A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 16. szám - Bírák anyagi függetlensége

131 dor ezt a kötelességét teljesítette volna, ha ő nem lett volna egyéb, mint a ministerelnök hivatalnoka, akkor nem jutottunk volna el odáig, hogy fináncok magyarázzák Magyarország közjogát (Zajos helyeslés és taps a baloldalon^ és e fináncok nem kísértették volna meg azt a merényletet alkotmányunk ellen, mely az ischli klauzula néven ismeretes. (Megújuló zajos tetszés a bal- és széisöbaloldalon.'i Ne kövesse e tekintetben a minister Erdély Sándor hagyományait, hanem kormányozzon Horváth Boldizsár, P a u le r Tivadar és Szilágyi Dezső szellemében, a kik mindig hü őrei voltak alkotmányunknak és közjogunknak. (Élénk helyeslés a baloldalon.i Az administrációt illetőleg csak a szerencsétlen lajstromozásról akar megemlékezni, mely annyi bajnak okozója és a mely megnyomorítja a bírákat és tisztviselőket egyaránt. Veszte r Imrével szemben határozottan megjegyzi, hogy a maga részéről határozottan ragaszkodik a kúriai bíráskodáshoz, ugy a mint az a paktumban megköttetett és tiltakozik az ellen az aknamunka ellen — nem Veszterre céloz — mely a békének e fontos pontja ellen irányul. Végül még arról az április járatásról akar megemlékezni, a melyet Bánffy csinált és a melylyel április 1 t-ikét nemzeti ünneppé avatta: A minister legalább arról gondoskodjék, hogy a bíróságok megtud|ák, hogy ünnep ez a nap, vagy nem ünnep. Van-e ezen váitólejárat vagy nincs? Nem fogadja el a költségvetést. iZijos helyeslés és taps a baloldalon.) Major Ferencz: A törvényszéki orvosi külön vizsga eltörlését sürgeti. A jelenlegi vizsgát czéltévesztetnek, az orvosi grádusra lealázónak tartja, főleg a vizsgára betanító kurzusok folytán. Az uj orvosszigorlati rendszerben már úgyis gondoskodva van, hogy a törvényszéki orvostanból és közegészségtanból ugy az elméleti, mint a gyakorlati vizsga követeltessék. Ajánlja, hogy az igazságszolgáltatás létesítsen gyakornoki állásokat az egyetemen s igy képezzen specialistákat a törvénykezéshez. A törvényszéki orvosi állások rendszeresítését és tisztességes dotálását kc'ri. Ezek szükségesek az igazságszolgáltatás érdekében, hisz a jogi ismeretekkel is biró s tapasztalatokban gazdag orvosszakértő bonczjegyzőkönyve képezi biztos alapját a helyes igazságszolgáltatásnak. Elnök: A vitát bezárja. Pl ó s z Sándor igaiságügyminiszter: Nem ölelt föl mindent programmjába. Nagyon szívesen megteszi ezt az ígéretet, hogy a jog, az alkotmány igazi őre lesz. (Helyeslés.)Kimondotta különben azt, hogy tisztán a közérdeket tartja szem előtt. Nem helyesli, hogy előde működését most bírálat a'á veszik. A jövő különben majd megmondja az igazat. A közszabadságokat intézmények által kell biztosítani, nem pedig egyes változó személyekhez fűzni. A katonai perrendtartás munkálatai előkészületben vannak, s nemsokára az igazságügyminiszter elé kerülnek, a mikor alkalma lesz hozzájárulni. Kijelenti már most, hogy semmiféle pressziót abban a tekintetben, hogy a birók németül is tudjanak, nem gyakorolnak. A magyar ítéleteket egyszerűen fölterjesztik a minisztériumba lefordítás végett. Az ügyvédi rendtartásra nézve a főbb irányelveket előadta. A betétszerkesztésnél a takarékosság alatt azt értette, hogy ugyanazért a költségért jobb eredményt érjünk el az eljárás egyszerűsítése, gyakorlatiabbá tétele által. Nagy