A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 21. szám - Néhány szó a bűnügyi statistikához

172 A JOG hatályt füz hozzá — nem bir állandó megdönthetetlen érvénynyel; tekintve azt, hogy mihelyt bármely bűnügyben Ítéletet hoztak, az ügynek lényegét az ítélet szabályozza és nem a vádhatározat, mely mint a büntető eljárás menete által túlhaladott intézkedés a hozzáfűzött hatályokat is elveszti: a fegyelmi bíróság .... ügyvéd kérvényének elbirálsáánál nem vehette a már túlhaladott vádhatározatot és az ezen alapuló curiai végzést hanem egyedül a bemutatott törvényszéki ítéletet intézkedésének alapjául; és tekintettel arra, hogy a büntető bíróság ítéletében mellőzte a hivatalvesztésnek kimondását; tekintettel arra, hogy a felfüggesztésnek erkölcsi alapja és szüksége —az 1887:XXVIII. t.-c. 4. §-ának o) pontja alapján — csak abban található, hogy a büntetőbíróság bár nem jogerős, de hivatalvesztést mint mellékbüntetést alkalmazó ítéletet hozott; hogy tehát .... ellen a most idézett o) pont alkalmazásának nincsen helye; hogy végül a m. kir. Curia kimondotta felfüggesztésének az 1887:XXV1I1. t. c. 4. §-ának b) pontjára alapított oka megszűnt: a fegyelmi bíróság . . ügyvéd kérelmének helyt adott és az elrendelt felfüggesztés foganatosítását —a rendelkezés okának megszűnte folytán —mellőzendőnek találta.— A m. kir. C u r i a az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozatát indokainál fogva helybenhagyta. (1899. márc. 11-én 99/fegy. 899. sz.) Szent István napja mint fizető-nap. A váltótörvény tudvalevően elrendeli, hogy a Gergely-féle naptárban rendes ünnepeknek jelzett napok nem fizetőnapok s hogy minden ily napon esedékes fizetést minden jogi hátrány nélkül, a rá következő napon lehet teljesíteni, Az augusztus 20-ra eső Szent István-nap és az április 11-iki nemzeti ünnep a Gergely-féle naptár szerint nem ünnepek s amikor a minap felvetették a parlamentben azt a kérdést, hogy fizető-napnak tekintendő-e ápril 11-ike, az igazságügyminiszter, a váltótörvény emiitett rendelkezésére hivatkozva, igenlőleg felelt. Ezzel szemben kimondta a kir. Curia 1899. ápril 19-én 287. sz. a. hozott Ítéletében, melyet Beck Hugó dr. curiai biró referált, hogy Szent István napja ünnepnapnak tekintendő s igy minden e napra eső fizetést csak a rá következő első hétköznapon kell teljesíteni. Bérleti szerződés felbontása egy katonatiszt miatt. A bpesti kir. Ítélőtábla: A kir. ítélőtábla gfcerest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A felebbeJpsi, bíróság az ítéletében tényként megállapította, hogy alperes nem engedte felperesnek, hogy ez az általa bérelt lakást V. Gyula katonatisztnek albérbe kiadja, nehogy alperesnek ugyanabban a házban lakó leánya hirbe jöjjön . . . Minthogy pedig a S. E. T. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ezen tényállás szerint kétségtelen, hogy alperes felperest megakadályozta abban, hogy ez az alperestől bérelt lakhelyiséget V. Gyulának albérbe kiadhassa s minthogy a felebbezési bíróság az alperes és V. Gyula személyi viszonyaira való tekintettel helyesen bírálta meg a felperes és V. Gyula közt létesitendett albérleti viszonyt olyannak, a mely alperesnek sem anyagi, sem erkölcsi hátrányával nem jár és a kir. Ítélőtábla által e perben már előzőleg elfoglalt arra a jogi álláspontra helyezkedve, hogy a bérlő rendszerint jogosítva van a bérleményt albérletbe adni, ha ettől a szerződés által eltiltva nincs, vagy az albérbeadás a tulajdonos kára nélkül történhetik; helyesen vonta le az Ítéletében megállapított tényállásból azt a jogi következtetést, hogy alperes az által, hogy felperest a bérelt lakhelyiségnek az alperesnek károsodásával nem járó