekben. Házassági perekben a házasság fentartásavagy bontása kérdésében az eljáró birósag nyomozó hivatásánál fogvajogositva, de kötelezve is van a felek között létező viszonyok felderítésére nézve, nemcsak a felek által felhivott, hanem azok előadásától és kérésétől függetlenül is a szükséges bizonyítékoknak beszerzésére. A m. kir. Curia (1899. ápril 13. 592. sz. a.) Mindkét alsóbiróság ítélete feloldatik és utasittatik az első bíróság, hogy az érdemleges tárgyalás alkalmával (elhívott tanukat az alperes által megkisérlett visszatérés körülményeire és annak idejére részletesen hallgassa ki, nyújtson alkalmat a feleknek, hogy a tanuk vallomására érveléseiket megtehessék és a kifejlendó'khöz képest újonnan határozzon; mert házassági perekben a házasság fentartása vagy bontása kérdésében az eljáró bíróság nyomozó hivatásánál fogva jogosítva, de kötelezve is van a felek között létező' viszonyok felderítésére nézve nem csak a felek által felhivott, hanem azok előadásától és kérésétől függetlenül is a szükséges bizonyítékoknak beszerzésére, minélfogva az a körülmény, hogy alperes, a felperes keresete ellenéóen felhozott védelme bizonyítása végett felhivott tanuk kihallgatásától utóbb elállott, nem állhatja útját annak, hogy a bíróság ugyanazokat tanukat, kiknek vallomása az ügy alapos megbirálására szükségesnek mutatkozik, kihallgassa. A házastársak korábbi hazájának törvényei szerint is illetékes bírósaguk által hozott az ágytól és asztaltól való elválasztást kinondo határozatnak hatálya felperesre nézve is mindaddig kiterjed, mig a magyar állampolgárságot el nem nyerte, ezen időpontig a peres házastársak külön életét a hazájuk törvényes rendelkezésen alapulónak kell tekinteni. A m. kir. Curia 11899. ápril. 14-én 1,395. sz. a.) a másodbiróság Ítéletének felebbezett, de hivatalból felülvizsgált az a része, mely szerint a peres felek közötti házasság felbontatott és alperes vétkesnek nyilváníttatott, megváltoztattatik ^s az elsőbiróságnak a keresetet elutasító ítélete azzal a kiegészítéssel hagyatik helyben, hogy felperes keresetével ezúttal utasíttatott'el stb. Indokok: A per adatai szerint peres társak Bécsben 1890. június 7-én kötöttek házasságot és egybekelésük Idejekor mindketten osztrák állampolgárok voltak. Felperesnö a m. kir. belügyministertó'l 1898. január 16-án 3,863. sz. a. honosítási okiratot nyervén, a magyar állampolgári esküt Budapest székesfőváros polgármestere előtt 1898. január 28-án letette. A fenforgó esetben a peres felek közötti életközösség megszüntetésének alapját a bécsi kir. törvényszéknek 1895. június 11-én 40,783. sz. a. hozott határozata képezi, mely szerint a házastelek kölcsönös beleegyezésük folytán együttes kérelmükre lettek ágytól és asztaltól elválasztva. Ezen határozat alapján azonban alperes ellenében az, hogy a házassági életközösségnek megbontása öt terhelné, nem állapitható meg, mert az életközösség megszüntetésébe felperes nem csak beleegyezett, hanem azt maga is kérte Minthogy pedig a házastársak korábbi hazájának törvényei szerint és illetékes bíróságuk által hozott, fentebb hivatkozott határozatnak hatálya a felperesre nézve is mindaddig kiterjedt, mig a magyar állampojgárságot 1898. január 28-án el nem nyerte, ezen időpontig a peres házastársak külön életét a hazájuk törvényes rendelkezésén alapulónak kell tekinteni. Tekintve azonban, hogy 1898. január 28-tól kezdve, amely napon felperesnö a magyar állampolgárságot elnyerte, figyelemmel az 1891:XXXI. t.-c. 114. §-ára, a bécsi cs. kir. országos törvényszék fent idézett határozatának hatálya felperesnőre nézve megszűnt; valamint tekintve, hogy felperesnö a keresethez D. alatt csatolt közjegyzői tanúsítvány szerint alperest, bár a pestvidéki törvényszékhez, 1898. febri 26-án bírói felhívásra irányuló kérvényének beadása után t. i. 1898. április 19-én a házassági életközösségnek visszaállítására közjegyzőileg felhívta; tekintve^ jiogy ekként alperessel kérelme ok nélküli elhagyás időtartama még le nem telt; ezeknél fogva, a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsobiroság ítelete azzal a kiegészítéssel volt helybenhagyandó, hogy felperes idö előtti keresetével ezúttal utasittatik el. stb. A hitbér ugy elnevezésénél valamint általános jogi természeténél fogva, lényegileg jutalmazása annak a hitves társnak, a ki a házasság által keletkezett hitvestársi kötelezettségeit a házasságkötéskor tett fogadalmához képest híven teljesiti, ebből folyólag pedig önkényt következik, hogy