A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 1. szám - Az örökösödési eljárás néhány §-ához

A J sok esetben meddő, s a per megindítása vagy elmaradása a kiskorú vagy gondnokolt érdekével nem minden esetben egyeztethető össze, mert a községi elöljáróságtól beszerzett informátiók s az előiratok alapján meginditott per éppen nem mozdítja elő a kiskorú vagy gondnokolt érdekét, a mennyiben akár a per kétes kimenetele vagy a csekély érték, mely miatt a per megindult, ezeknek anyagi áldozatát kívánja. Mmdezen felhozott esetekkel arra akartam mutatni, hogy az örökösödési ügyeknek a törv. intentiójának megfelelő lebonyolítása az árvaszékek jelenlegi szervezetének módosítását tenné szükségessé. Belföld. A magyar általános polgári törvénykönyv szerkesztő-bizottsága f. hó "23-án Lányi Bertalan ministeri tanácsos elnöklésével tartott ülésében folytatta és befejezte a családi hitbizományok reformjának megvitatását, mely a Bizottságot hét ülésen keresztül foglalkoztatta. A tanácskozás ezúttal az egyes családtagok ellátási igényei (apanage-ok) valamint a hitbizomány megszűnése körül forgott. A bizottság Lányi Bertalan előterjesztése nyomán a következőkben állapodott meg: í. Az egyes családtagok ellátási igényei tekintetében. A hitbizomány mindenkori birtokosa köteles az előző hitbizományi birtokosok özvegyeit és fiu-valamint leánygyermekeiket, úgyszintén saját fiu- és leánytestvéreit a hitbizomány jövedelméből megfelelő ellátásban részesíteni, a mennyiben ezeknek illő fentartásukra elégséges vagyonuk vagy jövedelmük nincs. Ezenfelül ugyancsak az utóbbi feltételezés mellett az ellátásra jogosult hajadonok, valamint a hitbizományi birtokos hajadon leányai férjhezmenetelük esetén a hitbizomány jövedelmeiből kiházasitandók. Az ellátás természetben nyújtandó, de bármely fél kérelmére a bíróság annak egyenértékét pénzjáradékban állapítja meg. Az ellátásra jogosult családtagok részére évi járadék fejében évenként fizetendő összeg a hitbizományi vagyon átlagos évi tiszta jövedelmének egy negyed részét meg nem haladhatja. Ezen a negyedrészen belül a korábbi hitbizományi birtokos .... szűkebb családjához tartozó családtagok (özvegye, gyermekei), a mennyiben pénzjáradékigényük, a korábbi birtokos utáni utódlás bekövetkeztével megállapittatott, a többiek előtt előnnyel bírnak. Ettől az elsőbbségtől eltekintve, ha akár az ellátásra jogosult családtagok számának időközi szaporodása, akár a körülmények másnemű változása folytán a teljesítendő szolgáltatások a hitbizományi jövedelem egy negyedrészéből nem fedezhetők: a már megállapított évjáradékok aránylagosan leszállitandók. Viszont a jogosultak számának apadása, avagy elsőbbségi joggal bíró jogosult igényének megszűnése vagy csökkenése esetén az évjáradékok a jövedelem negyedrésze mértékéig fölemelhetök. Az ellátásra való jogosultság általában, a szükség tartamára és ennek mértékéig a jogosultnak élete fogytáig tart, de a hitbizományi birtokos özvegyére ennek ujabb iérjhezmenetelével, a leánygyermekekre nézve pedig akkor szűnik meg, ha férjhezmenetel esetén kiházasitásban részesültek. 2. A hitbizomány megszűnése tekintében. A hitbizomány az általános megszűnési okon (a vagyon elveszésén és a jogutódlásra hivatottak kihalásán) kivül: a) az államhatalom elhatározása által megszüntethető, ha a hitbizományi vagyon állagában annyira csökken, hogy a fenmaradó rész a hitbizomány alapítással szem előtt tartott célnak betöltésire többé nem elégséges, feltéve, hogy a hiány kellő időben nem pótoltatik: b) a hitbizományi kötelék egészben vagy részben feloldható, ha erre nézve az életben lévő összes érdekeltek (esetleges praecludáló hirdetményi eljárás előrebocsátása mellett) megegyeztek, a hitbizományi gondnok meghallgattatott, és ha a feloldást az államhatalom jóváhagyja. Mindezekben az esetekben az állami elhatározás illetőleg jóváhagyás joga a végrehajtó hatalmat illesse akkor i:", ha a hitbizomány alapításának jóváhagyása a törvényhozás hatáskörébe utaltatnék is. A magyar polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő bizottság teljes ülésében megvitatandó kérdések. 11. szám. Fentartassék-e a kiskorúság meghosszabbításának intézménye és ne pótoltassék-e azzal, hogy a kiskorú nagykorúsága elértétől fogva gondnokság alá helyezhető legyen f I. A családjogi tervezet szerkesztőjének, dr. Sipőcz Lászlónak, álláspontja a kérdésben a következő: A kiskorúság meghosszabbításának intézménye elejtendő. Szükség erre az intézményre nincs, e mellett jelenlegi alakjában és szabályozásában számos inconsequentiára vezet. Ezen inconsequentiák illustrálásáu! utal a következőkre: Gyámi törvényünk szerint a kiskorúság meghosszabbításának oly okokból is van helye, mely okok alapján ugyanaz a személy önjoguvá válta után már nem volna gondnokság alá OG 5 helyezhető. így meghosszabbítható a kiskorúság bizonyos testi fogyatkozások: nevezetesen vakság, bénaság miatt, vagy oly