A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 22. szám - Bűnügyi statistikánk 1895-1898-ban. (Folytatás.)

A J 7,882 egyén. Ebből esik Budapestre 2,741 férfi és (541 nő = 3,382, Pestvidékre 619 férfi és 11:") nő = 784; együtt 4.1 Ki egyén vagyis 55*86*/<j. Talán nem lesz felesleges az osztrák igazságiigyministernek egy csak nemrég kelt rendeletére utalnunk, melylyel a vizsgálati fogság elrendelése körül a legnagyobb óvatosságot és tar- I tózkodást ajánlja a bíróságok figyelmébe. Majdnem stereotyp az a vád, hogy derüre-borura utánozzuk kedves lajthántuli szomszédunkat, nos ebben az esetben ez csakugyan nem ártana. Pedig szó a mi szó — Ausztriában a vizsgálóbirák sokkal képzettebbek mint nálunk. Az év végén fogságban maradtak csekély száma onnét ered. hogy a letartóztatottak legnagyobb része Bpesten a gyűjtőfogházba, vidéken pedig a kerületi börtönbe lesz szállítva. A C) tabella kimutatja a végtárgyalásra vitt vádlottak számát, de egyénenkint és többé nem a feljelentések számához mérten. Tekintve pedig, hogy egy ügyben gyakran több vádlott is szerepel és ezek közül is gyakran csak néhány ítéltetik el. a többi pedig fel lesz mentve — ily ingatag alapra építeni nem lehet. Registrálhatjuk ugyan az elitélések és felmentések számát, de ezeket már a feljelentésekhez arányosítani és ezekből percentualis kulcsot nyeini nem lehet. Az elsőbitósági felmentésekhez járulnak még a felsőbirósági felmentések, melyekről az ügyészségek statistikát nem vezetnek, jóllehet ezek száma csekélynek nem mondható. Az idevágó adatokat az alábbi táblázat tünteti ki : ío -v ca -ni >> > H > ~ Felmentetett Elitéltetett Vádvisszavonás Tárgyalásra utasítva volt 878 149 338 6 383 2 Besztercebánva 149 534 4 67 3 Budapest 4,932 654 2.881 323 970 4 Eger ... ... < _ ... .. 867 179 419 32 235 5 Fiume ... ... ... .. ttiti 17 92 14 36 6 Győr v .. 474 95 273 15 84 7 Ipolvság ... ... ... .. . 330 73 169 24 62 X Kalocsa 500 64 268 15 146 9 Kaposvár 592 140 307 8 135 10 Kecskemét .. ... . 870 175 469 15 208 11 Komárom ... ... ... 667 214 306 10 118 12 Nagy-Kanizsa ... . . _'_ 613 iot; 343 10 152 13 Pestvidék 1,225 163 707 63 283 14 Pécs .. . . (108 90 396 26 96 15 Sopron _. ... 355 77 203 21 53 lti Szegszárd ... . ... 923 L78 337 33 373 17 Székesfehérvár 708 íoo 334 12 259 18 Szolnok . 1.060 184 408 14 454 19 Szombathely 1,105 179 428 12 483 •2n Veszprém 437 86 208 20 117 21 Zalaegerszeg 416 79 294 13 30 IS. 483 3.151 9.714 690 4,744 1896.. 16,810 3097 8.380| 593, 4,871 i_ Itt is feltűnik, hogy Szegszárdon, Szolnokon és Szombathelyen oly aránytalanul nagy a tárgyalásra utasítva maradtak száma. Feltűnő továbbá, hogy Komáromban HOfi elitélt mellett 214 felmentett szerepel! Talán nem szerénytelen azon kérésünk hogy a komáromi ügyész ur erről lapunk utján némi felvilágosítást adni szíveskednék, mert különben az a gyanú támadhatna, hogy itt újból a mult évben mindenfelé oly sűrűn igénybevett «holt lelkek» (csak a papiron létező számok) kisértenek. Dr. Révai Lajos. (Folyt köv.j Nyilt kérdések és feleletek. Ügyvéd által visszatartott pénzek iránt indított panaszügyben Í1874: XXXIV. tc. 66. §j) van-e helye az elmakacsolásnak? (Kérdés.) Nagyon leköteleznének e lap t. olvasói, ha kegyesek volnának engem b. véleményükkel szerencséltetni arra nézve, hogy az ügyvédi rendtartás 66. §-ában jelzett panasz folytán foganatosítandó eljárásban van-e helye panaszlott elmakacsolásának, meg nem jelenés miatt. A nyitrai törvényszéknek egy ily ügyben eljáró tagja azt tartja, hogy ily panasz vizsgálati jellegű eljárása folyamán makacssági eljárásnak nincs helye: Miután a panaszlott már két határnapra meg nem jelent, hanem mindig alaptalan halasztási kérvényeket adott be, a referent most azt akarta tenni, hogy a 3-ik határnapra különbeni karhatalommal való előállítás terhe mellett fogja idézni. Ekkor azonban eszébe jutott, hogy panaszlott országgyűlési képviselő ! ÖG_ 179 Megnézve a házszabályokat, az ott felsorolt kiadhatási okok közt ezen eset nincs! Most tehát várjunk panaszunkkal lő—6 ezer írt jogtalan "visszatartott behajtott összeg keresésével 1 a mandátum lejártáig? még 2- -3 évig!? Ez lehetetlen! Én azt hiszem, hogy makacssági eljárásnak van helye ily esetben! Advocatus. Fizetési meghagyás alapján elrendelt végrehajtás kérdéséhez. (Felelet.) I. Engedjék meg, hogy becses lapjuknak 21-ik számában a fenti cim alatt megjelent kérdéshez egy pár sorban én is hozzá szóljak. A felvetett és elég actualis kérdés szerény nézetem szerint is csak az 1893. XIX. t.