baj. hogy Curiánk 90 bíróból áll s mégis kisegítő birokra van szükség. A Curia ma tul van terhelve, ezen segíteni kell. A bírák fizetésének rendezését külön nem hozhatja a Ház elé, mert az a közhivatalnokok fizetésével függ össze. Elismeri, hogy a lajstromozási rendszer sok tekintetben nem vált be, de reméli, hogy némely részének módosítása által alkalmasabb lesz. Ezután a javító-intézetekről szól. Igaz, hogy kevés, mindössze 4 a javitó-intézet. Hogy valakit a javító-intézetbe vigyenek, ahhoz legalább is két évi elitélés kell s nem szabad közel lenni a 20 éves korhoz. Két uj javitó-intézetet állit fel: egyiket Kassán, a másikat Versecen. Amott a munkálatok már meg is kezdődtek. A javitó-intézetekből kikerült fiuk 57,l'„-a jól, 7% százaléka középszerűen, 12° 0-a roszul viseli magát. A többi meghalt. A fegyintézetek szintén hagynak hátra kívánnivalót, különösen a halálozás nagy a fegyencek, de a fegyőrök között is. Erről majd tájékoztatja magát. A vasárnapi hivatalbajárás nem olyan, mint a hétköznapi. Ettől a tisztviselők eleget tehetnek vallási kötelezettségeiknek. Április 11-érői is nyilatkozik, melyről azonban csak egyéni nézetét mondja el. Ez a nap sem vasárnap, sem más nagy ünnephez nem hasonló, az üzletek is nyitva vannak ilyenker, a rendes mindennapi élet folyik s igy természetesen a bíróságok is tarthatnak e napon tárgyalásokat. Különben ezt megállapítani a bíróságok dolga. A gabona-uzsoráról nemsokára törvényjavaslattal lép a Ház elé. A kúriai bíráskodást, ugy a mint az a paktumban van, létre fogják hozni. A csődtörvény revíziójára a munkálatok folyamatban vannak. Kéri a költségvetés elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Ausztria és külföld. A francia homestead. A francia szenátus a legutóbbi időben szavazta meg a kisbirtok sérthetetlenségét a következő törvényalkotással: A létesült kisbirtok öt éven keresztül a földadó fizetése alól mentesittetik, nem fizet továbbá sem ablak sem-, ajtóadót. A kisemberek lakó házát építő vállalkozó társulatok nem kötelesek kegyúri, bélyeg, és telekkönyvezési illetékeket fizetni. Az építkezési vállalatok ezen kedvezményeket abban az esetben élvezik csak, ha tőkebefektetésük urán 4% haszonnal megelegesznek. A törvény értelmében, ha a családfő meghal s kiskorú gyermekeket hagy hátra, a kisbirtok meghatározott ideig — a gyermekek nagykorúságáig — osztatlanul kell hogy maradjon. A törvény tendenciája láthatólag oda irányul, hogy a munkáslakásokat épitő vállalkozási társulatokat is protezsálja. Az ipari centrumokban végre az ilyen vállalkozásnak van értelme, mert a gyári munkás nagyon szívesen fizeti lakbér helyett az évi amortizációt, tudván azt, hogy a háza árát ilyenformán vagy 20 év után lefizetheti s ő ura marad annak. De már faluhelyen ez nehezebben fog menni. Ott a lakbér s a napi kereset oly csekély, hogy nem fizetné ki magát a 8°/'0-ig számitható évi amortizaczió terhe. Aztán a mezei munkás, ha nem is lakik a maga házában, de lakása bár kicsi is, mégis egészséges, kis földecskével biró s épp ezért nincs is ráutalva, hogy vállalkozók utján saját lakot építtessen. Egy lakóházzal biró kis telek pl. 2,000 frankba kerül. Az azt vevő gazdasági munkásnak 8o/0 törlesztést kellene évente rónia, a mi 160 frankot tesz ki. Ezt nem teljesiti azért, mert falun, tanyán évente egészen elfogadható lakást talál 60—80 frankért. A francia