A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 17. szám - Bünügyi statistikánk 1895-1898-ban. (Folytatás.)

136 A JOG Ez utóbbitól, hála a Gondviselésnek, már messze vagyunk ; de ismerjük be, hogy az előbbi elérésében még sok a tennivaló. Törekedjünk legalább mi személyes külső megjelenésünkkel hasonlóvá válni. Ez irányban pedig a feivetett ruházkodási kérdés nem utolsó. Dr. Engel Mór, kir. járásbirósági albiró, Pancsován. IV. (Ügyvédi fegyelmi vizsgáló biztosok.) A bpesti ügyvédi kamarai évi jelentés 27. oldalán ezt a rekriminációt olvastuk: Egyáltalán, tisztelet a kivételnek, a vizsgáló biztos o k tiszteletbeli hivatásukat nem teljesitik oly buzgósággal és szorgalommal, mint a hogy tőlük azt elvárni lehetne. Ebből megértjük, hogy vannak vizsgáló biztosok. Csakugyan vannak? Kik azok? Milyen elvek szerint rendelik ki őket ? Hogy van az, hogy száz meg száz ügyvéd sohasem volt vizsgáló biztos ? Hogy van az, hogy a kirendelés tudja, hogy kiktől lehet buzgóságot és szorgalmat elvárni ? Es miért nem teszi fel, hogy ezt másoktól is el lehetne várni: azoktól, kiket biztosoknak sohasem neveztek ki ? Nem lehet az nagy szerencse, ha az embert kinevezik biztossá. Az sem szerencse, hogy az embernek annak a dolgát kell vizsgálnia, ki testületbeli társa. Nem a szeiencsét reklamáljuk tehát, csak azt szeretnők tudni, hogy van-e elv és milyen az, a mely szerint megterhelik a kamarai tagot oly tiszttel, mely állítólag existál, mit várakozás ellenére nem teljesítenek buzgósággal és ezt a kötelességszegést miféle más biztos vizsgálja és ennek az eljárása sem buzgó-e ? * Csakugyan választják-e vagy csak kinevezik az ügyvédi vizsgáló bizottság ügyvédtagjait ? Ha választják, kik választják, hogy jobbára mindig ugyanazok a bizottsági tagok ? Milyen elvek szerint választják őket? Mit néznek? Tudást, gyakorlatot, tekintélyt, jellemet ? Tudást! Hát tudja-e a választó, vagy kirendelő, kinek mekkora készültsége van ? Ki itéli meg az. ügyvéd képzettségét ? Miből ? Periratait olvassák-e ? Szakirodalmi működését kisérik-e figyelemmel ? Tárgyalásából kiszivárgó tudományosságát birálják-e ? Kik ? És több tudós, vagy gyakorlati ügyvéd nincs, mint az évi jobbára rendes liszta? A nyilvánosságé-e az ügyvéd rendes eljárású működése ? Érdemes-e egyáltalán szépen dolgozni rendes perekben ? Honorálják-e és méltatják-e azt? Vagy nincs-e minden működő ügyvédnek a kartársak előtt sem egyforma tekintélye? Már nálunk sem dat Justinianus honores ? Miért nem ad a Jelentés ebben a tekintetben semmiféle felvilágosítást ? Miért nem is foglalkozik a tárgygyal ? Csetényi Adolf, bpesti ügyvéd. ^-LBünügyi statistikánk 1895—1898-ban. -^.Folytatás.) Laikus eszünkkel azt sem vagyunk képesek felfogni, hogy ha pl. 1895-ben a bűnvádi vizsgálatok száma a hátralékkal együtt 39,882-re rúgott, honnét vette magát ugyanakkor 75,502 bűnvádi per? 1896: 38,014 vizsgálat és viszont 77,713 bper; 1897-ben 38,934 vizsgálat és viszont 80,817 bünper? Lehetséges, hogy a közvetlen tárgyalásra idézettek nagy száma. — a hol tehát előzetes vizsgálat nem folyt, — teszi a nagy különbséget. De mit jelentsen akkor az egyéb bűnvádi ügy, mely 1895-ben: 33,437, 1896-ban: 38,816 és 1897: 40,814 számot tett ki ? Tehát mindenütt sötétség, kétely — hogy igazodjunk ki ebből ? * * A főügyészségekről csak annyit tartunk kiemelendőnek, hogy a bűnvádi perrendtartásról és az esküdtbiróságokról szóló 1896. évi XXXIII. és 1897. évi XXXIII. t.