fokú siketnémaság miatt, mely mellett az illető magát jelekkel megértetni tudja: ha e fogyatkozások valamelyike miatt teljeskorusága elértével sem képes a kiskorú önmagát fentartani vagy ügyeiről kellőleg gondoskodni. Meghosszabbítható továbbá a kiskorúság elmegyengeség vagy siketnémaság miatt akkor is, ha a kiskorúnak nincs is vagyona, holott nagykorú a most emiitett fogyatkozások miatt csak akkor helyezhető gondnokság alá, ha ezen bajok egyike miatt vagyona kezelésére képtelen. Minthogy pedig a kiskorúság meghosszabbítása iránti eljárás megindithatása határidőhöz van kötve, esetleg tisztán ezen határidő betartásától, illetve be nem tartásától függ, vájjon a kiskorú az említett speciális okok egyikének dacára 2í. életévének betöltésével önjoguvá válik-e vagy sem; vagyis az illető egyén oly életbevágó érdeke, a milyen az önjoguság beállta, a véletlen esélyétől függhet. Indokolatlan továbbá az eltérés, mely gyámi törvényünk szerint a jogi hatást illetőleg a kiskorúság meghosszabbítása és a gondnokság alá helyezés között van. Az, kinek kiskorusága meghosszabbíttatott, atyai, illetve gyámi hatalom alatt marad, még pedig személyét illetőleg is, minek következtében a kiskorú tartózkodási helyét esetleg az atya vagy gyám fogja meghatározni, e mellett az atya számadás".kötelezettsége nélkül kezeli a kiskorú vagyonát, a mi főleg akkor, ha a kiskorú nős és családos, nagy coliisiókat és zavarokat idézhet elő. Indokolatlan eltérés továbbá az, hogy mig gondnokság alá helyezés esetén a feleség a gondnoki tiszt viselésére elsőbbséggel bir, addig a kiskorúság meghosszabbítása esetén az illető egyén az atya hatalma vagy gyámja gyámsága alatt marad és részére az atya gyámot is (gondnokot ellenben nem) nevezhet. Controversia merül fel továbbá a nők tekintetében: vájjon az a nő, kinek kiskorúsága meghosszabbíttatott, férjhezmenetel által ennek^dacáza önjoguvá válik-e vagy sem, utóbbi esetben kinek hatalma alatt áll. Anomália az is, hogy az, a kit tékozlás cimén gondnokság alá helyeznek, személyét illetőleg nincs korlátolva, migjha ugyanezen a címen kiskorusága hosszabbittatott volna meg, ez személyére nézve is kihatna, Az elmebetegség esetét illetőleg abban is ellentmondás van. hogy mig ezen a cimen a kiskorúságot meg lehet ugyan hosszabbítani, addig -az elmebeteg, esetleg csak 12 éves kiskorúnak magántébolydában való állandó elhelyeztetéséhez szükséges, hogy a bíróság a kiskorúnak azon időponttól kezdve, melyben nagykorúvá fog válni, gondnokság alá helyezését rendelje el (1876. évi XIV. t.-c. 73. §-a; 1877. évi XX. t.-c. 28. §-a; 1885. évi VI. t.-c. 1. §-a:). Mig továbbá valaki elmegyengeség, siketnémaság vagy tékozlás miatt (1877. XX. t.-c. 28. §. b. c. pont) csak a házastárs, a fel-és lemenő rokonok kezdeményezésére helyezhető gondnokság alá, addig a kiskorúság meghosszabbítását kérhetik a legközelebbi oldalrokonok és a gyám is. A gyámhatóság kezdeményező joga sem egyenlő mindkét esetben. A kiskorúság meghosszabbítását kérheti az ügyész magának a kiskorúnak érdekében, ellenben a gondnokság alá helyezést csak a község érdekében az esetben, ha attól lehet tartani, hogy az elmegyenge vagy tékozló a község terhére fog esni. Nálunk végre a nagykorúság csak a 24. életév betöltésével áll be, ami alighanem továbbra is igy fog maradni; — ezzel, a más országokhoz képest, különben is magas korhatárral szemben pedig a kiskorúság még további meghosszabbítása már egyáltalán nem indokolható. Végre nincs is szükség erre az intézményre. Ha már a kiskorúság idejében fenforognak azok az okok, melyek miatt az illető nagykorúsága elértével nem volna képes ügyeit ellátni, ugy teljesen elegendő, ha módot nyújtunk arra, hogy a gondnokság alá helyezés iránti eljárás még a kiskorúság idejében legyen meginditható, a mint ezt az olasz polgári törvénykönyv kifejezetten megengedi és a minek a német polgári törvénykönyv és perrendtartás szerint szintén helye van. II. Az előadó előterjesztése felett megindult szerkesztő bizottsági tanácskozás eredményéhez képest, a kérdés a következő szempontok figyelembe vételét igényli: A. Az intézmény fentartása. Az intézmény fentartandó, de a szükséges correcturákkal 1. Az intézmény fentartása mellett szól: a) A jogfolytonosság szempontja. Ez az intézmény nálunk jelenleg létezik és a közönség tapasztalás szerint sok esetben előnyt ad annak a gondnokság alá helyezés felettt. mivel ennél kíméletesebbnek, kevésbbé megbélyegzőnek tartja. Nyilvánvaló ugyanis a nagy különbség, mely a között van, ha egy önjogu embert pl. tékozlás vagy elmegyengeség miatt gondnokság alá helyeznek és a között, ha egy kiskorú emberre, ki legközelebb eléri a 2 k évét, kimondják, hogy még egyelőre nem eléggé érett és ezért még 1 — 2 évig atyai hatalom alatt tartandó. b) A gyakorlati szüksé g~s zempontja. Nem teszi ezt az intézményt feleslegessé a gondnokság alá helyezés intézménye. A kiskorúság meghosszabbítása intézményé-