szenátus tehát a lefoglalhatatlan kisbirtok helyett inkább a munkások építkezésének könnyebbitésére hozott törvényt. Vegyesek. Az igazságügyministerium köriratban szólítja fel a magyar büntetőjogi szakférfiakat, hogy az őszkor Budapesten tartandó nemzetközi büntetőjogi egyesület munkálataiban vegyenek részt. Közli egyszersmind a tárgyalandó kérdéseket. A kérdések — franciából fordítva — a következők : Első kérdés : A kihágások természetének fejtegetése. (Meghatározás, megtorlás, eljárás). a.) Minthogy lényeges különbségnek kell fenforognia a «kihágásoknak» nevezett és a rendőri joghoz tartozó, másrészt p-dig oly törvényszegések között, melyek a tulajdonképeni értelemben vett büntetőjog körébe valók, az egyesület ismerni szeretné ezen különbség megvalósításának módját Önöknél, 1. tekintettel a büntetőjog általános elveire (nevezetesen a részesség, a kisérlet, a visszaesés stb. tárgyában) ; 2. a büntetést; 3. a büntető eljárást ' (előzetes eljárást stb.); 4. a bírósági szervezetet (békebirák hatáskörét) illetőleg. b) Minthogy nem szabad lényeges különbségnek fenforogni a büntető törvényhozás által «büntett»-nek és «vétség»-nek elI nevezett törvényszegések között, az egyesület szeretné megismerni I az Önök törvényeinek megfelelő intézkedéseit. c) Milyen irányban lennének az Ön nézete szerint a hatályban levő törvények ezen osztályozásra vonatkozólag módositandók. Második kérdés : Az öregségnek befolyása a büntetőjogi beszámításra. Harmadik kérdés : Nemzetközi intézkedések a kiskorúakkal ' űzött leánykereskedés ellen. Hogy a harmadik kérdésnek mi a tárgya, jobban megfogják érteni olvasóink, ha ide iktatjuk az eredeti francia szöveget: Protection internationale des mineures contrelatraite des blanches. A mely szakemberek valamelyik kérdésről Írásbeli véleményt szerkesztenek, azt az igazságügyministeriumhoz küldjék be, hol a dolgozatot német vagy francia nyelvre le fogják fordítani. A kik pedig e két nyelv valamelyikén készítik el dolgozatukat, egyenesen Liszt Ferenc egyetemi tanárhoz küldhetik (Halle A. S.). A végső határidő június 15. A magyar jogászegyletben f. hó 8-án dr. Balog Arnold bpesti ügyvéd nagy alapokra fektetett érdekes felolvasást tartott a német ügyvédi fegyelmi eljárásról, melyben | kimutatta, mily erélyesen kezelik azt és menyire szigorúbb az a miénknél. A felolvasót élénken megéljenezték. Dr. Pollák Illés I a bpesti ügyvédi kamara ügyésze a mi fegyelmi eljárásunk védel, mére kelt. Az ügyvédi kamarai ellenzék a fehér asztalnál. Az ügyvédi kamarai közgyűlés lezajlott, hol nem igen udvarias dolgokat mondogattak egymásnak <ellenzék* és <kamarai párt». A választás is elmúlt, hol az ellenzék néhány vezérembere szerencsésen belejutott a «kormányba>. Illő tehát, hogy most már, a kar ügyei rendben lévén, összebarátkozzanak. Folyó hó 13-án este az ügyvédi körben csakugyan megvolt a nagy ölelkezés különféle jó és kevésbé jó felköszöntők kíséretében. Meglátjuk, hogy a béke mit hozott — az ügyvédi karnak. A Vagyontalanok jogvédő egyesülete f. hó 9-én tartotta közgyűlését Katona Béla dr. elnöklete alatt. K a t o n a nagyobb ! megnyitó beszédében örömmel emliti föl, hogy az egyesület eszI méje és működése a nagyközönség és a védelemre szoruló vagyoni talanok előtt népszerűségre tett szert, a mit tanusit az egyesülethez fordulóknak nagy száma, de az is, hogy a vidéken, Aradon