albérbe adásában meggátolván s ez által a bérlőt a bérleménynek a szerződés korlátai közt való használatában megakadályozván, szerződésszegést követett el s ekként a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt, a midőn a felperes és alperes közt kötött bérleti szerződést alperes szerződésszegése miatt a kereset értelmében megszűntnek mondotta ki. (1899. március 23. IG. 355.) Hatáskör megállapítása gazdasági munkaszerződés alapján igényelt kárkövetelésre irányuló ügyben. A m. kir. ministerium H. János és társai érendrédi lakosok, mezőgazdasági munkások panasza folytán K. Ferenc munkaadó ellen folyamatba tett ügyben a nagykárolyi kir. járásbíróság és Szatmármegye nagykárolyi járásának főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet 1899. évi február hó 1-ső napján tartott tanácsban megvizsgálván, következően határozott: Ezen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: H. János és társai érendrédi lakosok a köztük és K. Ferencz géptulajdonos között megkötött gazdasági munkaszerződés alapján 1898. évi augusztus hó 8-án azon panaszszal fordultak a nagykárolyi járás foszolgabirájához, hogy a munkaadó őket a szerződésben ki nem kötött munka teljesítésére szorítani akarta és midőn ebbeli kívánságának eleget tenni vonakodtak, őket a munkától elkergette. A munkaszerződés ezen megszegése miatt 24- munkás számára egyénenként és napjáért 88 kr. kártérítés megállapítását kérték a tizennégy napra terjedő cséplési idény egész tartamára. Ezen követelésüket azonban az 1898. évi augusztus hc 10-én megtartott tárgyalás alkalmával a munkások három napi mulasztásnak megfelelő kárkövetelésre szállították le s egyúttal kijelentették, hogy a munkaadó megbüntetését nem kívánják. A tárgyalás ezen eredménye alapján, tekintve, hogy a munkások csak kártérítést követelnek a munkaadótól és hogy annak megállapítása az egész cséplési idényre kiterjedőleg jogosnak és méltányosnak látszik, a főszolgabiró, hivatkozással az 1898. évi II t-c 72 S-ára, az iratokat 1898. évi augusztus hó 10-én 161'kib. szám alatt kelt végzésével illetékes elbírálás végett a nagykárolyi kir. járásbírósághoz tette át. Kimutatás a m. kir. Curia ügyforgalma es tevékenységéről Elun. Büntető. Elintézésre várt 8,711, elintéztetett 4,862, elintézetlen maradt 3,849. , . .. , . Kimutatás a bpesti királyi Ítélőtábla 1899. evi ügyforgalmáról április hó végéig. Polgári. Érkezett e hóban 1,112, e ho végéig összesen 4,471. Elintézésre várt 6,888, elintéztetett 4,422. Büntető. Érkezett e hóbaa 1,355, e hó végéig összesen 5,520. Elintézésre várt 6,674, elintéztetett 5,922. Igazságügyi hirek. 0 Felsége, f. évi május hó 1-en kelt legfelső elhatározásával, Barthodeiszky Gyula kir. curiai bírónak, saját kérelmére történt nyugdíjaztatása alkalmából, az igazságszolgáltatás terén hosszú időn át teljesített sikeres szolgálataiért legfelső elismerését nyilvánította. Kinevezte Hidegh István nagyszebeni jbirósági albirót a dévai törvényszékhez bíróvá, f. hó 12-én k. legfelsőbb elhatározásával Sárkány Ferenc telekkönyvi betétszerkesztő bírónak, az első folyamodásu birák létszámába beosztása mellett, a székesfehérvári, valamint Kérészy Lajos alibunári kir. járásbirónak a kecskeméti és dr. L á n g Ferenc trsztenai kir. járásbirónak a pozsonyi kir. törvényszékhez, törvényszéki birói minőségben, saját kérelmökre leendő áthelyezését megengedte. Az ügyvédjelölti gyakorlatnak egy évvel való meghosszabbítására ítélte a pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága P. Jenő ügyvédjelöltet, mely joggyakorlati időmeghosszabbitás akként foganatosittatik, hogy az ügyv. rdts 5. §. 