-c. 15. §-a alapján bírálható el kellő megnyugvással ; tehát 20 frton alóli ügyekben fizetési meghagyás alapján elrendelt végrehajtás foganatosításával csak községi közegek bízhatók meg. Mert az a körülmény, hogy az ügy ellentmondás folytán ítélettel, vagy egyezséggel nyer befejezést, a dolog lényegén semmit sem változtat és azon felfogás, hogy ebben az esetben a végrehajtás bírósági kiküldöttel foganatosítandó, előttem ugy tűnik fel, mint belemagyarázás a törvénybe, mely maga erre nézve nem nyújt semmi támpontot és nem tartalmaz olyan intézkedést, mely következtetést engedne vonni ama feifogás helyességére. Hozzájárul ehhez még az is, hogy az adósnak joga van a végrehajtás folyama alatt is az ellentmondást előterjeszteni és semmivel sincs indokolva ezt azzal a joghatálylyal felruházni, hogy a korlátolt végrehajtásban már eljárt községi közegnek az illetékessége a későbbi végrehajtásra vonatkozólag leszállittassék. Végül azt hiszem, a törvény intentióinak is inkább megtelel azon méltányosság, hogy egy 1 frtos ügyben ne merüljön fel 20-30 frt végreh. árv. stb. költség. Szongott Vilmos, kőhalmi kir. járásbiró. II. A «Jog» mult (21) számában a fenti cim alatt «Többek» által felvetett kérdésre a szerkesztőség b. engedelmével szerény véleményemet a következőkben bátorkodom nyilvánítani: A «Többek» tévedésben vannak ugy a kérdés feltétele, mint a törvényszakaszra való hivatkozás tekintetében is. Mert a kérdező urak által hivatolt törvényszakasz, — az 1893. XIX. t.-c. 15. §-a, — csakugyan a «Fizetési meghagyás alapj á n> elrendelt végrehajtásra vonatkozik, míg a t. kérdező urak, — a kérdés belső tartalmából kivehetően, a címtől eltérőleg, — nem a «fizetési meghagyás alapján>, hanem a fizetési meghagyásból ellentmondás folytán származott perben hozott «itélet» alapján elrendelt végrehajtás kérdésében óhajtanak feleletet. Az itélet alapján elrendelt végrehajtásra nézve pedig nem a t. kérdező urak által felhívott 15. §. hanem véleményem szerint az idézett törvény 17. §-ának 2. bekezdése az irányadó. E törvényhely szerint az ellentmondással megtámadott fizetési meghagyásból származó, különben a községi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben «a sommás eljárás szabályai az 1893. XVIII. t.-c. 225. §-ának 3. és 4. pontjában foglalt eltérésekkel alkalmazandók* Nem rendeli tehát alkalmazni a törvény az 1893. XVIII. t.-c. 225. tj-ának 5. pontját, a mely szerint: «az 1877. XXII. t.-c. értelmében foganatosítandó végrehajtás az ítéletben rendelendő el.» Minthogy pedig az 1893 : XIX. t.-c. 15. §-a kifejezetten csak a •fizetési meghagyás* alapján kért végrehajtásra nézve tartja fenn az 1877. XXII. t.-c. IV. fejezetének intézkedéseit, mig a 17. §. az itélet hozatalánál ily intézkedést nem statuál sőt a s. e. t. 225. §-a 5. pontjának elhagyásával attól mintegy el is tilt; ezek alapján véleményem és feleletem oda irányul, hogy a fizetési meghagyási törvény szoros magyarázata és alkalmazása szerint a fizetési meghagyásból származó perekben a végrehajtás, az értékre való tekintet nélkül — a járásbirósági kiküldött által foganatosítandó. Megkívánom jegyezni azonban, hogy a törvénynek ezt az intézkedését a gyakorlatban nem helyeslem s az itélet alapján elrendelt végrehajtás foganatosításával, — a felek megterhelésének elkerülése szempontjából, — a községi közegeket is megbízhatónak vélem. Annyival is inkább, mert a 15. §-hoz adott ministeri indoklás is ebből a szempontból terjesztette ki az 1877. XXII. t.-c. IV. fejezetét a fizetési meghagyások alapján elrendelt végrehajtásokra s a gyakorlatban érvényesülhet a méltányossági okok figyelembe vételével a törvény «szoros» magyarázatától eltérő intézkedés is. Hubert Ottó, kir. albiró Huszton. Irodalom. A magyar védjegy-, mustra- es modell-oltalomról szóló törvények. A vonatkozó törvényekkel, rendeletekkel, országgyűlési tárgyalás anyagaival rendszeresen összeállította és magyarázza Dr. Kósa Zsigmond, m. kir. szabadalmi biró.