emez ajándékozás jellegű követelés azt a nőt nem illeti, a ki a házasság tartama alatt házastársi kötelezettségeit szándékosan és súlyosan megsértette. A szombathelyi kir. törvényszék (1897 október 23 án 11,288 sz. a.) B. János, B. Ilona, B. Adámné és B. Lujza férj Z. Samuné felpereseknek özv. B. Károlyné M. Lujza alperes ellen házassági szerződésnek és egyezségnek hatályon kivül való helyezése iránti rendes perükben következő ítéletet hozott: Felperesek keresetükkel elutasittatnak. stb. Indokok. Felperesek az A) és B) a. csatolt közjegyzői okirat és egyességnek alperes részére biztosított 2,000 frt hitbérére vonatkozó intézkedését az okból kérik érvényteleníteni, mivel a B) a. egyezség létrejötte alkalmával nem bírtak még tudomással arról, amit alperesnek letartóztatása folytán teljesített vizsgálat felderített, hogy ha nem bizonyosuk is ellenébe férje gyilkosságának bűnténye, melyet férje ellen táplált gyűlöletnél fogva és az okból érlelt, hogy máshoz nőül mehessen,—beigazolást nyert, miszerint férje ellen annak útból való eltétele végett az élet és egészségére kártékonyán ható növényi mérgeket szerzett, hogy még házasságának fenléte idejében másokkal szerelmi viszonyt folytatván, házasságtörést követett el és ez által megszegte férje irányában fogadott szeretetet és hűséget, mely cselekménye által szerződésileg is kötelezett hitbérét vesztette. Tekintve azonban, miszerint alperes ellen férje meggyilkolása folytán emelt vád jogérvényes birói határozatokkal beszüntetve lett s tekintve, hogy a becsatolt okiratokkal tanúsítva van, hogy férje alkoholmérgezés okozta agyszélhütés következtében halt meg és igy azon vád alapján, mely ellene férje élete elleni törekvésre alapult, reá joghátrány nem hárulhat. Bsismerik továbbá felperesek, hogy alperes férjével annak bekövetkezett haláláig élet közösséget folytatva, véle együtt lakott, amennyire házasságtörést követett volna is el, ezzel a házasság felbontását és azzal kapcsolatosan a kötelezett hitbér elvesztését egyedül férje lett volna jogosulva követelni, mivel pedig az ezt nem tette, örökösei az okból az A) a. szerződéssel biztosított hitbér kifizetését megtagadni jogosítva nincsenek. De nem volt figyelembe vehető felpereseknek a Bi a. egyezségnek az általuk kötelezett hitbérre vonatkozó részének érvénytelenítésére vonatkozó azon állításuk sem, hogy azon ígéretek tévedésbe ejtés folytán történtek volt, mert mig elsőrendű felperes, mint örökhagyó édes atyja és alperes apósa velük egy községben élvén, alperes és férje házassági életének viszonyáról tudomással birt, addig másod- és harmadrendű felperesek a Bi a. egyességben minden feltétel és korlátozás nélkül köteleztek fizetést. A B) a. egyesség mint magánokirat valódisága kifogás alá nem jővén a tk. rdtás 167. §-a rendelkezésének megfelel s igy az abban foglaltak begyőzöttnek voltak tekintendők, azon kifogásuk pedig, hogy annak alkotásánál tévedésbe ejtettek volna, bizonyítva nem lévén, őket áz általuk felhivott és ezen ügy állását meg nem változtatható bizonyítékok mellőzésével keresetükkel elutasítani kellett stb. A győri kir. ítélőtábla (1898. évi január hó 26-án 3,267. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja, stb. Indokok: A büntető bíróságnak C) és D) a. csatolt határozatai szerint alperes terhére férje B. Károly elleni gyilkosságnak vagy testi sértésnek kísérlete sem állapitható meg: felperesek azon az alapon, hogy alperes elhalt férjének életére tört, az A) a. házassági szerződésnek és a B) a. egyességnek a 2,000 frt hitbérre vonatkozó rendelkezéseit meg nem támadhatják. A házassági hűség megszegésére alapított felperesi kérelem tekintetében pedig a kir. Ítélőtábla magáévá tette az elsőbirósági ítéletben felhozott indokokat, ezeknél fogva a kir. törvényszéknek felpereseket keresetükkel elutasító ítéletét helybenhagyta, stb. A m. kir. Curia (1899. március hó 8-án 6,354. sz. a ) Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával a keresethez A) a. csatolt Kis-Cellben 1891. április 9-én felvett és 121 891. ü. sz. a. kelt közjegyzői okiratba foglalt házassági szerződés főpontjának, továbbá a B) .a csatolt Bobán 1896. aug. 2-án kelt «Egyesség> első pontjának hatálya annyiban megszűntnek kimondatik, amennyiben alperes részére 2,000 frt hitbér lefizetése köteleztetett stb. Indokok: A hitbér ugy elnevezésénél valamint általános jogi természeténél fogva —lényegileg jutalmazása annak a hitvestársnak, aki a házasság által keletkezett hitvestársi kötelességeit