-cikkek hatályba lépte alkalmából 6 uj kir. főügyészség felállítása terveztetik. Lesz tehát akkor mindenik kir. tábla területén egy — összesen 11 kir. főügyész. A főügyészségek létszáma jelenleg : 5 főügyész, 7 helyettes, 1 fogalmazó, 1 beosztott alügyész, — valóban csekély létszám a nagy és felelősségteljes munkához képest. Mert a folyó ügyeken kívül, melyek 1895: 25.005, 1896: 25,547 és 1897: 27,297 számra rúgtak — és melyekből elintéztetett: 24,944, 25,519 és 27,277, — még körrendeleti utasítások szerkesztése és az igazságügyministeriumhoz intézett fontosabb jelentések, indítványok és vélemé- j nyek. továbbá ügyészségek megvizsgálása és bűnügyek/sajtó- < és fegyelmi ügyekben a vádhatóságnak személyes képviselete is nehezedik a főügyészségek vállaira. A kir ügyészségek száma — megfelelően a büntető hatósággal felruházott tszékek számának : 65. A budapesti kir. ügyészség élén az 1891. évi XVII. t.-c. 38. §. alapján kir. főügyészhelyettes áll; ily cimmel és jelleggel ezenfelül ez idő szerint 6 ügyészség vezetője van felruházva. A budapesti kir. ügyészségnél a vezető főűgyészhelyettes mellett 2 kir. ügyész is van alkalmazva (lesz alkalmunk ezen ügyészségről alább bővebben és kimerítőbben nyilatkozni ; működik tehát a kir. ügyészségeknél 66 kir. ügyész (3 Budapesten, a pestvidéki kir. ügyészt is beleértve — és 63 vidéken.) Ezeken kívül 1 ügyész az ig. ministeriumhoz van beosztva. A kir. ügyészségek 1895 - 1897. évi ügyforgalmát a következő táblázat mutatja. Érkezett az előző évi Érkezett: 1895 1896 1897 1. a budapesti főügy. teiületén 195,891 208,823 198,661 2. a debreceni « « 78,073 81,038 87,605 3. a kassai « « 112,974 115,925 120,008 4. a kolozsvári « « 69,364 73,613 82,868 5. a szegedi « « 92,848 92,565 !>í,623 540,150 571,964 583,765 ebből elintéztetett 1. a budapesti főügy. területén 144,169 207,209 197,779 2. a debreceni « « 77.956 80,876 87.522 3. a kassai « « 112,974 115,92 > 120,008 4. a kolozsvári « « 68.999 73,266 82,51-8 5. a szegedi « « 92 937 92,469 Hkő92 546,435 569,745 582,419 Az elintézett darabok közül volt : törvényszéki bűnügyekre vonatkozó feljelentések folytán Nyomozás és v i z s g álati indítvány 1895 1896 1897 1. a budapesti főügy. területén 18,062 18,716 19,058 2. a debreceni « « 9,029 8,915 9,561 3. a kassai « « 8 971 9,328 10.049 4. a kolozsvári « « 10,553 10,953 11.510 5. a szegedi « « 9,491 9,197 9,970 56,146 57,109 60,148 Félretétel i és áttételi indítvány: 1895 1896 1897 L. a budapesti főügy. területén 6,343 9,080 9,891 2. a debreceni « « 1.774 1,882 2,162 3. a kassai « « 1,690 1,809 2,110 i. a kolozsvári « « 1.430 1,770 1,898 5. a szegedi « « 2,035 2,143 2,214 13.272 16,684 18,275 Inditványra váró feljelentés volt a főügyészség területén 1895: 67,1896: 11,1897: 3 vári kir. főügyészség területén 1896 : 16 ; 1897 : 4. Törvényszéki vizagálati ügyekben volt : Vádinditvány 1. a budapesti főügy. területén 2. a debreceni « « 3. a kassai « « 4. a kolozsvári « « 5. a szegedi « « 1895 3,815 1,763 1,872 2,331 2,393 12,154' Közvetlen v é g t á r g y a 1 á s i 1895 1. a budapesti főügy. területén 2. a debreceni 3. a kassai 4. a kolozsvári 1896 4,062 1,920 2.050 2,411 2,644 bpesti kir. : a kolozs1897 4,362 2.102 1.987 2,253 2,359 13,087 13,063 n d i t v á n y : 1896 4,570 1,389 1,959 897 1,424 Í.28Í 1,542 2,207 433 5. a szegedi « « \ 399 9,856" 10^39 Megszüntetési indítvány: 1. a budapesti főügy. területén 9,253 9 59(J 4'649 4,326 a debreceni a kassai a kolozsvári a szegedi 4,841 4,117 6,907 5,751 30,rf09 7,620 5,416 •JV,QUC7 31,607 óófii' Áttételi indítvány (ezek oly indítványok, melye ket az ügyész akkor terjeszt elő, midőn a bűntett vaev vétséi 897 5,292 1,451 2,099 1,286 1.492 11,620 10,360 5,062 4,943 7 839 5,269 33, í 7^ ^ bűntett vagy vétség miatt folytatott vizsgálatból kitűnik, hogy csak kih forog fenn, melyre nézve tehát nem a tvszék esete agas hanem