2. pontjában a jogtudorság elnyerése után meghatározott egy évi joggyakorlat még egy évvel meghosszabbittatik s igy az ügyvédjelölt a jogtudori fok elnyerése után két évet köteles joggyakorlatban eltölteni. Indokok: . . . Vádlott vétsége abban nyilvánul, hogy a periratban az ellenfél ügyvédjének jogi ismereteit kigúnyolta, a bíróság előtt, a törvényszék hivatalos helyiségében minden indok nélkül dr. E. Sándor ügyvédet oly kijelentésekkel támadta, a minők azon helyhez nem méltók s a minőket ügyvéddel szemben, különösen ott, használni tilos volt. A tettlegességet hasonlóan vádlott kezdeményezte s ha már a szóbeli sértegetés is a bíróság helyiségében helytelenittettek, annál inkább kell, hogy szigorúan megrovassék utóbbi magaviselete, mely nem illő művelt emberhez s nem engedi meg a hely méltósága, a hol elkövettetett és elkövettetett éppen oly egyén által, ki az ügyvédi kar kötelékébe tartozni óhajt. A vádlott részéről a verekedésnek kezdeményezése a képzelhető legnagyobb vétséget képezi, a mit a 68. §. b) pontja értelmében elkövetni lehet, mert az tényleg tiszteletet nem érdemel, a ki a jelzett magaviseletet tanúsítja Mint enyhítő vádlottnál azon körülmény vétetett, hogy még fiatal ember, ellenben súlyosítja vétségének beszámítását az, hogy minden alkalommal kezdeményező ő volt, a jóvá alig tehető erkölcsi kárt az ügyvédi tekintélyen ő ejtette s még igazoló nyilatkozatában is megfeledkezett azon tiszteletről, mellet állásából kifolyólag ügyvéddel szemben tanúsítania kell, mert az elsőrendű vádlottról, annak még társadalmi állását sem említve, megvető hangon nyilatkozik. Az Ítélet rendelkező részében megállapított büntetés azért alkalmaztatott, inert a joggyakorlat meghosszabbításának hatálya csak ugy van, ha azon időre esik, a midőn az ügyvédjelölt különben is jogosítva volna az ügyvédi vizsga letételére jelentkezni s mert az ügyvédi rendtartás 5. §-a értelmében az ügyvédjelölt a jogtudorság elnyerése után még egy évet a joggyakorlatban eltölteni köteles s igy ha a joggyakorlat meghoszszabbitása azon időre vétetnék, a midőn az ügyvédjelölt még nem jogtudor, akkor a meghosszabbításnak és igy büntetésnek értéke nem lenne. — A m. kir. Curia: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete helybenhagyatik, indokainál fogva és azért, mert a büntetés a fenforgó vétségnek megfelelően szabatott ki és oly körülmény, mely annak enyhítését indokolná, fenn nem forog. (1899. évi ápril 8-án 110. sz.) Curiai és táblai értesítések B.-Csaba F. K. ifj. Araczky Gy.-né — özv. Araczky Gy.-né érk. 2,183/99. sz. a. n. e. eld. Ádám. — Derecske Sz. S. Katona J. — Szép S. érk. 1,579/99. sz. a. n. e. eld. Danilovics. — Erzsébetváros dr. I. Gy. Avram és tsai b. ü. még nem érk. a Curiára. — K.-Félegyháza dr. L. L. Csercnyi E. — özv. Cserényi J.-né 1,401/99. sz. a. n. e. eld. Oeffner. — K.-Vásárhely dr. Sz. Gy. Babos — Csutok 4-37/99. sz. ü. a. Cur. máj. 17. hh. — Pozsony dr. E. N. O. Moscovitz Zs. b. ü. érk. 2,994/99. sz. a. eld. Naményi. — Adámer J.-né — Adamecz J. érk. 1,685/99. sz. a. n. e. eld. Pecháta. — Sopron H. Zs. özv. Bierbaum S.-né — özv. Bruckner-né érk. 1,282 — 1.283/99. sz. a. eld Zachár. — Szécsény P S. Pál J. — Barsa J. 58/99. sz. ü. a Cur. máj. 16. hh. Szentes Sz. E. Kőrös-tisza-marosi — Biró J. és tsai érk. 2,230/99. sz a. n. e eld. Istvánffy. — Sümeg B. K. Mészáros M. — Gelencsi M. érk. 1,417/99. sz. ü. a Cur. ápril. 27. hh. — T.-Sz.-Márton dr. V. J. Votjatz J. - Votjatz D. Bartos Zs. érk 52/99. sz. a. n. e. eld. Uhlyarik. - Újvidék dr. V. I. Nemador - Bajacs 5,409/98. sz. ü. a Cur. ápr. 27. rmv. FALLAS KÉSZ VÉN YTARSASAG NYOMDÁJA BUDAPESTEN Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Dr. STILLER MÓR lakik V., Rudolf-rakpart 3.